Mert én voltam. És mondhatom, néha megéri ismeretlenbe tévedni, felfedezni valamit, egy hangulatot, amire mindig vágytál, és a helyen, ahol azt érzed, hazaértél, felfedezni rengeteg ismerős arcot, élvezni azt a határtalan vendégszeretetet, amivel a házigazdák körülvesznek, a szeretetet és a sok jó beszélgetés élményét.

 

A Zákonyi sétány nagyparkolójának túloldalát, vagyis az út másik oldalát méltatlanul messzire el szoktuk kerülni. Jó ideig működött például a Kalóz étterem itt, úgy tudom, igen gyér látogatottsággal. Medgyesy-Kovács Gyula szentendrei festőművész balatonfüredi nyaralója most odavonzza a tekintetet. Rengeteg festmény, egy gyönyörű oszlopos verandás villa előtt és a kertjében mindenütt. De mellette egy színesre fóliázott mini cooper, egy vespa robogó, egy régi Laser, és egy hatalmas „Manézs" feliratú tábla, amit apró világítógömbökkel raktak ki, ahogy a porond szélét szokták.

 

Betérve az első ember, akivel összeakadok, a hely ötletgazdája és tulajdonosa, Hercsel Erik, akit onnan ismerek, hogy Építők Kupán gyakran jelmezesen showmankedik, láthatóan hisz a szórakoztatásban, abban, hogy mosollyal és örömmel teljesebb az élet. És ezért hajlandó magát kiröhögtetni is akár. De nem ripacsságból, hanem szeretetből.

Hogyan jött ez az egész? - kérdezem Dávid Julit, Erik párját, akit szintén a vízről, Keneséről és a versenyrendezésből ismerek. Nahát! - csodálkozom rá - én még csak azt sem tudtam, hogy ti egy pár vagytok!
„Sőt, egy csapat" - mondják ők, szinte egyszerre kezdve a történetbe. „Az ötlet Eriké volt, a megvalósítás a fiáé, Mátéé, Juli adja a támogató segítséget, ő maga is egy pillanat alatt eltűnik a pult mögött és Erik lánya, Flóra is besegít. De egy másik mosolygós, kedves ismerős arc, akit meglátok, az Buda Julcsié, aki Kadetban, 420-asban és 470-esben is kiválóan vitorlázó, nagyon tehetséges és nagyon sokszoros magyar bajnok kormányos volt. Erik üzletvezetőként mutatja be, de sokkal inkább nagyon bájos és nagyon odafigyelő háziasszonya a bisztrónak. „Itt mindenki többszörös magyar bajnok, így nevezhetjük igazán vitorlás bisztrónak." - mondja Erik.

 

De térjünk vissza a helyre, érdemes itt körülnézni, mert ha ide belépsz, előbb ámulsz a sok kézzel készült ötleten és kell, hogy magadba szívd az atmoszféráját.

„Az volt az álmunk, hogy csináljunk valami izgalmas, szerethető, barátoknak és másoknak is való egyedi, „prémium" talponállót, ahol vannak remek italok, pompás ropogtatnivalók és jó emberek!" - így kezdődik a Manézs Bisztró blogja,

 

Nos, az álom valóra vált. Erik talált egy cirkuszi kocsit, azt kipofozták és gyakorlatilag mindent összecsomagolva, mintegy vándorcirkuszként megjelentek Balatonfüreden és megálltak vele a festő villájának udvarán. Máté, aki egyébként gépészmérnök, nagyon élvezte az alkotómunkát. Fúrt-faragott, hívta a barátokat. A kocsiba bekerült a nagyi kredence, egy ódon falimosdó, egy örökölt hollóházi, thonet székek, került mellé pulpitus, lépcsővel, alul, a fák árnyékában függőágyak, és a társalgáshoz, pihenéshez pedig raklapokból összeállított bútorok. Nagyon ötletes, látszik rajta az örömmel elvégzett kézimunka. „Ennek a helynek minden egyes szeglete rólunk szól, minden nagyon személyes, mindenhez van közünk. - magyarázza Juli. „És az sem mindegy, ki áll a pult mögött. Ismert arcok, ismerősök, mindenki, aki idejön, barátságokat köt velünk és másokkal. Mert egyszerűen erre késztet ez a hely, olyan lett a klímája."

 

Láttam a nappali és az éjszakai hangulatát is. Éjszaka teljesen megváltozik. A kocsihoz vezető lépcső alulról megvilágított, látszanak a kerekei, mindenhol mécsesek, nagyon hangulatos.

„Én az építőiparból jövök" - mondja Erik. Tudnék sorolni épületeket, hogy ezen is, azon is ott a kézjegyem, de azok mind nem számítanak. Ez számít. Mert ez közel hozza az embereket, mert itt spontán jó dolgok alakulnak, mert itt egész egyszerűen megvendégelhetem a barátaimat."

A borok is beszédesek - és beszélgetősek. A szomszédos borvidékek borait kínálják itt, Pécselyről, Füredről, Szőlősről. A házigazdák szeretik is őket, így nagyon lelkesen tudják ajánlani a nekem leginkább megfelelőt, csak úgy, ránézésre. És eltalálták. Bolyki „Pati"-ját kóstoltam, nagyon üde habzó bor volt. „Retrográd illatok feltörnek az orrtőben" - áll a palack címkéjén. Borkorcsolyának van itt „Aranyszarvas-díjas" kolbász, házi rétes és tepertős pogácsa, egy néni csinálja itt a közelben, pestos-mozzarellás paradicsom, de a háziasszony olyannyira ügyel a józanságunkra, hogy kétszer is ropit tesz az asztalunkra. Tényleg, azt érzem, hogy itt figyelnek ránk! Valahányszor feltűnik egy-egy vendég a kertkapuban, elnézést kérve otthagynak minket, hogy köszöntsék az újonnan érkezőket.

Szóval, összefoglalva, remélem, hogy egy ilyen esősen, döcögve kezdődött szezon után majd Erikék is elégedetten nyugtázhatják Üvegtigris után szabadon: „Te Lali, mondtam, hogy jó helyen van a kocsi."

 

Jó helyen is van itt Füreden, jó, hogy itt is van végre igazi romkocsma hangulat, ahová olyan illusztris vendégek is járnak, mint a MVSZ főtitkára és elnökségének tagjai. „Csakis ide" - mint mondják.

A Balaton Laser Worlds idején a versenyzőket kedvezményekkel várják.

De azt ajánlom, gyere el, csak úgy is. Szeretetből. És garantálom, nem fogsz tudni egykönnyen elindulni innen.

Fotók: Csomor Attila

A Manézs Bisztró facebook oldala 

Kövendi Eszter