Az algagátlásról

A mi szakmánkban nehéz egyértelműnek lenni, hisz egyre másra változnak a hajóépítésben használatos anyagok és azok összetétele. A tapasztalat generálja ezeket a változtatásokat és ezek a változtatások mindig jobbító szándékúak.

„ Miért kell évenként algagátlózni a hajónkat ?"

Nem kell ! Attól függ, hogy milyen algagátlót használunk.

Többféle algagátló van forgalomban. Alapvetően két válfaját különböztetjük meg. Az egyik az önkopó, vagy önpolírozó, a másik a kemény algagátló. Működési mechanizmusa mindkettőnek azonos, vagyis a felvitt réteg átnedvesedése. Ha önkopó, akkor a fellazult felület nem engedi megtapadni az algákat, ha kemény, akkor a rétegből kiáramló hatóanyag akadályozza az algák felrakódását. Ezek után beszélhetünk szezonos, 6-8 hónapra használatos és éves, vagy annál több időre alkalmas algagátlókról.

„Kell-e csiszolni a régi algagátlót a következő felvitele előtt?"

A jobb minőségű algagátlókat nem kell megcsiszolni a következő felvitele előtt, ha azt a hajókivétel alkalmával magasnyomású mosóval megtisztították, és a felület tiszta, egyenletes.

„Hólyagok jelentek meg a hajófenéken, de ezek a hólyagok csak az algagátló alatti alapozótól indulnak. Ez az ozmózis?"

Nem! Arról van szó, hogy az algagátló rétege elhasználódott. Vagy intenzívebb volt az „algatámadás", vagy vékonyabb réteg került fel a felületre, mint ami kellett volna. Ilyenkor az átnedvesedés eléri az alapozót, és a víz „aláfut" a rétegnek.

„Foltokban lepergett az algagátló a hajófenékről. Mi ennek az oka?"

Az algagátló elvékonyodása és a víz aláfutása okozza. A javítás módja, hogy a foltokat becsiszoljuk, lealapozzuk, majd egy réteg algagátlóval lefedjük. Ezután az egész felületet algagátlózzuk

„Honnan tudom, hogy mennyi algagátlót kell felvinnem a hajó fenekére?"

A tapasztalat sokat számít. Megfigyelhető, hogy még a kikötőkön belül is vannak eltérések az algásodásokat illetően. Éppen ezért van olyan kikötő, vagy ezen belüli terület, ahol az áramlások, magas vízhőmérséklet, burjánzó aljnövényzet stb. miatt. kell növelni az algagátló mennyiségét. Ezt úgy érjük el, hogy egyik évben két réteget, utána egy réteget viszünk fel.

„Rendelni szeretnék algagátlót, de nem tudom, mennyit.„

A hajófenekek felületének kiszámításához segédleteket találnak a www.hajofestek.hu weboldalon, ha ismerjük a hajó hosszát, szélességét és merülését. Az így kapott felületi számadat és az algagátló dobozán található „m²/liter" adat pontosan megmutatja, hogy mennyit kell vásárolni. A cél az, hogy ez a mennyiség felkerüljön a hajófenékre, hisz ez nyújt megfelelő védelmet.

„Lehet-e szórni az algagátlót? Nagyon sima felületet szeretnék"

Természetesen szórhatók ezek az algagátlók, és vannak, amik polírozhatók is. A szórásnál azonban figyelembe kell venni, hogy elég nehéz anyagokról van szó, ezért nagy a veszteség. Ha nem szórjuk, hanem hengerrel visszük fel, csupán a szerszám okozta raszter jelenik meg a felületen. Ez a használat során bekopik, mert a víz tudja a legjobban bekoptatni a felületet. Ha kemény algagátlót használunk, akkor az polírozható. Ebben az esetben 2-3 réteget hordunk fel, mivel a polírozásnál sok a koptatási veszteség.

„A szín befolyásolja-e az algásodást?"

Erre vonatkozóan nincsenek pontos információk, de azt megfigyeltük, hogy a világosabb színeket jobban kedvelik és szívesebben fedik el, mint a sötéteket. 

„Az algagátlók nagyon veszélyes anyagok?"

Semmivel sem veszélyesebbek, mint bármi, amit nem rendeltetésének megfelelően használnak, alkalmaznak. Nagyon fontos a személyes egészségvédelem és a környezetvédelem. Fontos a védőszemüveg, védőkesztyű, védőruha és védőmaszk használata. Fontos, hogy az üres dobozok és eldobásra ítélt szerszámok megfelelő gyűjtőhelyre kerüljenek. Ha annyira veszélyesek lennének, akkor nem használhatnánk őket élővizeinkben, bár sajnos - és főleg természetesen - erre nem minden gyártó helyez kellő hangsúlyt.