Nagy R Attila (Rozsda) sokéves szakmai és vezetői tapasztalattal vállalta el a feladatot, olyan csapatot állítva össze maga köré, amely hitelesen képviseli a különböző hajóosztályokat, nevelőegyesületeket, és együttműködésben képes új alapokra helyezni az utánpótlásfejlesztés stratégiáját. A cél: hosszú távon fenntartható, eredményes versenyzői pályamodellt kialakítani, és biztosítani a magyar vitorlássport jövőjét – szakmailag, szervezetileg és emberileg is. Az alábbi interjúban Rozsda osztja meg gondolatait az indulásról, a tervekről, a kihívásokról – és arról, miért döntött úgy, hogy nemcsak szurkol a háttérből, hanem aktívan is részt vesz a változásban.

Hogy áll össze a bizottság? Kik a tagok? Milyen szempontok alapján választottad ki a csapatot?

A vitorlás versenysport rendszere hatalmas vertikumot ölel át, a sportágba történő bevezetéstől a versenyzésre neveléstől az utánpótlás-osztályokban folyó tevékenységen keresztül egészen az olimpiai osztályokban folyó munkáig.

Ám az utánpótlás-osztályokból kikerülő fiatalok szintjén a legnagyobb a lemorzsolódás, és itt van a legnagyobb szükség a fiatal, tehetséges versenyzők olimpiai osztályokba történő átülésének, az azokban történő felkészülésüknek szakmai támogatására. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az olimpiai válogatottakat folyamatosan fel tudjuk tölteni motivált, képzett versenyzőkkel. Mindezek a többletfeladatok, illetve az olimpiai válogatott hatékonyabb szakmai támogatásának igénye indokolta egy külön Olimpiai Bizottság létrehozását, mely célzottan, hatékonyan képes foglalkozni ezzel a területtel. Ennek a vezetésére kapott felkérést Fundák György.

Az Utánpótlás és Versenysport Bizottság alapvető működési területe a sportágba történő bevezetéstől (táborok, Vitorlás Suli program) a versenyzésbe történő berepülésen át (Nádas Kupa) az utánpótlás-osztályokban folyó tevékenységekig terjed, magába foglalva az olimpiai felkészüléshez szükséges alapok megadását. Az UVB ezáltal szorosan együtt gondolkodik majd a nevelőegyesületekkel és az osztályszövetségekkel, illetve az Olimpiai Bizottsággal. Az Utánpótlás és Versenysport Bizottság elnöki tisztségének betöltésére kaptam meg a megtisztelő felkérést, a Magyar Vitorlás Szövetség Elnökségétől.

Alapvető rálátásom már eleve volt a területre, hiszen az elmúlt harminc évemet a vitorlázás szeretete járta át. Ám ettől függetlenül kellő alázattal és érdeklődéssel jártam körbe az Utánpótlás és Versenysport Bizottság lehetséges felépítésének kérdését. Az sem titok, hogy konzultáltam kis és nagy egyesületekkel, utánpótlás osztályokkal és a szövetségi titkársággal is, míg végül összeállt bennem a kép. Olyan embereket kértem fel társnak, akik az utánpótlás hajóosztályokat hitelesen képviselik, lehetőség szerint egy-egy utánpótlás nevelő egyesülettel közösen, és – végül, de nem utolsó sorban - képesek elviselni a munkamódszeremet, illetve engem. Tisztában vagyok vele, hogy nem csak maximalista vagyok, de olykor igen „kocka” is, ami megosztó tud lenni. Ám ha egy feladatot elvállalok, akkor azt azért teszem, mert hiszem, hogy a megfelelő csapattal közösen képesek vagyunk elérni a kitűzött célokat.

Te miért vállaltad a bizottság szakmai vezetését? Milyen kompetenciákat, tapasztalatokat emelnél ki a saját pályafutásodból, ami hatékonyan tudja támogatni a bizottsági munkát?

A hazai vitorlázás történelmi időket él meg, és bízom benne, hogy ezt más is így látja.

Ha visszagondolok a gyerekkorom körülményeire, akkor azt kell mondjam, hatalmas a fejlődés. Hiszen hol vannak már a sárga vízhatlan kabátok, a levetett német csíkos optimistek, a vetyerok motorok, a teherautós utazások? Lassan már csak az emlékkönyvekben, a megsárgult képeslapokon mutathatjuk be a mai fiatalságnak. 

Napjaink magyar vitorlázói a nemzetközi élversenyzőkhöz mérhető körülmények között készülhetnek fel, sokszor velük azonos helyszíneken. Berecz Zsombor, Vadnai Benjamin, Érdi Mári és Vadnai Jonatán fantasztikus eredményei mind-mind azt üzenik az utánpótlásnak: figyeljetek ide, bízzatok magatokban, meg tudjátok csinálni! Ám ne feledjük, minden álomhoz kell egy CSAPAT!

