Mérföldkőhöz érkezett a Magyar Vitorlás Szövetség sportszakmai szervezeti struktúrájának megújítása. A Szövetség elnöksége a 2026. november 3-i ülésén hivatalosan is megbízta az újonnan felálló Versenysport Bizottság (VSB) tagjait, valamint jóváhagyta a testület működését részletesen szabályozó ügyrendet. Az új rendszer célja az utánpótlástól az olimpiai szintig tartó, átlátható és objektív versenyzői piramis kialakítása. A struktúraváltással egyidejűleg az Elnökség tiszta lapot nyitott: a korábbi Olimpiai Versenysport Szakbizottság (OVSZ) határozatait hatályon kívül helyezte, és felkérte az új testületet, hogy a sportigazgatóval közösen azokat felülvizsgálva, átdolgozva terjessze be újra, valamint november végéig vizsgálják felül a 2027-es szakmai és támogatási programokat.

A hazai vitorlássportban érintett egyesületek, edzők, versenyzők és szülők számára is kiemelten fontos, hogy pontosan lássák, milyen szakmai irányítási rendszer állt fel, kik vesznek részt a munkában, és milyen garanciák biztosítják a pártatlan szakmai munkát. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a november 3-i elnökségi döntéseket és az új működési modellt.

Kik alkotják a Versenysport Bizottságot?

A Vadnai Benjamin által jegyzett előterjesztés és az elfogadott ügyrend alapján a VSB egy 7 főből álló állandó szakmai bizottság, amelyben két szakterület – a felnőtt versenysport és az utánpótlás – képviselteti magát.

A testület összeállításakor kiemelt szempont volt a magas szintű elméleti és gyakorlati tudás ötvözése, így a bizottságban a legsikeresebb hazai vitorlázók és elismert szakemberek kaptak helyet – köztük olimpiai ezüstérmesünk, világ- és Európa-bajnokunk, Berecz Zsombor, valamint a sokszoros világbajnok Majthényi Szabolcs is.

A Versenysport Bizottság összetétele az első ciklusban:

• A Bizottság elnöke: Vadnai Benjamin
• Felnőtt versenysport szakterület: Berecz Zsombor, Goszleth Marcell, Majthényi Szabolcs, Vadnai Benjamin
• Utánpótlás szakterület: Karé Réka, Nagy R. Attila, Szalontai Bence
• Állandó résztvevők (szavazati jog nélkül): Az üléseket Dr. Szabella Olivér sportigazgató vezeti tanácskozási joggal, a jegyzőkönyvvezetői és adminisztratív feladatokat pedig a versenysport koordinátor látja el. Emellett minden ülésre állandó meghívottként, tanácskozási joggal hivatalos az MVSZ elnöke és főtitkára is.

Fontos alapelv, hogy a bizottsági tagság tiszteletdíjjal nem jár, a tagok megbízatása pedig az MVSZ Elnökségének mandátumához igazodik.

Mit csinál a VSB és mit jelent a versenyzői piramis?

A VSB az Elnökség munkáját segítő szakmai tanácsadó és javaslattevő testület, amely önálló döntési jogkörrel nem rendelkezik. Fő feladata, hogy a sportigazgató feladatkörébe tartozó ügyekben érdemben előkészített szakmai álláspontot alakítson ki, amely alapján az Elnökség megalapozott döntéseket hozhat. Munkájának fókuszában a versenyzői piramis – a versenyszerű utánpótlás szintjétől egészen az olimpiai szintig tartó – egységes rendszerének felépítése áll. Ennek keretében a VSB javaslatot tesz:

• a versenyzői piramis egyes szintjeinek meghatározására és az azokhoz rendelt teljesítmény-benchmarkokra (teljesítményküszöbökre);
• a szintek közötti objektív be- és kimeneti követelményekre;
• az egyes szintekhez rendelt támogatási, program- és szerződéses struktúrára;
• a szintek közötti átjárás és a lemorzsolódás kezelésének elveire;
• a versenyrendszer sportszakmai kérdéseinek koordinációjára (különösen a bajnoki és ranglistarendszerre, valamint a versenynaptár szakmai szempontjaira).

Mi nem tartozik a VSB-hez?

A Bizottság hatásköre kizárólag a versenysportra (élsport és utánpótlás) terjed ki. Nem tartozik hozzá a nagyhajózás, a szabadidősport, valamint a sportágnépszerűsítő és alapfokú oktatási programok. Emellett az Elnökség határozattal egyes csoportok – így különösen a már olimpiai kvalifikációt szerzett versenyzők – ügyeit saját hatáskörébe vonhatja, a Bizottság hatáskörén kívül helyezve azokat.

