Egy túra, amiről videó napló készült. Nem volt szándékunk, de mégis örömteli, hogy milyen sokan követték nyomon kalandunkat. Nekik tartozunk egy kis írásos összefoglalóval, a teljesség igénye nélkül, néhány érdekesség, néhány szép emlék felidézésével.

Évek óta tervezgettük ezt az utat, de most volt rá lehetőség. „Elspinakkerezünk az Országház előtt", mondogattuk. Siófoki Vízi Sport Kör és a 15-ös Yolle Osztályszövetség közös szervezésében keltünk útra, hogy megvalósítsuk ezt a tervet.

Célunk egyszerű volt: érezzük jól magunkat, fedezzünk fel új vizeket, tájakat, embereket. A vitorlázás nem csak pénz kérdése. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy olcsón vett kis hajókkal is lehet,  nagy túrákat tenni, meseszép élményekkel gazdagodni.

Négy hajó várt indulásra készen Siófokon, az utánfutókon ( az egész kaland legnagyobb költsége a  szállítás volt). Gönyűbe érkeztek a hajók. Gönyű híres „hajós" település, mint azt a helyiektől megtudtuk, „...igaz, hogy Kolumbusz fedezte fel Amerikát, de gönyűi vette el az orrkötelét". Megnézhettük a helyi Hajós Múzeumot, hasznos tanácsokkal láttak el minket, ez úton is köszönet érte. Felállítottuk az árbocokat, kipróbáltuk a hajókat, de az első vitorlázás folyó vízen egy apró koccanással végződött, kormányosunk azonnal elnézést kért és jött a „gönyűi„ válasz: „Minden jó manővernek koppanás a vége".

Vasárnap reggel nagy izgalommal indultunk útnak. Kitűnő hátszelünk volt. Fokozatosan erősödődött, a grossokat le kellet húzni, elég volt már csak a genoa, sőt a kis fokkok is előkerültek. Vártnál sokkal gyorsabban haladtunk, volt idő egy Dunaalmási ebédre is. Esztergomban a Jacht Klub kikötőjében éjszakáztunk. Másnapra is kitartott a kedvező szél és az ország egyik legszebb tája felé siklottunk. Kikerültünk néhány tolóhajót, kitértünk a „szárnyasnak" és még mindig nem volt szükség a motorokra. Szigorúan betartottuk a jelzéseket. Eredetileg is erre készültünk, de ezt még tovább erősítette bennünk egy a „piros bóját" kihagyó motoros. Nekik sikerült felugratni a sarkantyú köveire, ott is maradtak egy éjszakára.

Dunakanyar! Nem leírható a látvány. Nézzétek meg! Nagymaroson ebéd, mert így közben rálátunk a Visegrádi várra.  A Szentendrei ágban már nem tudtunk vitorlával haladni. Ketyegtek a motorok. Leányfaluban még nyitva volt a fürdő. Ki kellett próbálni. Fürdő után üdítő sporteseményre tévedtünk. A helyi labdarugó csapat nagy gólkülönbséggel verte vendégeit, az igen jól szórakozót a népes helyi közönség.  Este vitorlázó barátunk vendégei voltunk, kitűnő vacsorát és jó italokat kaptunk. Másnap várt ránk az út legizgalmasabb része. Budapest.

Nem volt célunk a nagy hírverés, de barátaink szerették volna végig követni utunkat és ennek a legegyszerűbb formája a mai világban az internet. Sokan kérdezték, hogy mikor haladunk át Budapesten?  Így került fel a közösségi oldalakra, hogy szerdán 12 órakor indulunk az Árpád hídtól. Nagyon korán elértük a várost és kikötöttünk vitorlázó társunknál, Viking Marinában. Köszönjük a sok finom palacsintát, amit lányai nekünk küldtek.

„Anyám nem ilyen lovat akartam!"  

Erős szembeszél. Tervmódosítás! Lemotorozunk a Lánchídig és az időnként erős déli széllel felfele , folyással szembe próbálunk meg elvitorlázni a Parlament előtt. Rakparton autózók dudával üdvözöltek, a sétahajókon és a parton döbbent tekintetek követték utunkat. Szembe jött a vízen egy autóbusz, na ez egy balatoninak már több mint sok. A Batthyányi téren lelkes szurkoló tábor jött össze. A hidakon ismerősök integettek. Nagyon szép a vízről a város, de vitorlázva átsuhanni rajta különleges élmény. Nem volt ésszerű a spinakkerek felhúzása, kevergő, időnként erős szélben a biztonság fontosabb volt. Legalább lesz miért ismét eljönnünk a Dunára vitorlázni.

A Hárosi Hídnál még átestünk egy rendőri ellenőrzésen, - számítottunk rá, hogy a nem mindennapi látvány felkelti a hatóságok érdeklődését. Az ellenőrzés alapos és korrekt volt, mindent rendben találtak.

Százhalombattán éjszakáztunk, másnap csaknem végig motorozva, Dunaújvárosi megállóval eljutottunk Dunaföldvárig. Itt is egy jó vacsorával vártak minket és tomboltunk egy nagyot a helyi Jacht Klub büféjében, ahol nagyszerű gitárzene mellet ismertünk meg kedves embereket.

Különleges élmény volt ez az út. Biztos, hogy lesz folytatása. Honnan - hova lesz, az még a jövő titka.

Köszönjük a megtisztelő figyelmet, érdeklődést!

Jó Szelet!

Csér, Mámor, Széltoló, Synergy  legénysége

Kapcsolódó cikkek:

Hátszelező hajók a Lánchíd alatt 

Beharangozó