Szutor Ferenc: Terveidben visszatérő momentum a “bionikus” szó. Ezzel a megjelöléssel talán leginkább a sci-fi könyvekben és a cyberpunk világban találkozhatunk. Elnézve a műveidet itt azért ennél többről van szó. Mire gondolsz, amikor azt mondod, hogy bionikus?

Buzási Szilveszter: A bionikus jelentése: a természetben kifejlődött megoldások átültetése a technikai gyakorlatba. Egyszerű példa erre a tépőzár, amit növények ihlettek.
A design tervezésben mindig egy konkrét problémát kell megoldani ami az adott terméknél fellép, általában a marketing stratégiájának megfelelő irányban. Egy tervezési folyamatban egy lépéssel az igények elé segítheti a designert ha a természetben már évmilliók óta egyszerűen működő megoldásokat tanulmányozza s alkalmazza. 
 
 

Sz.F.: Elnézve az alkotásaidat nagyon fontos számodra a zöld energia, a fenntartható fejlődés, a természet. Innen csak egy karnyújtásnyira van a vitorlázás, hiszen mindezeket ötvözi. De hogyan öltött testet pont egy ilyen katamarán? Esetleg magad is vitorlázol?

B.Sz.: Igen fontos a természettel való együttélés. Ez nem csak azért van mert ez mostanában "divatos", hanem azért is mert a természet működését elemezve sokszor a szükséges megoldásokat is megkapjuk tőle. 
A vitorláshajó közel 7000 éve része az ember történelmének, szemben például az autóval ami alig múlt 100 éves és jellemzően nem is környezetbarát. A vitorláshajónak nincs olyan része ami a természetben már ne létezne és azt hiszem ettől igazán harmonikus jelenség. 
 
 

Sz.F.: Hogyan lesz egy vitorlás bionikus és miért lesz katamarán?
B.Sz.: Ha bionikus akkor a természetben meglévő megoldást fog alkalmazni. Mint designer párhuzamot kerestem a vitorlás és az élő világ között.  Arra jutottam, hogy a vitorlás nem más mint egy halnak és egy madárnak az összeolvadása. Készítettem egy fotómontázst belőlük és azt vettem észre, hogy méretarányosan egyeznek az állatok és a vitorlás funkcionális elemei. Ez egy nagyon érdekes pont volt a fejlesztésben! 

A hajó két részre osztható a természeti közegek szempontjából. A víz alatti és a víz feletti rész. A víz alatti rész nagyon fontos, mivel a víz 1000 x sűrűbb mint a levegő de elfogadjuk hogy azt jól megtervezték, s ehhez kérjük a mérnökök segítségét. Ez a vásárlók szempontjából is egy olyan terület aminek a paramétereivel a továbbiakban nem foglalkoznak. Mivel mi is a víz felszíne fölött létezünk, és az a fontos hogy ott mi történik. Persze ha halak lennénk az egész történet megfordulna, s fordítva gyönyörködnék a szép hajókban mit sem sejtve hogy ott fent mit fúj a szél.  :)  

De visszakanyarodva a katamaránhoz, a projekt lényege az volt, hogy hogyan lehet átültetni ezt a bionikus csúcstechnológiát a kedvtelési vitorlázásba. Jellemzően minden innovációt a versenysportban próbálnak ki először. Mint például az autóknál a Forma 1-ben. Csak ezután alkalmazzák a hétköznapokban. Ez adott ötletet arra, hogy a vitorlázás F1-jének innovációjából szárnyvitorla technológiát válasszam.
Hogy miért lett katamarán? A hajó utánozza a madár szárnyak összecsukódását, ahogy a madár a testéhez csukja. Az árbocok nagyon közel lettek volna egy egytestű hajón és így esett a választás a katamaránra. De lehet, hogy szakemberek majd megcáfolnak... 
Később ahogy tanulmányoztam a kétárbocos katamaránokat, előjöttek olyan előnyök amik kedveztek ennek a felépítésnek. Ilyen például, hogy nem kell olyan magas árbocot építeni, így pedig stabilabb lehet a hajó, és ha hátra csukódik a vitorla nem lóg ki olyan messzire mint egy egyárbocos megoldás tenné. 
Egyébként, hogy másik kérdésedre is válaszoljak, valóban van közöm a vitorlázáshoz, bár csak amatőr vitorlázó vagyok. Remélem egyre több időm jut erre a sportra.
 