Ha végig nézünk a sportági környezeten, az eszközparkon, kisebb csodát láthatunk. Ford kisbuszok, Bravo motorosok, pazar verseny vitorlások vesznek körül minket. És ha mindez nem lenne elég, akkor vessünk egy pillantást a Kékszalag Port kikötőre – belátható, hogy szinte minden adott ahhoz, hogy a jövőnk még sikeresebb legyen, mint a jelen.

Ám a közelmúlt elnökségi aktivitása, kommunikációja lássuk be nem mindig volt méltó szeretett sportágunkhoz. Ilyen esetben az ember két dolgot tehet.

• „A” - puffog, vérmérsékletétől függően otthon vagy a kikötőben, esetleg a közösségi médiában, ahol jól megmondja a magáét.
• „B” a tettek mezejére lép, fogja magát és ott segít, ahol a tehetsége révén képes valami jót alkotni.

Lehetek én is „B”?  

Amikor a szövetségi kapitányok leköszöntek már éreztem, komoly kihívások várnak rám. Olyan komplex szerepkör körvonalazódott, amihez az eddig megszerzett tapasztalataim mind jól jöhetnek.  Bár eredetileg mérnök lennék, no meg közgazdász, az életem legnagyobb részét mégis szervezetek fejlesztésével töltöttem. Legyen az egy verseny csapat vagy egyesület, középvállalkozás vagy ezer főt foglalkoztató szervezet, a módszertan nagyon hasonló volt.

Sportági példaként tekinthetünk a Nacra 15 utánpótlás katamarán osztály hazai megalakulására is. Pár évvel ezelőtt kezdtük el felépíteni a nulláról, olykor kemény ellenszélben. Napjainkra pedig büszkén elmondhatjuk, hogy a negyedik legnagyobb európai flotta lettünk, tagjai vagyunk International Nacra 15 Class composing World Council group-nak és 2025 őszén Európa Bajnokságot rendezünk Balatonföldváron. Vélelmezem, hogy az ilyen és hasonló aktivitások játszhattak szerepet a felkérésemben is. Még ha a közvetlen környezetem tudja is, hogy én kissé fordítva vagyok összerakva, hiszen akkor érzem elememben magam, ha komoly a kihívás. Ám ha készen vagyunk, és már „csak” üzemeltetni kell, az már kevésbé motiváló – de bár csak már ott tartanánk. 

Milyen főbb feladatai lesznek a bizottságnak az utánpótlás-nevelés és a versenysport fejlesztés terén?

• A Bizottság általános feladata a Szövetség jogszabályban megállapított, valamint Alapszabályában meghatározott feladatainak támogatása és elősegítése.
• Javaslatok kidolgozása az utánpótlás-versenysporttal kapcsolatos rövid-, közép- és hosszú távú programokkal kapcsolatban.
• Javaslattétel a költségvetés által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök elosztására az utánpótlás területén.
• A nemzetközi versenynaptár figyelemmel kísérése, javaslattétel a nemzetközi versenyeken történő részvételre az utánpótlás osztályokban, (a WS ifjúsági VB esetében egyeztetve az Olimpiai Bizottsággal).
• A World Sailing és EUROSAF ranglisták figyelemmel kísérése az utánpótlás osztályokban.
• Javaslattétel rövid-, közép- és hosszú távú utánpótlás hajóosztály koncepcióra.
• Hazai ifjúsági és utánpótlás hajóosztályokban az éves versenynaptárra vonatkozó javaslatok kidolgozása az MVSZ felé a nemzetközi események figyelembevételével
• Javaslattétel válogatási elvekre és a válogatott keretek összeállítására hajóosztályonként az utánpótlás osztályokban, (osztályszövetségekkel egyeztetve, osztályválogatottak).
• A válogatott kerettagok egyéni éves felkészülési és versenyprogramjának értékelése az utánpótlás osztályokban.
• A vitorlás sportág eredményességéhez, versenyzők felkészítéséhez, edzők továbbképzéséhez történő hathatós hozzájárulás,
• A versenysport fejlődésének szakmai véleményezése és igények megfogalmazása, együttműködve a klub szintű edzőkkel versenyzői adatbázis kialakítása, teljesítmény és munka alapú elemzések érdekében.
• Az MVSZ edzőképző és továbbképző programjainak szervezésében, elkészítésében aktív közreműködés,
• Egységes oktatási alapelvek kidolgozásában való részvétel, szakmai programokra javaslatok kidolgozása, szakmai anyagok előkészítése, kidolgozása, érdekérvényesítő tevékenység az edzői munka elismertségének növelése céljából,
• A vitorlázásban az írott és íratlan etikai szabályok a fiatalokkal történő megismertetése,
• nemzetközi sportkapcsolatok kialakítása, ápolása a hazai vitorlázás érdekében.
• Az Utánpótlás és Versenysport Bizottság szorosan együttműködik az Olimpiai Bizottsággal
• A Bizottság támogatja és segíti a Szövetség és az Elnökség működésében és döntéshozatali rendszerében felmerülő egyéb utánpótlással kapcsolatos kérdések megoldását.
• A Bizottság jogosult feladatkörében a Szövetség szerveitől felvilágosítást és tájékoztatást kérni.
• A Bizottság elnöke és tagjai a Szövetség működési rendje szerint vehetnek részt a Szövetség szerveinek ülésein és rendezvényein.

