Még a verebek is „ragadozóvá lettek", mivel ezeket eszik, magvak helyett. Ne bántsuk, ha egy fekete alapon szivárványszín csíkokkal mintázott hatalmas bögölynek is kinéző lepke a karunkra száll. Nincs fegyverzete, ő a Változékony Álcsüngőlepke (Zygaena ephialtes). Azért ál, mert ő valójában éjjeli lepke, csak itt kárhoztatta magát nappali életmódra. Az elvadult füge ültetvény után balra fel a hegyre. Tépjünk egy kerek levelet, szétdörzsölve tenyerünkön kesernyés illatot érzünk: Cserszömörce.

A kilátás lenyűgöző a szakadék peremén vezető útról. Közeledve a hegytetőhöz egy gejzír fortyogó üregéhez érünk. A néphiedelem szerint persze ez is Sobri Jóska betyárbarlangja volt, ahogyan minden valamire való lyukról ezt tartják errefelé. A hegytetőről kőrbe tekinthető a félsziget: keleti medence, Belső tó, Külső tó, nyugati medence.

Dél felé tegyünk pár lépést, hegyoldali kopár tisztásra lépünk. Innen irányította a dereglyéket a „látó ember" , fehér vásznat tartva maga elé, a tóról jól látható módon. A négyszög alakú tisztáson elfoglalt pozíciójával jelezett; merre menjenek, nyitódjanak, eresszék a hálót és záródjanak úgy, hogy az innen látható Garda raj zsákmányul essék. (Herman Ottó: Magyar Halászat Könyve - „A látott hal" című fejezet.)

Lefelé sétálva, ha elég csendesek vagyunk láthatunk Sárkánygyíkot /Zöld gyík (Lacerta viridis)/ , amint sütkérezik a forró napon a Szalmavirágok (Immortella L.) között. Le ne tépjük, hiába csábít, hogy soha nem hervadok el. Részint védett, részint nagyon fogy.

Visszaérve a strandhoz térjünk be Robiékhoz, az első nádfedeles kocsmába. Jól fog esni a hűs ital, a remek ebéd. Sok vendég, némi tolongás a rendelésnél, türelem míg kihozzák, de megéri. Az italokat jobb ha a rendelésnél elkérjük és kivisszük magunknak. Így biztosan nem halunk szomjan.

Fürdés, majd irány Földvár. Kikötő bejáratnál balra, és máris a vendég helyeknél vagyunk. Hullám ellen védettek, hála a nemrég épült pótmólónak. Szél ellen viszont nem. És ráadásul pont keresztben fúj az északi. Gondosan kössünk ki.

Ha van kedvünk még sétálni, menjünk fel a „magas partra". Szép a kilátás. Kocsmák terén nekem a közforgalmú móló tövében lévő a kedvencem. Kicsit drága, de remek a koszt, a bor is iható. Ismerik a különlegességeket: „Kis-mókus" = 2 cent Unicum + 2 cent Vodka. (A „Nagy-mókust" meg a „Mókuscsordát" képzeletekre bízom.) Hölgyeknek a „Rozsdás szöget" ajánlom : 2 cent Amaretto likőr + 2 cent Viszki. Elfogadják az Üdülési csekket, meg különféle meleg étkezési utalványokat is.

Egészségetekre! Érezzétek jól magatokat az „Anyakikötőmben". Legközelebb tovább hajózunk a délnyugati vizekre.

Merlin

Gelencsér György (Merlin)