 

Sz.F.: A BoatShow-n a nézők köreiben nem csak olyan laikusok ültek mint mondjuk én magam, hanem elismert hajóépítők is. Scholtz Imre csatlakozott is a beszélgetéshez és hangot adott szkepticizmusának. Vajon milyen messze van egy ilyen vagy hasonló hajó megvalósításának lehetősége?

B.Sz.: Közelebb mint gondolnánk. Az ötlet folyamatosan fejlesztés alatt van, és a technológia is folyamatosan fejlődik, így egyre hatékonyabbá válik a koncepció. Ha sikerül lemodellezni egy működő kb. 30 lábas hajón a működést, akkor egy nagyon jó megoldást lehet a kedvtelési hajósok kezébe adni, amivel egyszerűen és hatékonyabban fognak tudni vitorlázni. A lehajtható árbocnak több területen lehetnek előnyei. Ilyen a szállítás, tárolás, javítás, vagy folyókon folyamokon hidak alatt történő hajózás.
 
 

Sz.F.: Rajzokon meglehetősen részletes a hajó terve, legalább is ami a formatervet illeti. Egy ilyen rendszernél viszont igen komplex erőhatások érik a hajótestet és a szárnyakat. Számítógépes modellezésnek is alávetetted már a tervet?

B.Sz.: Igen itt vagyunk egy olyan pontnál ahol a design és a mérnöki fogalmak keveredni kezdenek. A design új megoldásokat hoz az ergonómiai problémákra és nem csak a "vonalakat rajzolja". A kivitelezéshez pedig elengedhetetlen a mérnöki munka. De ez az ötlet eszébe jutthatott volna egy mérnöknek is. Ez mindegy. Az egész hajó egy olyan programban épült amit a mérnökök is használnak. Konkrétan a szoftver amit használtam eredetileg is hajótervező eszköz. Ha design terveket mérnökökkel együtt készítjük akkor a számítógépen rajzolt hajó elemeit egyszerűen ki lehet munkálni sablonnak, marással vagy akár 3d nyomtatóval is meg lehet építeni a hajót. Ez ilyen egyszerű.


Sz.F.: Az előadáson elhangzott az is, hogy a koncepció nem új, sőt, hamarabb papírra vetetted, mint ahogy megszületett a Fifty Fifty a Pauger műhelyben. Milyen visszajelzések érkeztek hozzád eddig? Van esetleg olyan érdeklődés, aminek a végeredménye egy működő prototípus lehet?

B.Sz.: Igen a diploma munkámat 2011 januárjában prezentáltam, s a Fifty Fifty ez után született meg, ha jók az információim. (A 2012-es Kékszalagon mutatkozott be. A szerk.)
Nem tudom hogy hatással volt e rá, de ha igen akkor nagyon örülök neki. A kétárbocos katamarán egyébként már régi ötlet. Van több gyártó aki ilyen típusokat készít durván 23- 52 lábig. Amire viszont büszke vagyok, hogy a műszaki megoldásom teljesen új, és szabadalmaztattam is 2013-ban.
 
 

Sz.F.: Weboldaladon számtalan szép és érdekes koncepció látható, melyekről sokat lehetne beszélgetni. Az autó - hajó párhuzamról szóló rajzodat pont nem találtam meg, pedig az előadásodban erről is volt szó röviden. Hogyan is képzelted ezt el?

B.Sz.: A Carlike sailboat egy olyan terv, ami autószerű hajó designját alkalmazza abból a célból, hogy minél több embert lehessen vízre csábítani. 
De többek közt vannak hibrid hajó terveim is szél és elektromos, szélkerekes - elektromos, vagy akár tisztán elektromos meghajtással. Ami nagyon érdekes hogy az elektromos motorok illetve akkumulátorok fejlődésével egyre közelebb kerül a zöld megoldás a vízi élethez. Ez az iparág nagyon gyorsan változik.
A nap és szélenergia új alkalmazásával nagyon érdekes dolgok születnek. A Balatonon sem fúj mindíg a szél viszont süt a nap :) 
 
 

Ennél jobb végszót én sem tudok hozzátenni. Kívánom, hogy Szilveszter tervei közül minél több kerüljön megvalósítási fázisba, és az élet minél több területén így a hajózásban is minél nagyobb területet nyerjenek a természet által ihletett megoldások.

Köszönöm a beszélgetést!
 
Szilveszter további munkái: www.buzasi.com 

Szutor Ferenc