Nemrégiben két, valóban kitűnő cikk is megjelent a Quantum Sails Hungary tollából.

http://porthole.hu/cikk/11184-a-szezon-elso-vitorlazasa-ezeket-kell-atneznunk-mielott-vizre-szallunk

http://porthole.hu/cikk/11191-ezt-az-5-vitorlazo-keszseget-mindenkeppen-elevenitsuk-fel-tavasszal



Az első esszében pontosan kitérnek, és kellőképpen részleteznek valódi, igen fontos dolgokat, úgymint: vitorlák állaga, hajótest állapota, tőkesúly – kormány sérülései, szükséges – felesleges holmik, a technika – informatika beállítása, hajónk „finomhangolása”. Ezt a gondolatsort azzal egészíteném ki, hogy legyünk különös tekintettel a merevítő rendszer és a hajótest csatlakozási pontjaira. Vegyük észre, ha valahol a poliészter elengedett, vagy meggyengült. Ne legyünk restek szakemberrel újra lamináltatni. Ocsmány egy dolog, ha kidől az árboc, csak azért, mert erre nem gondoltunk.

A másodikban inkább a fődarabok mozdításával járó, Tuning Guide szintű beállításokkal, valamint a különböző „leckék felmondásával” foglalkoznak, az elménk, tudásszintünk pallérozása, felfrissítése céljából. Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire igazuk van, milyen hasznos anyagot tártak a szemünk elé.

Azonban úgy érzem, nem minden hajóstársunk mélyül el ennyire a sportunk rejtelmeiben, viszont túrázni, kirándulni azért igencsak szeret. Az ő érdeklődésükre számítva bátorkodom először is felidézni, hogy mi mindent hordtam össze ugyanebben a témakörben az elmúlt években:

2010 évében ezzel kezdtem: http://porthole.hu/cikk/1151-tura-tippek-indulas-elott-es-utan 

2013 – ban két cikk is született: http://porthole.hu/cikk/7775-jobb-betenni-mint-kivenni

                                                        http://porthole.hu/cikk/7820-jon-a-vihar

Az én írásaim meglehetősen szubjektívek, azaz inkább úgy közelítem meg, hogy én (mi) hogyan szoktuk a dolgokat csinálni. Miként készülünk fel, tervezünk, szervezünk túrákat, mik a szempontjaink, miféle nehézségekkel küzdünk meg, illetve akadályokkal találkozunk (találkoztunk az évek során). 

Milyen cuccokat cipelünk, használunk, alkalmazunk kényelmünk – biztonságunk – érdekében. Persze előfordulhat, hogy másoknak ezektől teljesen eltérő fontossági sorrendjük van.

Az évek pedig könyörtelenül repülnek, a világ változik - sokan fejlődésnek mondják-. A technika területét tekintve kétségtelen. Míg a „hőskorban” a viharágyú meg a kosár jelentették az összes adatforrást, most a jobbnál jobb meteorológiai oldalak. Valóban sokkal könnyebb helyzetben vagyunk. Mi például egyszerre öt intézet adataiból alakítjuk ki véleményünket az elkövetkező napok várható időjárásáról:

Keleti medence: https://www.idokep.hu/idojaras/Si%C3%B3fok

                                http://www.met.hu/idojaras/elorejelzes/

                                http://koponyeg.hu/t/Si%C3%B3fok

                                https://www.windguru.cz/3238

Nyugati medence:

https://www.windfinder.com/forecast/fonyod?utm_source=www.windfinder.com&utm_medium=web&utm_campaign=redirect

Túra közben:      http://www.met.hu/idojaras/tavaink/balaton/

Amennyiben anticiklon tesped felettünk és környékünkön híre–hamva sincs fronttevékenységnek, könnyű a helyzet. Akár egy hétre is prognosztizálhatjuk a „kisasszony csolnakázást”, menetrendszerű túratervet készíthetünk, elébe tekintve a „kispolgári örömöknek”. Nem úgy, amikor ciklon tisztel meg közelségével. Ez esetben még a holnaputánt sem látjuk tutira. Várható frontbetörés esetén viszont akár óra pontosan definiálhatjuk a görgővihar levágásának bekövetkeztét. Én szinte mindig kerülni igyekszem azt, hogy a hidegfront betörésének pillanatát és első óráit a nyílt vízen töltsem.



Erre az eseményre zárt kikötőben, jól kikötve, alaposan lekötözött vagy leszerelt vásznakkal kerüljön sor. Aztán ha stabilizálódott – akár a „bőgő -, már foglalkozhatunk az indulás kérdésével. Persze nagyon nem mindegy, hogy egy jól felszerelt – akár versenyre is felkészített, jól ismert – hajóval, megfelelő tudású és tapasztalattal rendelkező, összeszokott csapattal, vagy egy akármilyen szedett-vedett, meggyengült vitorlákkal és egyéb cuccokkal rendelkező alkalmi „mosóteknővel” gyerekekkel, családdal, szárazföldi népséggel, alkalmi legénységgel készülünk kifutni.

Igen gyakori persze, hogy ahány előrejelzés, annyifélét jósol. Gyakran teljesen ellentéteset. A szél tekintetében aztán végképp. Száz szónak is egy a vége, a szemünknek higgyünk, és mindig gondolkozzunk!

Ami még eszembe jutott, hogy a kirándulás tervezése során fokozottan figyeljünk a kikötési lehetőségek pillanatnyi helyzetére. Ugyanis, az elmúlt évekhez képest sokkal gyakoribbak a változások, úgymint teljes kikötőzár (tök mindegy, hogy építkezés, vagy Vizes VB okából), vagy netán valamilyen jól ismert kikötőhely (túracélpont) hirtelen megszűnése (Zánka, MNB Balatonfüred, Építők Balatonalmádi… stb.). Tájékozódjunk tehát pontosan és alaposan.



Igen kellemetlen szituáció alakulhat ki abból, ha például késő délután megérkezünk (akár több hajós karavánnal) az egyik évtizedek óta tuti éjszakázó helyünkre, ahol eddig „cirógattak, dédelgettek, friss szénával megetettek, forrásvízzel megitattak…” s most hűlt helyét találjuk. Vagy egy valamiféle kikötői figura közli, hogy „kívül tágasabb”! Még durva szóváltás is kialakulhat. Ezt aztán mindenféleképpen kerüljük el, illetve előzzük meg. Már azért is, mert nem a kedves túrázó társaim és barátaim „feladata” megharcolni a helyeinkért – más szinten dőlnek el – legfőképpen nem pont azzal a szerencsétlennel, aki nagy valószínűséggel állását, megélhetését fogja elveszíteni, míg nekünk csak még pár óra – nem kívánt – lögybölődést kell elviselnünk a legközelebbi túracélpontig.

Egy szó, mint száz, erre semmi szükség, meg nem is vezet sehová. Kerüljük el jó nagy ívben ezeket a helyeket! Maradt rajtuk kívül is még elég – egyelőre -.

                Akkor hát célozzuk meg azokat!

                                                                Merlin!