Szerencsém volt, mert bár szépen sütött a téli nap, a hőmérséklet még nem érte el a tíz fokot. Így a bringa még a garázsban pihent, Jonatán pedig a szobában fel tudta venni a telefont. 

 Tíz fok alatt nem szoktam kimenni tekerni, ilyen hidegben rosszat tesz a légutaknak a terhelés alatti intenzív légzés, mert nem vagyok hozzászokva. Erősen indul a 2024-es szezon, nem kockáztathatok egy megfázást sem. Szóval ilyen időben előkerül a kerékpár görgő.  

 

Eldőlt már, hogy te, vagy bátyád, a kétszeres olimpikon Benji indul a 2024-es olimpián? 

 Még nem dőlt el. Két világversenyünk lesz a közeljövőben. Ausztráliában, Adelaide-ben a világbajnokság, és február végén Athénban az Európa-bajnokság. És ez a két verseny dönt majd közöttünk, hogy ki lesz olimpiai résztvevő. 

 

Miért ezt a megoldást választottátok, hogy ennyire későn derül csak ki, hogy melyikőtök készülhet az olimpiára? 

 A cél az, hogy aki viszonylag az olimpiához közel a legjobb formában van, az induljon, mert annak van a legjobb esélye jól menni. 

 

Várható ugyanaz a megoldás, mint Tokióban? Tehát az egyikőtök indul a versenyen, a másik pedig edzőként, segítőként elkíséri? 

 Igen, ez a terv. Tehát mindketten fogunk utazni, egyikünk vitorlázik, másik kíséri és segíti a motorossal. 

 

Az előző olimpián ez a te szereped volt. Miben tudtál a legtöbbet segíteni Benjinek 

 A horvát edzőnkkel, Jozo Jakelic-cel együttműködve voltam kint a vízen külön motorossal, de kifejezetten Benjire fókuszálva. A legfontosabb ebben az, hogy van egy motorcsónak melletted, aki csak rád figyel és csak téged segít. Ha kicsit fázol, két futam közt odadob egy dzsekit, futam után rögtön megkapod az italodat, rengeteget segít az is, hogy egyedül vontázol, amikor neked a legjobb, nem kell a többieket megvárnod. Tokióban rengeteg áramlást mértem a pálya legkülönbözőbb pontjain, folyamatosan. Így a horvát edzőnknek több ideje volt mással foglalkozni.  

 

Ugorjunk vissza egy kicsit az időben. Ugye az ILCA 7-nek is volt közvetlenül Karácsony előtt egy versenye, Lanzarote-n. Itt második lettél. Hogy emlékszel vissza erre? 

 Nem vagyok igazán elégedett, mert a medal race előtti futamig harcban voltam az aranyért, de elrontottam a rajtot, emiatt kaptam egy OCS-ot. Többen kint voltunk a vonalon és próbáltam elbújni a hajók takarásában, de még éppen kiszúrtak. És még volt egy futam, amiben megfordultam úgy, hogy sejtettem, hogy nem férek el egy útjogos hajó előtt. Kellett csinálnom egy büntetőfordulót. Ezzel elment az a futam is. Ezek olyan hibák, amik feleslegesek voltak. Fáradt voltam, hiszen előtte közvetlenül két hetet lenyomtam edzőtáborban. 

 

Ezekből is lehet tanulni? Hogy mit kezdesz a hibáiddal? 

 Minden versenyt komolyan veszek. Ez egy helyi verseny volt, de nagyon jó mezőny indult. Ezek az edzőversenyek a legjobb lehetőségek a tanulásra, az észszerű kockázatvállalás határainak a kitapogatására a nagy megmérettetések előtt. 

 

Lanzarote-ról egyenesen beestél a Karácsonyfa alá.. 

 Nagyon jól esett végre itthon lenni a családdal. Az elmúlt hónapban öt hetet kinn voltunk Benjivel és csapatunkkal Lanzarote-n edzeni. Maga az, hogy itthon voltunk, egy fantasztikus érzés. Találkozni a családdal, a barátokkal… Nálunk 24-én jön össze itt, Füreden édesanyám ágán a család, 26-án pedig édesapám ágával ünneplünk Budapesten. Huszonötödike pedig a szűk családé, itthon. 

 

Hogyan tervezed a Szilvesztert?  

 Általában nekünk a Szilveszter laza szokott lenni, nem rúgunk ki nagyon a hámból, ugyanis a Benjinek 30-án van a születésnapja. Emiatt inkább 30-án szoktunk ünnepelni a füredi barátokkal. Szilveszterkor pedig egy koccintásnyira fennmaradunk, de nem szoktunk nagyon bulizni. 

 

Január 26-án lesz az első futam Adelaide-ben, a világbajnokságon... 

 Január 10-én utazunk Ausztráliába, ez egy hosszú út, utána kis pihenés, akklimatizáció, aztán 13-tól 24-ig edzés a helyszínen. 

 

Február, Athén, EB… Utána? 

 Rendhagyó a szezon, hiszen általában ezekre a világversenyekre készülünk az egész idényben. A terv az, hogy márciusban Splitben edzünk, aztán jön két Világkupa futam, Palma de Mallorca és Hyéres. Májustól pedig már az olimpia helyszínén, Marseille-ben fog az egész ILCA mezőny készülni. 

 

Mi a jelentősége annak, hogy az olimpia helyszínén készültök? Miben más ebben a helyzetben ott az edzés? 

 A fő különbség, hogy nagyon odafigyelünk az időjárásra. Pontosan hány fokról fúj a szél, honnan jönnek a hullámok, a szél nap közben hogy fordul... Minden nap megbeszéljük az időjárást a csapatunk meteorológusának a vezetésével, van már eddig is egy elég értékes adatbázisunk. Nem úgy edzünk, hogy kimegyünk speedtesztelni, vagy fordulgatni, hanem az olimpiai pályákon vitorlázunk, amiket már kijelöltek és kihirdettek, tehát a pontos helyszín már nem titok. Általában úgy is mennek az edzések, hogy az adott pályán szoktunk edzőfutamozni. 

 

Például az étkezéssel kapcsolatban kipróbáltok-e esetleg új dolgokat? 

 Étkezés és rekreáció tekintetében van egy jól bevált napi rutinom, én ezen nem változtatnék. A nagyok azt mondják mindig, hogy van az olimpia, ami bár kicsit más, mégis ugyanolyan verseny, mint a többi. Nem kell bevált dolgokat megváltoztatni, minél több mindenben ragaszkodni kell a megszokotthoz. 

 

Most így egy sikeres 2023-as szezon után, az olimpia évének kezdetén milyen érzésekkel vágsz neki ennek az évben? 

 A téli felkészülési blokk kemény volt, de nagyon sikeres. Öt hetet edzettünk Lanzarote-n, három hetet Marseille-ben, úgy érzem, minden tekintetben sikerült előrelépnem. 2024-ben szeretném túlteljesíteni a 2023-as eredményeimet. 

 

Röviden fogalmazhatok úgy, hogy minden lehetséges? 

 Hát mindig minden lehetséges... 

 

Főleg hogy van alapja, ezt azért jó így kimondani. 

 Nem akarok várható eredményekkel dobálózni. Csak azt szeretném, hogy ami most bennem van, amiért megdolgoztam, tempó meg tudás, azt ki tudjam magamból hozni a versenyeken. 

 

Visy László Oszi