Fiatalabb koromban vitorlázórepültem. Ez volt akkor az életem. Aztán az élet más irányba vitt, elszakadtam a repüléstől, de mindig kerestem a helyettesítő tevékenységet, amiért hasonlóan lelkesedhettem. A kilencvenes évek elején akkori munkáltatóm vásárolt egy vitorlás hajót a Balatonra. Hamarosan ezzel kezdtünk el túrázni a tavon. Az első percektől tudtam, hogy ez az én pályám.
Későn, de megtaláltam a repülés helyett azt a területet, amiért hasonlóan tudok lelkesedni és a családdal együtt tudjuk művelni. Néhány év után az Adriára is eljutottunk és ott ragadtunk. Már az első önálló hajóbérlés fájdalmasan végződött, haza kellett menni. Tudtuk, hogy ez nem sokáig fog kielégíteni bennünket. Ott voltunk a világ kapujában: az Adriáról csak pár nap hajózás a Földközi tenger, onnan csak pár hét az óceán. Vízen az adott hajóval eljuthatunk szinte bárhová a világban.
Saját hajóra volt szükségünk, amivel kitekinthetünk a távoli vizekre. Elegendő pénzünk nem lévén, a vásárlás nem jöhetett szóba. Gál Józsi tengeri tanfolyamán egy idősebb társunk azt mondta, ha életünk során igazán szép dolgot akarunk csinálni, akkor hajót kell építenünk. Ez pont összevágott a hajós terveinkkel. Végig jártam a hajóépítő ipar jeles képviselőit. Akkor még nem sok sikerrel. Magam sem igazán tudtam milyen és mekkora hajóra van szükségem.
Elkezdődött egy sok évig tartó kutató munka. Közben rendszeresen béreltünk hajót az Adrián. Az elkötelezettségünk minden egyes héttel csak növekedett.
Folytatjuk...
Dóra hajó az interneten: https://dorahajo.wordpress.com
