A viharjelzés

 A vihar előrejelzését és jelzését jogszabályi kötelezettség írja elő, nem keverendő össze a meteorológiai szolgálat által esetenként elrendelt, tájékoztató jellegű sárga-, narancs-, illetve vörös riasztással!

Két jogszabály, egyrészt a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII.27.) BM rendelet, másrészt a vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI.13.) GKM rendelet mellékleteként közzétett Hajózási szabályzat (HSz.) rögzíti a viharjelzéssel kapcsolatos kötelező magatartási szabályokat.

Viharjelzés jelenleg a Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon üzemel, minden év április 1. és október 31. között. A jelzés kétfokozatú lehet, melyet római számokkal I. fokú, illetve II. fokú viharjelzésnek neveznek.

Mindkét jelzést azonos fényerejű és színű lámpákkal, az I. fokú viharjelzést percenként 45 felvillanással, a II. fokú viharjelzést percenként 90 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. Az I. fokú viharjelzés a vihar közeledtének lehetőségét jelzi, míg a II. fokú viharjelzés a veszélyes jelenségek közvetlen közeledtére - vagy fennállására - figyelmeztet.

A Balaton partján 29, a Velencei-tónál kettő jelzőberendezést üzemeltet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megbízásából a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (www.rsoe.hu). A Fertő tavon a magyar oldalon (Fertőrákosnál) egy, míg a Tisza-tavon (Poroszló, illetve Abádszalók térségében) kettő jelzés található. A jelzőberendezéseket a víz felől jól látható módon, a parton telepített oszlopokon (vagy magas épületeken) helyezték el.

Közlekedés a viharjelzés hatálya alatt

A HSz. az I. fokú viharjelzést „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására" jelzésnek, míg a II. fokú viharjelzést „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre" jelzésnek nevezi. A jelenlegi szabályozás szerint a viharjelzés a kishajók és a vitorlás vízi sporteszközök közlekedését nem érinti. (A vitorlás kishajó belső égésű segédmotorját viharjelzés esetén kizárólag a legközelebbi kikötőbe történő behajózásig használhatja.)

Viharjelzésen kívül csónak - így a vitorlás csónak is - a Velencei-tó teljes felületén, a Balatonon a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet. Csónakkal az I. fokú viharjelzésnél mindkét tavon csak a parttól számított 500 méter távolságon belül lehet közlekedni, a II. fokú viharjelzésnél közlekedni tilos! (A Fertő tó és a Tisza-tó közlekedésére vonatkozó előírások nem változtak, így a csónakközlekedés vonatkozásában a viharjelzés e két tavon tájékoztató jellegű!)

Azok a vízi sporteszközök, amelyek nem tekinthetők csónaknak, kishajónak, fürdőeszköznek vagy vitorlás vízi sporteszköznek, viharjelzésen kívül a tavakon a partéltől számított 1000 méter széles vízterületen, továbbá az I. fokú viharjelzésnél a partéltől számított 500 méter széles vízterületen közlekedhetnek, a II. fokú viharjelzésnél nem közlekedhetnek!