A jégvitorlázás magyarországi története egészen az 1800-as évek végéig nyúlik vissza, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a nagy tavaink, főként a Balaton tartós jegesedésének hiánya miatt igen nehéz a dolguk a sportág hazai szerelmeseinek. Várva-várják évről-évre az alkalmat, hogy - ha nem is a legnagyobb tavunk, de valamelyik kisebb társa akár az ország keleti felén - befagyjon oly módon, hogy jégre lehessen szállni. Kevesen gondolnák: amellett, hogy a jégvitorlázás elsősorban a száguldásról szól, hiszen akár autópálya tempóra is felgyorsulnak a hajók, a túrázás lehetőségét is magában rejti. Balatonfüred – Badacsony jégen? Nem lehetetlen, csak megfelelő összefüggő jégréteg kellene hozzá. A Magyar DN Jégvitorlás Osztályszövetség elnökével, Pataki Attila Istvánnal beszélgettünk.

25 éve, hogy először rendeztek tengeri túraversenyt magyar vitorlázóknak. Az ötletgazda Hovanec Zoltán és elválaszthatatlan társa, szövetségese Dragan Penjalov negyed százada változatlan lelkesedéssel szervezik, tartják életben ezt a különleges eseményt, amit méltán nevezhetnek a magyar túravitorlázók legnehezebb tengeri versenyének.

A szövetség Nagyhajós Bizottsága egy sor változtatást vezet be az idei évtől a nagyhajós versenyeken. Ezek egy része a nevezési díjakhoz, más része a szabályismerethez kapcsolódik. Írásunkban összefoglaljuk a változtatások lényegét.

A szlovéniai, izolai Burja YC által rendezett kontinensbajnokság a szélsőségek versenye volt.

Az Alba Regia Évadnyitó I. versenyével indult el az itthoni kishajós versenyszezon. A kétnapos regattán 4 futamot teljesítettek a mezőnyök a trükkös agárdi szelekben.