Mi indokolta az Olimpiai Bizottság létrejöttét?

Az elnökség részéről érkezett a megkeresés, hogy miként látom az olimpiai felkészülés jelenlegi helyzetét és jövőbeli lehetőségeit. A válaszom egyértelmű volt: az olimpiai vitorlázás mind szakmai, mind felkészülési oldalról annyira eltér a szokásos hazai és nemzetközi versenyrendszertől, hogy mindenképpen indokolt egy erre a területre specializált bizottság létrehozása. Ez a szervezet kifejezetten arra fókuszál majd, hogy rövid, közép- és hosszú távon biztosítsa az olimpiai felkészülés szakmai és szervezeti kereteit, hiszen az olimpiai felkészülés intenzitása, komplexitása és időtartama jelentősen különbözik a hagyományos hazai versenyfelkészüléstől.

Az olimpiai felkészülés rendkívül intenzív és magas színvonalú, teljes odaadást igényel – ugyanakkor összeegyeztethető a tanulással is. Ez egy hosszú távú folyamat, amely nem csupán két évre, hanem közép-európai viszonylatban akár 12-14 évre is kiterjedhet. Szeretnénk ezt a felkészülési időt lerövidíteni a magyar olimpiai vitorlázás elkötelezettjei számára. Ezért elengedhetetlen egy olyan testület létrehozása, amely hosszú távon is képes a hazai viszonyokhoz alkalmazkodva, a nemzetközi kihívásoknak megfelelve támogatni a magyar olimpiai aspiráns versenyzők fejlődését.

Az olimpiai versenyeken a mezőny jelentősen eltér mind létszámában, mind felkészültségében a hajóosztályok hagyományos versenyeitől. Ehhez kapcsolódik a verseny tétje is, amely a sportoló további életére komoly jelentőséggel bír, valamint a fokozott médiafigyelem. Éppen ezért még nagyobb hangsúlyt kap a helyzetek kezelése és az a felelősség, hogy a versenyző nem csupán önmagát, klubját vagy szövetségét képviseli, hanem az egész nemzetet. A közvélemény is így tekint erre, ezért az olimpiai szereplés nem csupán sportteljesítmény, hanem egyfajta kitüntető, ugyanakkor felelősségteljes nemzeti küldetés is.

Az olimpiai víziót követő fiatal versenyzőknek alapjaiban másfajta felkészülésre kell átállniuk az eddigiekhez képest?

Az olimpiai felkészülés gyökeresen megváltoztatja a versenyző egész életmódját. Míg korábban a vitorlázásnak erős társasági jellege is volt, ma már a szigorú felkészülési követelmények miatt ennek kevesebb tere marad. A nemzetközi versenysorozatok továbbra is egyik kikötőből a másikba viszik a sportolókat, de aki igazán jó eredményeket akar elérni, annak következetesen és egészséges prioritásokkal a feladataira kell összpontosítania.

Az éves versenynaptárban több lehetőség adódik elismerésre méltó teljesítményre. Ha egy Európa-bajnokság nem sikerül, még ott a világbajnokság vagy egy világkupa, ahol a vitorlázó bizonyíthat. Az olimpia viszont más. Az csupán négyévente egyszer van, és ott nem számítanak a körülmények – fúj a szél vagy sem, pöffös, forgolódó vagy egyenletes, nagy a hullám vagy kicsi, „swell” hullámokkal nehezített vagy lapos a vízterület, van áramlás vagy nincs –, abban a pillanatban kell a legjobbnak lenni. Ez az, ami az olimpiai versenyzés kihívását meghatározza, különleges hangulatát adja.

Magyarországon a vitorlázás általában kevés médiafigyelmet kap, néha egy-egy kiemelkedő eredményt felkapnak, de nincs akkora nyomás, mint például a csapatsportágaknál. Most azonban – különösen, hogy éremesélyes a vitorlázás – óriási elvárások nehezednek a versenyzőkre és a háttércsapatra. Lényeges, hogy ezt ne teherként éljék meg, hanem motivációként.  Meg kell tanulniuk kezelni a médiával járó fokozott figyelmet, a közvélemény és a finanszírozók elvárásait. Ezek a négyévente jelentősen felerősödő külső tényezők nem szabad, hogy megzavarják őket – épp ellenkezőleg, erősíteniük kell a versenyzők eltökéltségét és teljesítményét.

Ezt a merőben más típusú felkészülést mennyiben tudja támogatni egy szövetségi bizottság?

