Az idei évben a Liberák az „Open” kategóriában indulhattak, amiben egy órával később rajtoltak, valamint pályahosszabbítást is kaptak az előző évekhez képest. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a „Gruppo 1” hajóit együtt értékelték az „Open” kategóriában induló hajókkal, így aztán tényleg képben kellett lenni, hogy kik is a valódi ellenfeleink a tavon. Ez már a Gorlán is így volt, ennek megfelelően felmerült a kérdés, hogy milyen felállásban, milyen csoportban indulnak a Raffica elsődleges versenytársai, mint a ClanGrok és a Grifo, aki trapéz nélkül fél órával a Clan előtt megnyerte a Gorlát.

A sok variálás után a Raffica csapat úgy döntött, hogy trapézzal és sverttel indul, de azért elgondolkodtunk a Pricipessa által pár éve a Kékszalagon alkalmazott „ülünk a létrán trapéz nélkül” megoldáson. Ezen a tavon Torbole felé azonban ez túl kockázatos lett volna a néha 20 csomó feletti szélben, így ezt elvetettük. Voltak hajók, mint a Stravaganza ( nem értett egyet a versenyszabályzat módosítással…) vagy a Wild Lady (RundUm-on nagy károkat szenvedett), akik idén nem indultak. A Clan trapézzal indult, a Grifot pedig a versenyrendezőség végül is arra kényszerítette, hogy a Gorla után szerelje vissza a létrát, és szintén trapézos hajóként induljon a Centomiglia-n.

Ebben a megkavart szabályrendszerben és csoportosításban nem maradt más hátra, mint maximális sebességgel végigzúzni a Cento-t, és megpróbálni a gyengülő szélben mindenkit beérni a cél előtt.

De menjünk egy kicsit vissza a felkészüléshez: a Raffica csapat már egy héttel a verseny előtt megérkezett Bogliaco-ba. Szállás a szokásos kempingben, hajó összeszerelés és edzés vezetett a verseny napjáig, szombatig. Az események folyamatosan a Facebook-on kommentelve.

A verseny reggelén a csapat kényelmesen készülődött, hiszen időmilliomosok lettünk a későbbi rajttal. Mindennek meg van az előnyös oldala... A Raffica 8.45-kor került vízre. Idén is Roberto Benamati taktikussal és „fedélzetmesterrel” vágtunk neki a versenynek.

A rajt backboard-on a lee bójánál, majd gyors takkváltás a Clan-t követve, Grifo harmadik, katamaránok között kreutz-olunk 100-as fock-kal, egyes reffen. A rajt után 2-3 perccel a 100-as fock kiszalad a taflaf-ból, gyors vitorla leengedés, majd vissza, és zúzunk tovább, irány a Campione-i betétbója, majd fel Torbole-ba. Nehéz, nagyszeles fordulók, billegés, óvatos manőverek, és a hosszabb takkokon jövünk fel a Clan-ra. Pöffös szél, 16-20 csomó közötti, Malcesine alatt „dirty wind”, ahogy Roberto hívja. Hol fúj, hol nem, de ide ki kell jönni megmutatni magunkat és a Best Wind feliratot a gross-on!

A Torbole-i bójánál a Clan az első, a Raffica a második, a Grifo a harmadik. A Sonnenköniget nem látjuk, mert ő „Gruppo 1”-ben egy órával előttünk rajtolt, és már blisterrel veret vissza Bogliaco-ba. Bogliaco felé gyengülő szélben 13-15 csomó között genakkerezünk, látjuk, hogy a Clan-nak fogy a szél, és szépen vár ránk, hogy még Bogliaco előtt top reacher-re váltva utolérjük. A Bogliaco-i kaput a Clan-hoz képest előnyösebb oldalon vesszük, ezzel megelőzzük, és indulunk vissza a Prato della Frame előtti bójához, hogy abszolváljuk a plusz távot, amit „Open”-ben meg kell futnunk. Ekkor már maxi vitorlázat, code 0 és billegtetés, mert leállt a szél. Clan detto így tesz, úgyhogy semmi gond, nyomjuk, ahogy bírjuk.

Prato della Frame után irány Desenzano, brise vadászat, kezd m-elegünk lenni. A Cland előránt egy akkora code 0-t, amivel megmutatja nekünk, miért is kell sok szponzor a versenyvitorlázáshoz, ha az ember nyerni szeretne… El is húz vele. Megyünk utána, keressünk a szelet. Roberto próbál minket a keleti oldalra navigálni, mert ott ilyenkor 1-2 csomóval több szél lehetséges, de hosszú az út Desenzano-ig.

Ahogy beérünk a tó délnyugati részére, látjuk, hogy a Sonnenkönig már vette a bóját, és a Bogliaco-i befutó felé tart. Előzetesen több kisebb vitorlás is jön már velünk szembe, de ez érthető a rövidebb pályák miatti különbségek okán - mindenesetre nem szokásos látvány számunkra.

Desenzano-Bogliaco között top reacher-rel vitorlázunk, aminek egy erősödésben leszakad a bepörgetője a hajó orráról, így 160-as genoára kell váltanunk. Ekkor már a Cland és a Sonnenkönig nem látszik, leszáll a köd, és megint gyengül a szél. Nem annyira tudjuk, hogy ebből mi sülhet még ki, mert egy rövid ideig a tó közepén a Clan megáll a nulla szélben. Tudjuk viszont, hogy egy Libera nem szokott sokáig állni egy helyben: kis pumpa, és máris ott az 5 csomós tempó...

Hát ezzel ki is alakult számunkra a végeredmény: harmadik hely abszolútban. A ClanGrok végül is 3 perccel előbb be tudott futni a Sonnenkönig előtt, így 2014-ben is ő lett a Centomiglia győztese. Nem sokkal később érkezett a Grifo, és szépen befutottak a magyar Code 8-as csapatok is.

Fáradtan és elcsigázva ünnepeltünk, előkerültek a whisky-s üvegek is valahonnan, úgyhogy az este hátralévő része már gondtalanul, vidámságban telt.

Összetettben a végeredmény:
1. ClanGrok - befutási ideje 18.51
2. Sonnenkönig - befutási ideje 18.54
3. Raffica - befutási ideje 19.34

Csapattagok: Király Zsolt kormányos, Roberto Benamati taktikus, Borsos Miklós (Mika), Cser László (Csibe), Horváth Balázs, Karácsony Jana, Kurucz Robi, Pesti Gábor, Puskás Tomi, Sárközy András (Maugli), Sármai Bálint, Tar László (Köszi), Török Laci, Várkonyi Csaba, Jankovits András (Popeye) motoros

Galéria: https://www.facebook.com/Raffica.hu

Fotók: Németh Erika

Raffica Vitorlás Egyesület