Vasárnap 14 órakor indult el a héthajós mezőny 45.000 mérföldes útjára. Ebből az első szakasz mindössze 1450 tengeri mérföldes. A rajt idején 15-17 csomó körüli szél fogadta a mezőnyt. A közvetítést elnézve a mezőny szivatása volt, hogy két kört is kellett tenniük a part mellett a rövid up&down pályán. Teljen nyilvánvaló volt, hogy kevesen vannak a fedélzeten egy ilyen manőverigényes pályához és ennek megfelelően mindenki megszenvedte az első pár mérföldet. Mégis őrületesen jó kis rajtot láthattunk, előre-hátra ugrálásokkal a helyezések tekintetében. A legérdekesebb szituáció akkor alakult ki, amikor a Dongfeng hátszélben útjogot kért a balcsapásos Bruneltől, aki alatt jött a Mapfre szintén balcsapáson, tehát mindkét hajó halzolni kényszerült. A Brunel halzolt is, a Dongfeng alácsúszott és megállt, ám eközben a Mapfren valami történt, mert csak az utolsó pillanatban tették át a grószt és az egész manőver valahogy siralmasra sikerült, ugyanis az immáron legfelső hajó, a Mapfre képtelen volt a code zerot behúzni, így tulajdonképpen mindhárman megálltak. A Mapfret ezután meg is intették egy piros zászlóval – teljesen jogosan, - amiért egy 360 fokos piruett járt a spanyol csapatnak.

A legjobban a legnagyobb nézőhajók helyezkedtek, neki ugyanis sikerült úgy a pályán helyet foglalniuk, hogy a csapatoknak heves kormánymozdulatok közepette kényszerültek szlalomozni, miközben az olykor többszáz fős nézőhajók úgy megtakarták a versenyző VOR hajókat, hogy azok keljfeljancsi módjára billentek luvba. Nos ez meg így nézett ki.

A kétkörös szenvedés után végre délnek fordulhatott a mezőny és erős félszeles veretésbe kezdtek. A Dongfeng és a Mapfre állt ezután az élen, de szorosan jön mindenki utánuk.  

Az előrejelzés szerint a rajtot követően 12 órával később érhetik el azt a pontot, ahol halzolniuk kell Cabo de Gata irányába egy kicsit frissebb szélért. A Gibraltári szoros környékén aztán már kapnak a jóból, mert a szél akár 30 csomóig is felmehet és minden jön, ami ezzel jár, vitorlacserék, szuper kis kevert hullámzás a szorosban. Ezután Madeirát kell kerülniük jobb kéz felől, és innen mennek elvileg Lisszabonba, ahova szombat délre várják menetrend szerint a mezőny elejét.

A versenyt eközben egy sajnálatos eset is beárnyékolja. Múlt héten már szó esett róla, hogy Simeon Tienpont botrányos körülmények között volt kénytelen távozni kapitányi posztjáról. Nos, egy csütörtök esti arbitrációs egyezkedésnek köszönhetően mégis ő maradt a Team AkzoNobel kormányosa, így vasárnap ő fogta a kormányt. Helyette a múlt héten Brad Jacksont jelölték meg skipperként, akinek a helyére pedig Rome Kirby jött, aki szintén VOR veterán, illetve az OTUSA színeiben a legfiatalabb America’s Cup győztes is. Kicsit szövevényes az ügy, mert a szponzor korábban Simeon Tienpont saját cégével szerződött le, így Tienpont leléptetése után, mindenkivel le kellett szerződnie az AkzoNobelnek. Viszont azzal, hogy 2 nappal a rajt előtt újra a színre lépett Tienpont, többen besokalltak a hajón. Így Brad Jackson, Jules Salter, Joca Signorini és Rome Kirby lelépett. Szóval ők már nem voltak ott a rajtnál. Nyilván a VOR előtt egy nappal nehéz leakasztani a versenykiírásnak megfelelő legénységet, ezért a csapat parti kiszolgáló személyzetéből ugrottak be páran (nem kell izgulni, ők is vitorlázók, max nincsenek összeszokva). Az AkzoNobel nem elégedett a hatalmas arcvesztés miatt, szóval még koránt sincs vége ennek a szomorú történetnek. Szerencsére a verseny ennél sokkal jobbnak ígérkezik!

Itt követheted élőben a versenyt.

Fotó: Török Brigi BrigiPix /Volvo Autó Hungária

A helyszíni közvetítést és az Ocean Race EXTRA kiadását is a Volvo Autó Hungária teszi lehetővé!