Hogyan születnek a döntések? A sportigazgató, a VSB és az Elnökség munkamegosztása

Az új ügyrend egyik legfontosabb újítása a szerepek, felelősségi körök és a döntési csatornák egyértelmű szétválasztása:

1. Szakmai előkészítés (Sportigazgató): A napirendi pontokat és az írásos előterjesztéseket a sportigazgató készíti elő a titkárság bevonásával, és ő vezeti a VSB üléseit is.

2. Szakmai álláspont és javaslat (VSB): A 7 tagú bizottság megvitatja az előterjesztéseket, és szavazással bizottsági javaslatot (határozatot) fogad el az Elnökség elé kerülő ügyekben, vagy szakmai véleményt ad a sportigazgató napi munkájához. A VSB elnöke (Vadnai Benjamin) a szavazásnál a tagokkal azonos jogokkal bír, többletszavazata vagy vétójoga nincs.

3. Előterjesztés és fékek-ellensúlyok: A VSB önálló előterjesztési joggal is rendelkezik az Elnökség felé, így a bizottság határozatait és szakmai javaslatait közvetlenül vagy a sportigazgató útján is a döntéshozók elé terjesztheti. Fontos garanciális szabály, hogy a bizottsági határozatokat minden esetben az elfogadott, változatlan tartalommal kell az Elnökség elé vinni, azok előterjesztése nem tartható vissza. Amennyiben a sportigazgató nem ért egyet a VSB javaslatával, saját eltérő szakmai álláspontját csatolhatja a bizottsági határozat mellé.

4. Döntéshozatal (elnökség): A végső döntést az MVSZ elnöksége hozza meg, a végrehajtásért pedig a sportigazgató felel.

Mit jelent ez a gyakorlatban az egyesületeknek, versenyzőknek és szülőknek?

Az ügyrend számos olyan garanciát épített be, amely közvetlenül védi a versenyzők és klubok érdekeit, biztosítva a transzparenciát és a szakmai alapú döntéshozatalt:

1. Rendszerszintű elvek vs. egyedi ügyek (Adatvédelem és pártatlanság)

A VSB kizárólag rendszerszintű ügyekben (pl. válogatott kiválasztási rendszer, keretbe kerülési kritériumok, támogatási elvek, piramisszintek, versenynaptár) alkot javaslatot az elnökség felé. Egyedi ügyekkel a bizottság nem foglalkozik: egyedi versenyzői válogatási és keretbesorolási döntések, egyedi edzőkijelölések és szerződéses feltételek, valamint egyéni edzésterhelési, antropometriai és egészségügyi adatok nem kerülnek a VSB elé, a bizottság ilyen adatokat nem kezel és nem tárol. Egyedi ügyekben a versenyzők, edzők, klubok és a sajtó felé kizárólag a sportigazgató nyilatkozhat.

2. Klubok és osztályszövetségek kötelező bevonása

A VSB tagjai személyes szakmai minőségükben járnak el: nem a klubjuk, hajóosztályuk vagy versenyzőik képviselői, és tőlük utasítást nem fogadhatnak el. Hogy a tagság szempontjai mégis becsatornázódjanak, az ügyrend szigorú egyeztetési rendet ír elő:

• Előzetes véleményezés: Minden rendszerszintű ügyben (kivéve a rendkívüli sürgősségi pontokat) a sportigazgatónak a bizottsági tárgyalás előtt meg kell küldenie a javaslat tervezetét az érintett kluboknak és osztályszövetségeknek, legalább 8 naptári napot biztosítva a véleményezésre. A beérkezett észrevételek összefoglalóját csatolni kell a VSB napirendi anyagához.
• Tanácskozási jog: A sportigazgató vagy bármely két VSB-tag kezdeményezésére az érintett klub, osztályszövetség, edző vagy versenyző képviselője tanácskozási joggal meghívható egy-egy napirendi pont tárgyalására.
• Éves nyílt szakmai fórum: A sportigazgató a VSB tagjainak részvételével évente legalább egyszer nyílt szakmai egyeztetést tart a klubok, edzők és osztályszövetségek számára a következő évi szakmai koncepció tárgyalása előtt.
• Nyilvánosság: Az Elnökség által elfogadott rendszerszintű szabályokat (piramis szintjei, benchmarkok, követelmények) a klubok és versenyzők számára visszakereshetően hozzáférhetővé kell tenni.

