A szentmise után szeretettel vár a család mindenkit egy közös, kötetlen megemlékezésre a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könytár különtermében. (1012 Budapest, Attila út 93.)
A háború után, csak 1957-ben – egyetemi hallgatóként – adódott ismét alkalma vitorlázni. A MAFC-ban kalózozott, eleinte legénységként, később kormányos volt. Kényszerből igazolt a Budapesti Építőkhöz, ahol továbbra is kalózban és alkalomszerűen legénységként – Csillaghajó, 22-es Cirkáló, Dragon hajóosztályokban – versenyzett.
A Magyar Vitorlás Szövetség Technikai Bizottságának munkájában vett részt 1961-től. A Szövetség megbízásából pedig a finnes versenyzőket kísérte külföldre, mert abban az időben minden hajó szinte teljes felmérésen esett át a nemzetközi versenyek előtt, amiben felmérői tapasztalata és nyelvtudása nagy segítséget jelentett. 1968-ban a magyar finnesek osztálytitkárnak, később az osztály elnökévé választották és 2003-ig látta el ezt a tisztséget. Utazásai során építette ki kapcsolatait: több nemzetközi vitorlásszervezetben vállalt munkát (ISAF, WS, EUROSAF) és számos alkalommal képviselte nemzetközi szinten a magyar vitorlássportot.
Az MVSZ Versenybíró bizottságának vezetőjeként egy sor bíróképzést és továbbképzést vezetett, több éven keresztül fordította, majd lektorálta a négyévente kiadott Nemzetközi Versenyszabályokat. Részt vett számos nemzetközi versenybírói továbbképzésen. Az elmúlt időszakban pedig a Magyar Vitorlás Szövetségben a Fellebbviteli bizottságot vezette.