Az újonnan létrejött MVSZ Olimpiai Bizottság elsődleges feladata, hogy több olimpiai ciklusra meghatározza és biztosítsa a magyar olimpiai vitorlázók eredményes felkészülésének kereteit. A cél, hogy a versenyzők a sportág specifikus komplexitását figyelembe véve, az itthon elérhető legmagasabb szakmai és mentális szinten készüljenek fel a nemzetközi versenyzésre. Az egyik legfontosabb feladat, hogy az olimpiai felkészülési folyamatban részt vevő vitorlázók egységes szakmai irányelvek mentén, de egyéni úton haladjanak, és programjuk egy átgondolt rendszerben valósuljon meg.

A bizottság ezen túlmenően kiemelt szerepet vállal a válogatási rendszerek kialakításában, a szövetségi központi szakmai háttér biztosításában, az olimpiai helyszínek feltérképezésében és az ottani gyakorlás elősegítésében. A szükséges financiális igények összeállításában, azok indoklásában, valamint a rendelkezésre álló források vitorlázó-központú koordinálásában is aktívan részt vesz. Célunk, hogy a magyar vitorlázók nemzetközi szinten versenyképes felkészülést kapjanak, a legmodernebb szakmai irányelvek és technikák alkalmazásával induljanak az olimpián. Már az is komoly eredmény, ha egy versenyző kvalifikálja magát az olimpiára, azonban napjainkban az elvárás nem csupán a munka mennyiségéről szól, hanem annak eredményességéről. Az olimpiai játékok célja már nem csupán a részvétel, hanem a pontszerzés és az éremszerzés is.

A hosszú távú cél egy olyan fenntartható rendszer kialakítása, amely biztosítja, hogy a magyar vitorlázók folyamatosan a nemzetközi élmezőnyben szerepelhessenek. Ehhez elengedhetetlen a generációk közötti folyamatosság biztosítása. Jelenleg jelentős szakadék van a tapasztalt olimpikonok és a feltörekvő versenyzők között – ezt kell áthidalni. Az új generációnak fokozatosan, de nagyobb lendülettel kell fejlődnie, hogy elérje a nemzetközi szinten mérhető legmagasabb színvonalat.

Mindezek fényében az egyik legfontosabb feladat az egyéni felkészülések összehangolása és az egyéni versenyzők, valamint háttérszereplők egészséges szemléletű csapattá formálása. Kulcsfontosságú, hogy mindenki a magyar vitorlás válogatott sikeréért dolgozzon. Világbajnokságokon, Európa-bajnokságokon és az Olimpián egyetlen közös cél, az eredményesség kell, hogy mindenek felett álljon. Az út hosszú, fáradságos és kihívásokkal teli lesz.

Az MVSZ Olimpiai Bizottság kidolgozza és javaslatot tesz a sportigazgató, a szövetségi kapitány, a szövetségi edzők, valamint a „háttér-specialista csapat” szervezeti struktúrájára, profiljára és munkaköri leírására. Ugyanakkor nem feladata az operatív, az edzői munka elvégzése, sem az edzők és más megbízott szakemberek felelősségének átvállalása.

A válogatottak meghívása a szigorú felkészülési munkafeltételek teljesítésén és a lehetőségek felmérésén alapul, amelyet az elvárásokkal és a versenyeredményekkel ötvözve alakítanak ki.

Kik lesznek a bizottság tagjai, és milyen szempontok alapján történik a kiválasztásuk?

A bizottság tagjainak kiválasztása jelenleg is zajlik. A tagokat az elnökség az olimpiai vitorlázás összetettségét figyelembe vevő szakmai szempontok alapján választja ki, különös tekintettel az adott személy szakmai tapasztalatára, a vitorlázásban szerzett ismereteire és elkötelezettségére a magyar olimpiai vitorlázás fejlődése iránt. Ennek érdekében a testületben helyet kap:

• Egy korábbi olimpikon vitorlázó, aki személyes tapasztalattal rendelkezik a legmagasabb szintű versenyzésről és felkészülésről.
• Az aktuális válogatott vitorlázók által, s közülük választott képviselő.
• Egy hölgy, családanya, aki a családok szemszögéből közelíti meg a sportolók életpályájának és szociális helyzetének kérdéseit.
• Egy szakember, aki a klubok olimpiai szemléletét tartja szem előtt.
• Egy vitorlázó rendszerszervező specialista, aki a felkészülési munka szervezeti struktúrájának felépítéséért, hatékonyságáért és átláthatóságáért felel.
• Egy tudományos háttérrel rendelkező szakember, aki az alkalmazott sporttudomány vitorlázás-specifikus és kapcsolódó területeinek legújabb eredményeit képviseli.
• A később kinevezendő sportigazgató vagy szövetségi kapitány.
• Állandó meghívottként az MVSZ elnökségének azon tagja, aki a vitorlázás olimpiai felkészülését és szereplését felügyeli és segíti.
• Meghívottként, egy felkért, megbízott szakember, aki az MVSZ olimpiai tudástárának felépítését és folyamatos fejlesztését irányítja.

