A következő években Bujáky Attilával Melgesben, Róka Sanyival katamaránon vitorlázott, eközben találta rá a szörfözés: pici funboardokkal kezdte, és gyorsan bele is szeretett – hiszen a windsurf még a katamaránnál is gyorsabb... 

A lelkes szörfözgetés közepette összeismerkedett néhány szörfössel, akikkel lement egy edzésre, beült Utassy Loránd mellé a motorosba, és a pihenő időben kölcsönkért egy RS:X-et. Lodi mondta, hogy ha tud úgy menni egy kört, hogy nem esik le, akkor van értelme folytatnia. „A funboardhoz képest az RS:X egy sziget” - meséli nevetve ,”a funboarddal még egy jibe sem ment, de az RS:X-szel megcsináltam elsőre a kört - úgyhogy vettem is gyorsan egy nagyon használt szettet.”

Ami ugyan állandóan szétesett, de Máté azért a következő évben elindult vele első szörf bajnokságán az olimpiai RS:X osztályban, ahol 3. lett. Nem sokkal később viszont jött a hír, hogy elképzelhető, hogy az olimpia programjába az RS:X helyett a windfoil kerül: itt látta elérkezettnek a pillanatot, hogy valóra váltsa vágyát, amit évek óta hordozott magában.

„Az olimpia mindig a szemem előtt lebegett, de a vitorlázásban láttam, hogy nincs esélyem: a számomra optimális osztályban versenyeznek a Vadnai testvérek, akikel együtt kezdtem az NVK-ban. Végignéztem, hogy mennyi időt és pénzt tettek bele: nekem ez nem ment volna sem anyagilag, sem időben. Emellett próbálkoztam közben kézilabdával, atlétikával, futással, snowboarddal is, több mint 10 országos bajnokságot is nyertem ezekben, de a windszörfnél éreztem azt igazán, hogy megtaláltam a sportomat.”

Máté úgy gondolkodott, hogy hiába jó taktikailag a vitorlázás miatt, technikailag és a felszerelést tekintve hátrányban van más versenyző szörfösökhöz képest - ám ha elsőként vált itthon windfoilra, ledolgozhatja a hátrányát, és magyar viszonylatban az elsők között lehet. Eladta hát gyorsan az RS:X-et, és megvett egy első generációs windfoil felszerelést, egy Neilpryde alumíniumot. 2017. tavasza ota szinte kizárólag csak foilozik.

Az első piacra dobott foilnál rövid a szárnyak közötti távolság, így nagyobb a fel-le liftezés, és rövid a mast rész is, ezért a hegyes, magas hullámoknál kijön a vízből, amitől könnyen el lehet esni vele. Két alumíniumot már el is görbített, a harmadik kicsit más technológia, ez jobban bírja eddig, de érthető, hogy szeretne minél előbb carbonra váltani. 

2019. novemberében dőlt el, hogy a windfoil olimpiai osztály lesz, Máté ekkor döntötte el, hogy beleáll a projektbe. Technikai sport lévén drága a felkészülés, és mivel nagy a család, nincs évi 25-30 milliójuk rá, úgyhogy elsősorban külső forrást kell találnia. Amellett, hogy keresi a potenciális szponzorokat, körbekérdezett a magyar olimpikon vitorlázók és szörfösök között, hogy ki hogyan készül, mi kell ahhoz, hogy reális lehessen a cél elérése. 2019. nyarát az egyesült államokbeli Cape Cod-on töltötte a CCSC nevű, egyik legjobb amerikai vitorlás gyerektáborban windszörföt és vitorlázást oktatva, ami – egyetlen nem angol anyanyelvű oktatóként az összesen a nyár alatt kb. 1500 gyereket számláló táborban - önmagában is nagyon pozitív megerősítés volt a számára. A munka végeztével nyaralt még egy kicsit, majd hazafelé a repülőtéren összefutott Dorian van Rijsselberghe-vel, aki az egyetlen kétszeres olimpiai bajnok windszörfben – ez a beszélgetés is rengeteget segített neki. „Dorian azt mondta: kell egy használható felszerelés, legyél minél többet vízen, és ismerkedj össze olyanokkal, akikkel együtt tudsz edzeni. Edző onnantól kell, hogy eljársz versenyekre, akkor is inkább a taktika miatt, és hogy biztosítsa a hátteret neked.”

