Az idei év minden szempontból speciális, de szerencsére a kis késéssel induló hazai vitorlás szezon tulajdonképpen zökkenőmentesen zajlott le. Az utánpótlás és felnőtt versenyeken, vagy a szabadidős vitorlázások alkalmával biztos, hogy történt olyan esemény, tett, segítség, amely érdemes arra, hogy elismerésben részesüljön.

A vitorlázás technikai sport. Ez semmire sem igaz jobban, mint a Vendée Globe hajóira. Ezek az új IMOCA60-asok gyakorlatilag olyan számítógépek, amikre árbocot és vitorlát szereltek. Persze ezzel nincs semmi baj, ez így van jól. Akinek ez a sport nem tetszik, annak ott a Golden Globe Race.

Mindig is a Balaton mellett élt. Veszprémi lakosként bármikor elérte, megélte a víz közelségét, a Balaton különböző csodáit. Nagyszüleinek Csopakon volt szőlője és amikor ezt eladta a család, mániákusan kezdett egy nyaraló keresésébe Csopakon. 2000-ben meg is találta és azóta májustól-szeptemberig itt lakik családjával. Ahogy ő mondani szokta: a veszprémi házunk kulcsát „eldobjuk” és balatoni életet élünk. Itt vásárlunk, itt nőttek fel a gyermekeim, itt horgásztam, vitorlázom, itt élünk, és virulunk. Naponta találkozunk a Balcsival.” Kurucz Sándor tehát igazi „Balatoni ember”, aki nem hagyományos módon került kapcsolatba a vitorlázással. Ennek ellenére - ahogy ez általában lenni szokott - a hatás nála is elsöprő volt. Megismerte, megszerette és az élete részévé vált. Akárcsak egy nagy ás elsöprő szerelem…