Rádióirányítású vitorlás hajómodellek működése

Természetesen a helyszínen mindenki megkapja a választ, de sokan nem akarják zavarni a résztvevőket, vagy nincs olyan szerencséjük, hogy egy verseny színhelyén találják magukat. Bőven akadnak akik valahol, talán éppen ezen a felületen olvastak a modellvitorlázásról, és szeretnének többet tudni a részletekről. Gondoltam egy nagyot, és elhatároztam, hogy indítok egy „nyílt végű" sorozatot (azért „nyílt végű" mert a net interaktivitását kihasználó olvasók kérdéseire következhet folytatás).

Az irányító berendezés

Egy komplett berendezés

A modellvitorlázó versenyzők rádióirányítást alkalmaznak. Egy ilyen berendezés alapvetően három fajta fő egységből áll. Rádióadó, rádióvevő és szervók.

Ezen egység segítségével lehet irányító jeleket küldeni vezeték nélkül a hajó modellhez. A gyártók sokféle készüléket forgalmaznak, az eligazodáshoz a főbb jellemzők ismerete szükséges.

Magyarországon a 27, 35 és 40 MHz frekvenciák meghatározott tartományai engedélyezettek pontos adatok az MMSZ honlapján találhatók http://www.modellsport.hu/aktualis/frekvenciak.pdf Az utóbbi években gyorsan terjednek a 2,4 GHZ frekvenciát használó berendezések, mivel ezeknél nincs szükség az egyes készülékek szelektivitását biztosító kristály egyeztetésre. A 27, 35 és 40 MHz frekvenciákat használó berendezések esetén a zavartalan egy időben történő működés feltétele, hogy minden versenyző a frekvencia tartományon belül más frekvenciát biztosító kristályt helyezzen a rádióirányító berendezésébe. A versenykiírások általában tartalmazzák a minimálisan szükséges csere kristály mennyiségét. A kormányosi értekezleten hirdetik ki, kinek milyennel kell versenyeznie.

Két csatornás berendezéstől akár harminc csatornásig választhatunk, bár a mi esetünkben nem szükséges hat-kilenc csatornánál több. Az első négy csatorna két botkormányhoz van rendelve, míg a többi kapcsolók és forgató gombok működtetésével érhetők el. A csatornák száma határozza meg, hogy egy adott modellen milyen funkciókat irányíthatunk távolról (kormányzás, vitorlák állítása, stb..)

Különböző adók

Ez az alkatrész fogja fel és továbbítja az adó által küldött jeleket a szervók felé. Fontos, hogy azonos frekvencián működjön, mint az adó, viszont nem lényeges, hogy azonos mennyiségű csatorna kezelésére legyen alkalmas. Vagyis, egy tíz csatornás adóval minden gond nélkül irányíthatunk egy pl. három csatornás vevővel szerelt modellt, azonos kristálypár és moduláció esetén, eltérő gyártmányoknál is. A 2,4 GHz berendezéseknél nem ilyen egyszerű a helyzet, vagy csak saját adóját, vagy meghatározott típusú adókat lehet összhangba hozni.

Ezek azok az egységek, amelyek a vevő által érzékelt jelet az adó kezelőszervének elmozdulásával arányos fizikai elmozdulássá alakítják. A tokozáson belül van egy elektronika, amely a beépített villanymotort vezérli. A villanymotor forgását egy többlépcsős fogaskerék áttétel viszi át a tokozáson kívüli elforduló karra. A szervóknak nagyon sok változata ismert, különböznek nagyságukban, nyomatékukban, az elfordulás szögében, a sebességükben, a fogaskerekek anyagában, stb.. A szervók egy speciális csoportját képezik a vitorla szervók, amelyek több fordulatos csörlőként működnek, arányosan az adókar elmozdulásához, a vitorla behúzó kötelek szándékunk szerinti mértékű állításához.

Szervók

Általában akkumulátorokat használunk a gazdaságosabb üzemeltetés érdekében, de a berendezések elemekkel is működtethetők. Az adókban általában nyolc darab AA méretű áramforrásnak van hely. A vevőkhöz négy vagy öt cella szolgáltatja az áramellátást. Lehet használni lítium akkumulátorokat is azonban ezek a vitorlás hajósok körében még nem elterjedt megoldások.

A vevő feszültségmentesítésére használatos. Vízmentes változatot célszerű esetünkben alkalmazni.