Máté terve tehát tiszta: az már biztos, hogy az első 250 új generációs, azaz a párizsi olimpián használható one design windfoil-ok egyike az övé lesz idén tavasszal. Ezután viszont meg kell tanulnia minél jobban menni vele, ami évi 200 vízen töltött napot jelent olimpiáktól független években, az olimpia előttiben pedig 250-et. A családtól kapott egy akkora autót, amiben akár aludni is tud, és elsősorban ő használhatja, valamint az elsők között támogatja a THE (Rutai Stefiék) és a HOKE Bt. (Kerekes Csaba), de ez egyelőre még nem teljesen elég a felszerelésre. Több céggel is tárgyal, de most egy kicsit türelmesnek kell lennie, hiszen a járvány miatt minden leállt. Edzés gyanánt el fog indulni a windfoil-lal vitorlás versenyeken is, főleg mivel lesz a számok között egy maraton, amire jó felkészülés a Kékszalag és a rövidebb itthoni túraversenyek is. 

A foil-lal alapvetően újra kellett tanulnia a szörfözést: „Eleve a wasserstart máshogy működik: a windszörfös technikával itt lerúgod a foilt. Aztán itt nem csak taposod a deszkát, és kiemelkedik, hanem a vitorla kezelés is nagyon fontos. ” Összemosolygunk, ahogy folytatja: „De ha ezekben a pöffös, forgolódó balatoni szelekben megtanulsz vele menni, akkor kb. bárhol: Fuerteventurán voltam 2 hetet edzőtáborban, ott is estem, de alapvetően a rövid foil miatt, amikor kijött a hullámból. Egyébként raumban a legnagyobb kihívás: a szélfordulókban azonnal katapultálsz, ha nem kezeled le őket elég gyorsan és jól - a sisak alapvető!”

Máté hangjából süt a szenvedély: „A windfoil a legnagyobb szabadság! Előnye a szörfhöz képest, hogy ugyanazzal a felszereléssel sokkal nagyobb széltartományt lehet lefedni: tengeren 6-25 (Balatonon a minimum inkább 8) csomós szélben lehet ugyanazzal a szettel repülni, ami azt jelenti, hogy sokkal többet – a balatoni szelek akár kb. 90%-át - lehet vele vízen lenni, mint a szörffel. Szabadabban lehet vele krajcolni és raumolni is, míg a szkeges cuccokkal inkabb a félszeles menet megy, és nem csak a széliránynak megfelelő partszakaszon, hanem bárhol és bármerre, ahol legalább 1,5 méter a vízmélység. Ha lejjebb áll a szél, a foil miatt nem sodródsz, úgyhogy akkor is tudsz krajcolni. Nagy szélben is könnyebb vele menni, mert nem fúr le, hanem repül a hullámok felett. Nagyon jó az is, hogy a windfoil teljesen halk: elszakadsz a víztől, nincs ellenállás, puha az egész, nem üt vissza a testedre. A windszörf is nagyon sokoldalú sport, de a foil nekem további lehetőségeket jelent!”

Máté idei célja az 50%-ban lenni a VB-n, amit Svájcban rendeznek augusztus végén, és ahol lesz már one design olimpiai osztály a foilon belül. Nyáron a Balatonon, a Garda-tavon és Horátországban tervez edzeni és versenyeken indulni, amennyiben a járvány helyzet engedi. Összel Tarifára utazna, ahol utána télen, január és március között szervezett edzést tartanak a szörfösök, amibe havidíjért bárki becsatlakozhat.

Az olimpia elhalasztása bizonyos tekintetben jól jöhet neki: aki Tokióra készül, az még a jelenlegi felszereléssel edz plusz egy évig, így Párizsra 4 helyett 3 évet fog tudni csak az új windfoil-lal készülni. Negatívum viszont a szponzor szerzés nehézségei mellett, hogy szövetségi támogatásra egyelőre biztosan nem számíthat, hiszen az még 1 évig biztos, hogy csak a jelenlegi osztályoknak fog menni.

Máté olimpiai álmai merészek, de egyáltalán nem irreálisak: a windfoil-nál sok és gyors ütemű a fejlesztés, nagy kiugrási lehetőségekkel, hiszen a legjobb szörfösök, vitorlázók is csak most tanulják az új technikát, ezért hiszi, hogy ha megvan az anyagi alap, akkor megfelelő mennyiségű ráfordított idővel, energiával és jó edzőpartnerekkel a következő 2 évben fel tud jönni annyira, hogy világszinten odaérhessen a legjobbak közé. Ha minden a tervei szerint alakul, 2022-ben szeretné megszerezni a kvótát a VB-n - utána irány Párizs 2024-ben! 

Nemcsak drukkolunk, de alkalmanként be is számolunk majd, hogy hogyan áll Máté felkészülése - addig is íme az instagram oldala, ahol követhető az olimpia felé vezető útja: https://www.instagram.com/borsmate.windsurf/ 

Aki pedig további információt szeretne a windfoil-ról, látogasson el a Foiling Balaton oldalára: https://foilingbalaton.hu/hajoosztalyok/foil-surf/ 

 Borítókép: Speier Vikó / HIPStudio