„Olimpikonjaink kiváló szereplése és az őket követő fiatal vitorlázók nemzetközi eredményei igazolják stratégiánkat és az előző években végzett komoly háttérmunkát. Négy éve azt hirdettük meg, hogy a legfontosabb számunkra az utánpótlás fejlesztése, és ennek a munkának az eredményei már látszanak, miközben a vitorlázók számára jól átlátható és a fejlődést biztosító keretrendszert hoztunk létre a versenyzés minden szintjén” – mondta el dr. Kollár Lajos.

2013 óta a vitorlázás sportágban regisztrált utánpótláskorú versenyzők száma harminc százalékkal nőtt. De nemcsak az igazolt versenyzők létszámában lehet érzékelni a javulást, hanem egy szinttel lejjebb, a vitorlázással éppen csak ismerkedők létszámában is, hiszen 2016-ban már 1.600 fiatal vett részt az MVSz által szervezett GoBoating napon, amelyen a 10-16 éves korú gyerekek ismerkedhettek meg a sportággal.

Kollár Lajos kiemelte, hogy a fejlődésnek két motorja van. Az egyik az anyagi helyzet megszilárdulása, a másik pedig a szakmai színvonal folyamatos felzárkóztatása a világ elitjéhez. A Magyar Vitorlás Szövetség költségvetése négy év alatt harminc százalékkal bővült, s ebből nemcsak az élversenyzők számára lehetett szilárd felkészülést biztosítani a világversenyekre, de a szakmai munka dandárját végző vitorlás egyesületeknek is jelentős forrásokat tudtak juttatni.

Az MVSz húsz százalékkal több pénzt tudott biztosítani a klubok műhelymunkájának támogatására, márpedig ez a legfontosabb ahhoz, hogy az egyesületeknél nyugodt légkörben tudjanak készülni, fejlődni a gyerekek. Beindították a vitorlázás nemzetközi szervezete, a World Sailing által kidolgozott edzőképzési programot a magyar edzőknek, folyamatos a versenyrendezői és -bírói utánpótlás képzése, amelyet az MVSZ bizottságai koordinálnak. Elkészültek a korszerű tananyagok és edzésprogramok, és akkreditált, egységes, az MVSz által folyamatosan ellenőrzött belépőszintű képzést hoztak létre Vitorlás Suli néven, amelynek jelenleg már 17 vitorlásiskola és vitorlásoktatással foglalkozó egyesület a tagja.

„Nem kívánunk változtatni az eddigi irányon, de az előző években kidolgozott struktúrákon keresztül még hatékonyabban tudjuk céljainkat követni a következő négy évben” – mondta dr. Kollár Lajos. „A 2020-ig tartó ciklus mottója legyen ’Gyorsabban, élesebben’, hiszen aki vitorlázik, tudja, ha egy hajó gyorsabb és élesebb, mint a többi, akkor verhetetlen” – fűzte hozzá az elnök.

Célkitűzéseink között szerepel az anyagi és a szakmai háttér további erősítése. A GINOP Program egyik pályázatából még idén mintegy száz hajóval bővül az utánpótláskorú versenyzők számára rendelkezésre álló sporteszközök száma, százmillió forintot költhetünk olimpikonjaink eszközfejlesztésére, húszmillió plusz forrás áll rendelkezésre edzők bérezésének támogatására, és beindulhat egy új, a versenyvitorlázás céljait szolgáló kikötő építése Balatonfüreden. Folytatják az edzői oktatási rendszer fejlesztését is: a cél, hogy minden nyolc fiatal vitorlázóra jusson egy képzett edző. Az igazolt ifjúsági versenyzők létszáma a jelenlegi négyszázról 2020-ig 25 százalékkal nő majd.

Az ifjúsági válogatott keret támogatása kiemelt prioritás, és az eddiginél több pénz jut majd a fejlődéshez szükséges edzőtáborok és versenyek költségeire. Az élsportban pedig az a cél, hogy az 1980-as olimpia bronzérme után 2020-ben újra legyen magyar érem és helyezés vitorlázásban.

Az elnök azt is kiemelte, hogy mindemellett nem feledkeznek meg a sportág gerincét adó nagyhajós és szabadidő-vitorlázókról sem. Az elmúlt időszakban megújult, szakmai szempontból átláthatóvá és egységessé vált a versenyrendszer, ami megállította a korábban tapasztalt létszámcsökkenést a magyar versenyeken. A továbbiakban is azon dolgoznak majd, hogy minden magyar vitorlázó megtalálja azt a túrát, versenyt vagy eseményt, amelynek révén bekapcsolódhat a sportág vérkeringésébe.