3. Szigorú összeférhetetlenségi szabályok

Mivel a bizottság tagjai maguk is aktív szereplői a vitorlás életnek, az ügyrend rendkívül szigorúan szabályozza az érintettséget:

• Minden tagnak (valamint a sportigazgatónak és a versenysport koordinátornak is) részletes összeférhetetlenségi és érintettségi nyilatkozatot, illetve szakmai önéletrajzot kell benyújtania; ennek hiányában a tag nem szavazhat.
• Közvetlen érintettség áll fenn, ha egy napirendi pont a tagot, közeli hozzátartozóját, a vele edzői/mentori kapcsolatban álló versenyzőt, vagy azt a klubot érinti, amelyben tisztséget visel vagy ahonnan díjazást kap. Sőt, az is közvetlen érintettségnek minősül, ha egy általánosnak tűnő támogatási vagy kiválasztási szabály a gyakorlatban legfeljebb öt, név szerint azonosítható versenyzőre, edzőre vagy programra vonatkozik, és köztük van a taghoz köthető személy vagy szervezet.
• Közvetlen érintettség esetén a tag a szakmai anyag előkészítésében, a vitában és a szavazásban sem vehet részt, sőt a tárgyalás idejére az ülést is el kell hagynia (online ülésen ki kell lépnie). Az érintettség eltitkolása a megbízatás visszavonását vonhatja maga után, a határozatot pedig újra kell szavazni.

4. Szakterületi garanciák és névre szóló szavazás

A VSB évente legalább 6 ülést tart. A testület akkor határozatképes, ha legalább 4 tag jelen van, és minden tag minden kérdésben szavazhat. Ugyanakkor az utánpótlás és a felnőtt szakág egyensúlyát két erős szabály is védi:

• Szakterületi jelenlét: Egy adott szakterületet érintő pont csak akkor bocsátható szavazásra, ha az érintett szakterületnek (utánpótlás vagy felnőtt) legalább két, az ügyben nem érintett tagja jelen van. Ha egy téma mindkét területet érinti (pl. forrásmegosztás, átmenet az utánpótlásból a felnőttbe), mindkét szakterületről legalább 2-2 nem érintett tagnak kell jelen lennie.
• Különvélemény joga: Ha egy mindkét területet érintő kérdésben valamelyik szakterület szavazó tagjainak többsége a határozat ellen szavazott (leszavazták őket), 3 munkanapon belül írásos különvéleményt nyújthatnak be, amelyet a határozattal együtt, változatlan tartalommal kell az elnökség elé terjeszteni..
• Transzparens felelősségvállalás: Minden szavazás névre szólóan kerül a jegyzőkönyvbe (mellette / ellene / tartózkodott), a tagok pedig a közösen kialakított álláspontot kifelé következetesen képviselik.

Tiszta lap: az OVSZ határozatok felülvizsgálata és a november 30-i határidő

Az elnökség a korábbi Olimpiai Versenysport Szakbizottság (OVSZ) által 2025-ben és 2026-ban előterjesztett és elfogadott valamennyi határozatot hatályon kívül helyezte. A lépés célja az, hogy a 2027-es évre vonatkozó szakmai és támogatási rendszer már az új, egységes elvek mentén álljon össze. Az új testületre és a sportigazgatóra tehát sürgős előkészítő munka vár, mert 2026. november 30-ig több kulcsfontosságú feladatot is el kell végezniük:

1. A korábbi OVSZ-döntések felülvizsgálata: A 2027. évi szakmai és támogatási programok kialakításával összhangban át kell tekinteniük a korábbi élsportot és utánpótlást érintő határozatokat, és azokat – szükség szerint átdolgozva vagy eredeti formájukban – újra az elnökség elé kell terjeszteniük elfogadásra.

2. Új válogató- és kijelölési rendszer kidolgozása: Szintén november 30-i határidővel kérte fel az elnökség a sportigazgatót és a VSB-t, hogy dolgozzák ki a nemzeti válogatott keretek és a nemzetközi versenyekre utazó nemzeti csapatok válogató- és kijelölési rendszerét. A határozat külön előírja, hogy a folyamatban egyértelműen meg kell határozni az osztályszövetségek feladatait és hatásköreit is.

3. 90 napos munkaterv és fogalommeghatározások: Az ügyrend alapján a Bizottság a megalakulását követően 90 napos munkatervet fogad el, amelynek kiemelt feladata a pontos fogalommeghatározások (versenysport, élsport, utánpótlás, piramisszintek) kidolgozása és elnökségi jóváhagyásra történő előterjesztése.

A Versenysport Bizottság alakuló ülését már meg is tartotta. A következő hetekben a testület és a sportigazgató a 2027-es szezon alapjait meghatározó előterjesztéseken dolgozik, amelyekről a rendszerszintű ügyekre vonatkozó szabályok szerint az érintett klubok és osztályszövetségek is tájékoztatást kapnak majd.