Ragyog a februári nap, és én caplatok a somogyi dombokon. Amint valami szerencsétlen fácán felreppen, máris négy-öt puska csattan mellettem, ontva a sörétet, osztva a halált. A nyomorult madár kőként földre zuhan. Jó a kedv, bőséges a zsákmány. Útálok minden vérengzést, de imádom a fácán levest. Hol is főzték olyan jól? Mikor is kötöttünk ki ott?

 

 

 

Bizony tél van. Nem kimondottan vitorlázásra való, bár némelyikünk (minden tiszteletem az övék, félelemmel vegyes irigységgel tekintek rájuk), nem hajlandók szezon-szünetet tartani. Márpedig tetszik, vagy nem tetszik, az van. Más dolgok idejét éljük, például terelgetem a disznókat. 

Róluk pedig az jut eszembe, hogy Badacsonyban, amikor kezdtük a Hordó teraszán, folytattuk az Imrénél, majd útba ejtettünk még öt borozót, végül a Fortuna kerítésénél …. Na, ezt nem írom tovább.

Vagy mégis? 2010 márciusában kezdtem, a „Navigate necesse est” című cikkemmel. Végig túráztuk a Balatont, sorba jártuk a nevezetességeket, látnivalókat, kocsmákat. És október tizedikén „zárult be a kör”. Így búcsúztam: TUDJA MINDEN KREATÚRA, NINCS JOBB MINT EGY RHEATÚRA. Emlékeztek még?

Eltelt két év, sok minden változott. Arra gondoltam, tán megint el kéne indulni. Mi történt kedvenc helyeinkkel, mennyiben lett más, jobb, vagy rosszabb. Bővültek–e a kikötési lehetőségek, hol lehet jót enni, inni „ocsóér”. Persze, még várnunk kell, hiszen a BAHART kikötők hivatalosan április elsején nyitnak.

 

 

Akad persze dolgunk addig is. Figyeljünk oda, megkötöttük-e az érvényes, éves szerződést. Megkaptuk-e a visszaigazolást. A pénzt persze célszerű időre befizetni, nyilván felesleges mondanom, hiszen addig a vízrebocsátás (elvileg) nem történhet meg. Olvassuk át a biztosítási szerződésünket, tudjuk mire jogosít, mik az érték–önrész határok. Soha ne legyen rá szükség, de ha mégis, ne akkor érjen kellemetlen meglepetés. Ja és persze, rendeztük–e a PORTHOLE kártyát. És a felszerelések. Most tudjuk a leg könnyebben javíttatni, cserélni a vitorlákat, pótolni a köteleket. Nézzük át a ruhákat, cipőket, mentő mellényeket, túraponyvát. Szivacshuzatok mosását követően vegyük szemügyre a zipzárakat, tépőzárakat. Ellenőrizzük a Hajóvezetői Engedélyt, meddig vagyunk még érvényesek orvosilag. Most azt is el lehet intézni, ne a túra közepén derüljön ki egy igazoltatásnál. Természetesen, ha akad nagyobb javítani való (repedt kabinablak, szoruló fokroller, visszaforgó csörlő …stb), most kezdjünk alkudozni a szakemberekkel, javítókkal. Egy szó, mint száz, van teendő bőven. Aztán majd csak eljön a kikelet:

 

Versidézet:  Papp Róbert:  Jégcsap

 

Merlin!