Olvasói levél

Az a hangvétel, amelyet számunkra, vitorlázók számára ez a lap jelenthet a jövőben, valami merőben új lehetőség a sport népszerűsítésére, a hajózók közösségének kiszélesítésére és összekovácsolására. Egy új lap, amely nemcsak nekünk szól majd, hanem rólunk szól, nem nekünk írják majd, hanem mi magunk írjuk.

Nem fényezett, nagy ívű fotókkal, csillogó, „nyálcsorgató" hajóbelsőkkel, rövid szösszenetekkel ömlesztett látványkiadványt ígér, hanem valós tartalmat arról, amivel mi magunk érezzük jól magunkat, amikor csak tehetjük. Remélem, jól értem az alkotók szándékát: vitorlázóknak készül a Porthole, a mindennapokról a hajók fedélzetén, technikáról, túráról, eseményekről, túrázóknak, versenyzőknek és mindenkinek, aki Horn-fokot kerülő hajósnak született, csak még nem volt lehetősége a nagy kalandra.

Amikor az ember véleményt nyilvánít - mint most én -, öncélú okai is vannak. 2001-ben magunk is megpróbálkoztunk valami ilyesmivel (in memorian Hullámok Hátán), egy ingyenes, minden vitorlázónak eljutó lap létrehozásával. Néhány szám után azonban a lendület is elfogyott, meg a pénz is, és a csapat is szétszéledt. Sajnáltuk és megfogadtuk - mert volt e-mail, meg levél, meg lelkesedés az olvasóktól nem is kevés -, hogy folytatjuk, mert végre valami, ami nekünk szólt, mi írtuk, és nem a kábítás színes ködét adjusztálta a fejünkben.

Szóval ezért örülök ennek az új kezdeményezésnek! Azt látom, hogy megint van egy csapat, meg egy cél, - és profik, nem úgy, mint mi voltunk - és most tényleg megvalósulhat valami, amin mindenki, aki szereti a szelet, a vizet és a hajókat, csak nyerhet. Sok szerencsét, és még több lapszámot kívánok a szerkesztőknek, mert meggyőződésem, a Porthole-tól nekünk lesz jobb, és ezen csak mi nyerhetünk!

Náray Richárd