Hogyan tervezi támogatni az utánpótlás-nevelésben részt vevő klubokat és edzőket?

Az idei szezon már elkezdődött, és késésben vagyunk.

Nincs mese, az Utánpótlás és Versenysport Bizottságnak mihamarabb képbe kell kerülnie az új működési környezettel. Már körvonalazódik a 2025-ös és pénzügyi keretrendszer, az Olimpiai Bizottság és a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségének rövid közép és hosszú távú elképzelése. Ennek ismeretében kezdhető meg a szisztematikus, alulról építkező munka nálunk is.

Mint ismeretes, a sportért felelős államtitkárság a közelmúltban hirdette meg LA10 elnevezésű programját – melynek célja, hogy Magyarország vagy 10 aranyérmet nyerjen, vagy kerüljön be az első 10 ország közé az éremtáblázaton a Los Angeles-i olimpián. A vitorlázás azon sportágak közé tartozik, mely éremre esélyes sportolókkal rendelkezik, ezért több forrás áll majd a rendelkezésére a korábbaiknál.

Így azt már egyértelműen látjuk, hogy az államtitkárság oldaláról mi az elvárás, milyen célokra érkezik forrás. Már „csak” azt kell megoldanunk, hogy az elkövetkezendő 4-8 évben legyen elég motivált, felkészült fiatal, a merész célok megvalósításához.  Mindezt persze úgy, hogy ne szenvedjen hátrányt a teljes utánpótlás nevelés.

Szeretnénk, ha az utánpótlás-osztályok és a kapcsolódó egyesületek munkája egy közös, általuk elfogadott értékrendszer mentén szerveződne. Közösen kell megoldást találnunk az utánpótlásból kikerülő tehetségek olimpiai osztályokba történő átültetésére éppen úgy, mint a lemorzsolódás csökkentésére.

Stratégiai és hosszú távú tervek

Az egyik legnagyobb lemaradásunk, hogy nálunk még hiányzik az a bizonyos „piramis-felépítmény”, melynek alapja a vitorlástáborok, a vitorlásiskolák, a tehetségkiválasztás, majd következnek az ifjúsági osztályok, a junior osztályok, és a felnőtt versenyport. Minden egyes szinttel feljebb lépve csökkennie kell a létszámnak, emelkednie kell a szakmai munka mennyiségének és a versenyzői elköteleződésnek, a támogatás mennyiségének, és az elvárt eredmények minőségének.

Ugyanakkor ki kell alakítani az oldalági kilépések útvonalait is, versenyzőből edző, sportszakember, nagyhajós versenyző, versenybíró, versenyrendező lehessen. Egy jó rendszer lehetővé teszi az egyesületi és a szövetségi munka koherenciáját: az egyesületek feladata a tehetségkeresés, vitorlástáborok, vitorlásiskolák működtetése, és az ifjúsági osztályokban hazai szintű versenyeztetés, pár külföldi verseny és edzőtábor, illetve a válogatottakba való feladása a versenyzőknek.

Lássuk pár konkrét feladatot:

• versenyzői piramis átalakítása,
• szakmai alapú hajóosztálypolitika és életpályamodellek kialakítása,
• meglevő források koncentrálása, új források bevonása,
• az egyesületek, az osztályszövetségek és az MVSz feladatainak harmonizálása,
• tudásbázis kialakítása, piramis csúcsán megszerzett tudás folyamatos visszaépítése az alsóbb szintekre.

A fenti kihívásokra csak közösen, az Elnökséggel, az Egyesületekkel és az Osztályszövetségekkel együttműködésben lehet és kell megoldást találnunk. Remélem, nem csak a genetikai optimizmusom mondatja azt velem, hogy erre most nem csak a lehetőség adott, de akarat is van.

Ne feledjük, a kommunikáció csodákra képes.

Nagy Rozsda Attila – egy genetikailag optimista szakember az utánpótlás élén