Három éve csak pár sort szenteltem e jeles városnak. Nem tartozott a kedvenc helyeim közé. Zajos, poros, temérdek ember, városi forgatag, sok bóvli árus.

Nézzük, mi lett belőle.

A piros kikötőoszlopon arany angyal, kezében békegalambbal köszönt, sziporkázó ragyogásával. Orosz, civil szervezetek adománya. Na, ilyen nincs ám mindenkinek!

Ó barbárok, lássatok csodát!

A keleti mólót viszont megemelik, ne csapjon át a magas víz. Ez hasznos, csak legyen. Amikor eresztés folyik a Sión, igen erős a bejáratnál az áramlás. Számítani kell rá.

A kikötő nem sokat változott. A vendéghelyek rövid sz@rok, a begörgő hullámok ide-oda csapódnak a medencében, lötyögtetve a hajókat. Ettől még védett, tűrhető, de ha nagy vihar készül északról, kérjünk a kikötőmestertől egy belső üres helyet, ha van. Ha nincs, meneküljünk egészen be a daru alá éjszakára.

A kikötői terasz kocsma szokásosan elegáns és nagyon kellemes. A felfelé vezető út mentén, a soron több csehó is van. Elfogadható árakon, jó magyaros kaják, hideg sör. A borok felejthetőek, fröccsnek elmennek. A sarkon a halsütő szakadt, de amit kínál az nagyon jó: Sült hal több féle, hamburger, italok. Kipróbálhatja aki szereti, valódi keszeg is van tele szálkával, ahogy az való.

Végig csámpázunk a Fő utcán, a Víztoronynál ámulok és bámulok. Autók száműzve, virágok, minden csodaszép, elegáns és tiszta. Torony gyönyörűen felújítva, áruház „ránc felvarrva".

 

Nyoma sincs a szocreál betonkolosszusnak. Széchenyi emlék szökőkút, minden ami kell egy város főterén. És mögötte a park, hemzseg a szebbnél szebb bronz és kőszobroktól, műalkotásoktól. Rá sem ismerek a hajdani ricsaj és porfészekre. Kezdem nagyon jól érezni magam. Egyáltalán nem zavaró számomra a Kálmán Imre kultusz, hisz ide való, vagy nem?

Sétálunk a hajóállomás felé, és a Sió túloldalán, a sínektől az első párhuzamos utcában (Batthyány Lajos utca 7), az állomással egyvonalban kiszúrtunk egy háromcsillagos hotel éttermet, ami remek. Hatalmas a választék, különleges vad kaják, kitűnő bor. Nekem az őzpecsenye vadász módra vörösborban jött be leginkább.

 

És hihetetlenül olcsó, a színvonalhoz képest. Kész hízó kúra. Bátran ajánlom mindenkinek! Kár, hogy a kikötőtől messze van http://www.parkhotel.hu/

Egyre lejjebb bukik a nap, lépkedünk vissza a hajó felé. Egyszerűen, jól éreztük magunkat. A parkban még két mókus is láttunk a tavacska mellett. Barátságos, kedves, elegáns és szép lett ez a város. Örömmel írok ilyesmit, hisz ritkán adatik meg. Mennyire más érzés, mint például az „Öreg tihanyi kikötő". Lehet jól is csinálni a fejlesztéseket. Ezekről esik szó, amint a kokpitben vacsorázunk, borozgatunk. Ez is jó, még a szúnyogok is kegyesek.

Lassan leszáll az est. Távolban villámok cikáznak. Ellenőrzöm a kikötést, és irány aludni. Reggel korán indulunk. Cél a hazatérés lesz.

De ez már a következő cikk témája.

Gelencsér György (Merlin)