Dragon a vonalon túl

Aztán, sok-sok megbeszélés, számtalan e-mail váltás után, egyre jobban összerázódott a kenesei Ob-k alkalmával a szervező és rendező gárda. A dragonos vitorlázók boldogan szelték a hullámokat, hiszen remek szél fogadta őket évről évre. A biztos szélben bízva vágtunk neki idén is. Már a magyar bajnokságot is a külföldi erőfölény jellemezte sorra gurultak be a Kenese Marina-Port kikötő parkolójába a különböző nemzetek pedánsan leponyvázott dragonjai. A legtöbb hajóval az oroszok érkeztek, sőt a vitorlások mellett impozáns motoros kísérő flottát is hoztak. Talán a legfigyelemreméltóbb darab egy 11 m-es 2x300 lóerős motoros volt, amely nem csupán kísérőhajóként funkcionált, de remekül látta el a vízitaxi szolgáltatás Almádi és Kenese között is, ugyanis orosz barátaink a Ramadában szálltak meg, mert modernebb és többcsillagos szálloda nem volt a környéken. Az oroszok szintén jeleskedtek abban, hogy a legújabb és legmodernebb felszereléssel, hajónként 8 vitorlával érkeztek, sőt szóró ajándékként - lévén Oroszország kaviárnagyhatalom - vörös kaviárt hoztak ajándékba a versenyiroda munkatársainak. Az ukránok Transbunker Team egységén is megakadt a szemünk, a három teljesen egyforma jeep-en és utánfutón méretes matrica hirdette a csapatnevet.

Az Ob öt futama után, ahol vagy az volt a baj, hogy sok a szél vagy az, hogy kevés, Tony a mindig mosolygós zsűri elnök és Gert az osztrák PRO, akit csak Szőkeként emlegettünk megállapodtak, hogy (az IDA szabályait figyelembe véve) 5 csomós szél alatt nem rendezhető futam. A kontinens viadal első három napján így nem is tudtunk vízre szállni. Elegáns nyugalommal viselték a vitorlázók a várakozást, a limonádé és a sör jól fogyott, a Hotel Nádas éttermében tán sohasem látott pörgés volt. A zsűri is a hűvösben pihengetett, a legnépesebb nemzet vitorlázói, az oroszok pedig komótosan sakkoztak a kertben.

Nem volt azonban mindenki ennyire nyugodt, a mindig aktív Szőke PRO számos új formátumú nyomtatványt készített, a később nagy sikert aratott bójadiagram alapjait és feldolgozási mechanizmusát is ekkor alakítottuk ki. Aztán eljött a szerda és eleinte a szokásos kilátástalan szélcsenddel indult a délelőtt, sőt a szél előrejelzések (Windguru, Windfinder, Met.hu, Idokep stb.) sem mondtak bíztatót este 7-ig, de ennek ellenére fél 1-kor elkezdett reménykeltően fodrozni a víz és a csapat útra kelt. A vitorlázók végre vitorlázhattak, a rendezők rendezhettek, a zsűri pedig szintén aktív vízi pályafutásba kezdett. A Szőke átvette a parancsnokságot az Aranycsillagon, és felkerült a 140x200 cm-es Dragon osztálylobogó is - a többi pedig már történelem...

Jó volt része lenni ennek a csapatnak, ahol nem csupán nagyszerű és tapasztalt rendezőkkel és szervezőkkel dolgozhattunk együtt, hanem remek emberekkel is.

Dávid Juli