56 és plusz még néhány fülig érő száj, 8 dózis életelixír, perceknek tűnő, de lenyomatot hagyó órák, az ereken áthömpölygő friss levegő, változó, de jólesően állandó arcok, a közös agylövés nyugtató otthonossága, persze néhány korsó sör, ezerszer hallott, színesen mozduló, átalakuló és mindig újra röhögni való vágyott történetek, az ismerős billenés, az egyszár feszülése, az oldalba rúgó frissülés, a csusszanás a hullámon, a gurtni biztonsága. Amelyek letörlik a táblát, és előbújik a lényeg érzete. Az egész, amit felesleges szavakba önteni, kimondani, mert annyira az enyém, hogy csak az értheti, aki átélte, éppen ezért úgyis ugyanúgy tudja, mennyire elmondhatatlan és miért is az.
Nem voltam ott.
Hát, ez a létező legrondább mondatok egyike.
Felhívjam Petit milyen volt?
Minek? Tudom anélkül is. Képzelt riport - ugyanez lenne a valóságban, vagy nagyon hasonló.
Sipi milyen volt a bajnokság?
Mi lenne, ha végre nem kérdezgetnéd, hanem megint belecsusszannál egy hajóba? Nem találsz ide?
Fáj a térdem.
Kérdeztem? Én meg tinédzser balettáncos vagyok!
Jól van már! Épp elég baj a saját hülyeségem. Mondd már mi volt!
Mi lett volna? Négy napból kettőn lehetett menni, akkor Bőrtok tolta is a futamokat. Ha fúj, belefér egy napba négy is, csak akarni kell. Néha elég friss volt, mozgattuk magunkat atlétikusan. Néhány sportoló belekóstolt az iszaposba. Ja, talán többet kéne beleülni az uraknak a dingibe, hogy uraljuk az eszközt! Zsombi jól elkente a szánkat, naná, ez a dolga, ő sportol, mi meg ugatjuk. De a Jani sem kapkodta sokat hátrafelé a fejét. Mit meséljek, amit ne tudnál magadtól is kitalálni, ha ránézel a listára? Van még verseny Pityu! Döcögj le, tolj ki egy hajót a tárolóból és kucorodjál ki az oldalára! Tán még emlékszel mit kell csinálni...
Tán még emlékszem.
Ruji
Eredménylista csatolva
Fotó: Mag Andi
Bővebb napi fotóalbumok a Galériában ITT.
