De még egyszer, a nyár utolsó hetén kell valami tyűűűű, valami juhú!, valami dejó!, valami emlékezetes és ritka momentum, amit eltehetek az almáriumba. Például olyan, mint a Principessa nyílt nap. Ahova a jóbarátok még meleg tepsi sütit hoznak, a feleségek átérezhetik, mit csinál egész szezonban a párjuk, a csomagtartóból langalló és ágyas pálinka kerül elő, hogy megalapozza a baráti hangulatot és ahol kis izgalommal kevert lelkes mosollyal várják a vendégek, hogy kivigye őket a motoros a vízre.
Jó ez a lógás - fotó: PYC
Az ingerelárasztásos módszer a legbiztosabb út az emlékezetes élmények megteremtésére, úgyhogy a spontán rögtönzött motoros show, azaz a totál gázon repesztés közbeni hirtelen manőverek, a hullámkavarás, a dülöngélés és a pattogás megteszi hatását. A résztvevők persze sűrűn figyelemmel vannak kísérve, hogy ki ne pottyanjanak, de a fiúk a két motorcsónakban egymást heccelve kerülgetik Hercegnőjüket addig is, amíg fel nem teszik rá utasaikat. Mielőtt átlépnénk a Principessa fedélzetére, búcsúzóul kapunk még egy adag vízfröccsöt a nyakunkba, mialatt diadalittas indián szökelléssel hagy helyben minket a lelazult motoros vezető. A hangulatba ez belefért, sőt, voltak, akiket a délután folyamán később egy kis eső áztatott vagy a trapézzal sikerült alámerülniük, de így is zavartalanul mosolyogtak tovább.
A hajón beöltözés, rapid betanulás és már haladunk is. Nyugis 7,5 - 9,5 csomós tempót ad ki a szél, a Principessa legények türelemmel, jó hangulatban diktálják mikor melyik trapézfokra lépjünk. Az idei szezonban először került vissza a trapéz a szeretett hajójukra, ez láthatóan felvillanyozza a legénységet. Együtt mozgunk a hajóval, figyelünk egymásra, egyszer csak egy csokis fogsorú elégedett mosoly villan a trapézon a balomról: a vendégeknek osztogatják a frissen kapott csokis-vajas-mogyorós sütit. Micsoda kiszolgálás! Azért, hogy óvják a biztonságunk, inkább csak halzolunk, mindig ott van valaki a szárnyon, folyamatosan tanácsokkal látnak el a trapéz kezelésével kapcsolatban mindenkit. "Szólj annak a hosszú hajú lánynak, hogy forduljon hátra, már csak ő hiányzik!" - dolgozik a profi fotós, mosolyalbum is készül. És hogy a hajóra invitált tapasztalt vendég se érezze azt, hogy rutinból megy ez, valahogy neki jutott a nehezített pálya, a trapéznak az a része, ami a legjobban csúszik, így a talpon maradás igazi kihívássá vált.
"Bele tudok képzelni abba, hogy mennyi fizikai és szellemi meló lehet egy versenyen folyamatosan a topon üzemeltetni ezt a hajót." - summázza az egyik mancsafttárs a megélését.
"Engedd le a trapézliftet" - fotó: PYC
Felocsúdok az alig egy percnek tűnő élményből, mert jön értünk a motoros, hogy kivigyen a partra, és helyettünk újabb vendégek élvezhessék a principessázást. Visszafelé a hajótól nehezen elszakadni tudó hölgy-rajongó hangos sírást megjátszva, imitálva fejezi ki érzéseit, amire érkezik is az adekvát reakció: egy flört-gyanús, lerohanós 'hajózzunk együtt itt és itt' vigasztalás. Hiába no, ezek a fiúk sose nőnek fel, a szívükben örök tinik. Kell is a játékosság meg a könnyedség, meg hát nyár van vagy mi, még utoljára.
A partról nézem újra a hajót, máris repetázhatnékom támad. Talán majd jövőre. Addig is játsszunk!
Őry Beáta