A cél az, hogy a bizottság tagjai között olyan szakemberek legyenek, akik széleskörű tapasztalattal rendelkeznek, képesek komplex módon átlátni a sportág sajátosságait, ugyanakkor hatékonyan képviselni tudják az általuk érintett területek lehetőségeit és szükségleteit.

Hogyan fog működni a bizottság a mindennapokban?

A bizottság nem végez operatív munkát, hanem stratégiai irányító szerepet tölt be, és a feladatoknak megfelelő gyakorisággal ülésezik. Fő célja, hogy átlátható és fenntartható kereteket biztosítson a magyar olimpiai felkészülés számára, mind szakmai, mind szervezeti szempontból. A mindennapi működés során rendszeres egyeztetések zajlanak a szövetségi szervezet és az edzők között. A bizottság folyamatos kapcsolatot tart fenn a versenyzőkkel és a szakmai háttércsapattal, figyelemmel kíséri a felkészülési programokat, valamint közvetítő szerepet tölt be a klubok, a szövetség és a versenyzők között annak érdekében, hogy az elérhető legoptimálisabb szakmai és anyagi háttér álljon rendelkezésre.

A bizottság foglalkozik a kerettagok és a keretedzők életpályamodelljével is, biztosítva számukra a folyamatos fejlődés lehetőségét. Az MVSZ Olimpiai Bizottsága az MVSZ elnökével vagy az általa feljogosított megbízottal együtt személyesen képviseli a vitorlás olimpiai keretet, annak feladatait és érdekeit az illetékes hivatalos szerveknél, például a Sportért Felelős Államtitkárságnál vagy a Nemzeti Olimpiai Bizottságnál, amelyek kapcsolatban állnak a nemzeti válogatott kerettel, vagy együtt kívánnak működni vele.

A bizottság szorosan együttműködik az utánpótlás-, kommunikációs- és képzési bizottságokkal annak érdekében, hogy a magyar vitorlázók számára a lehető legjobb szakmai és infrastrukturális hátteret biztosítsák az olimpiai szerepléshez.

Melyik osztályokra és versenyzőkre fókuszál a bizottság?

A bizottság elsődlegesen azokra a hazai hajóosztályokra összpontosít, amelyek a legnagyobb eséllyel biztosíthatják az olimpiai kvalifikációt és a sikeres szereplést. Kiemelt figyelmet fordítunk az ILCA osztályokra, amelyek nemcsak olimpiai, hanem kiváló képzési osztályok is.

A felkészülési struktúrát követve központi edzésprogramot kínálunk a 49er, 49er FX, 29er, 420 és Nacra 15 osztály válogatott és olimpiai reménységű vitorlázói számára. Emellett vizsgáljuk a 470-es mixed és a Nacra 17 osztály magyar olimpiai kvalifikációs lehetőségeit és az olimpiai top 10-es eredményesség eléréséhez szükséges személyi és forrásfeltételeket.

Ugyanakkor kiemelt feladatunk az olimpiai utánpótlás megerősítése is, hiszen egy stabil, széles alapokra épülő rendszer nélkül hosszú távon nem biztosítható a folyamatos siker az olimpiai színtéren. Célunk, hogy a fiatal versenyzők megfelelő szakmai támogatással és felkészüléssel idővel a felnőtt élmezőny meghatározó szereplőivé váljanak.

Kik vehetnek részt az olimpiai felkészülésben?

A válogatás szigorú és átlátható szempontok alapján történik. A legfontosabb kritérium a versenyzők nemzetközi versenyeken nyújtott teljesítménye, valamint a felkészülési időszak alatt mutatott fejlődési potenciál, s az azt megalapozó több éven át tartó összetett munka elvégzése, nemzetközileg versenyképes technikai felszerelés.  A kiválasztási folyamat részeként meghatározott kvalifikációs versenyeken kell bizonyítaniuk, hogy méltóak az olimpiai szereplésre. Alapvető elvárás, hogy a kiválasztási folyamat transzparens és indokolt legyen, biztosítva, hogy minden érintett fél tisztában legyen a követelményekkel és a szempontokkal.

A vitorlázásban különösen fontos kérdés, hogy ki számít tehetségesnek. Mivel a sportág rendkívül összetett, a tehetség egyik alapvető mércéje a hajó gyors és precíz irányítása – ez elengedhetetlen a győzelemhez. Ugyanakkor számos egyéb tényező is kulcsszerepet játszik, többek között:

• Kitartás és alkalmazkodóképesség – képes-e hosszú távon fenntartani ezt az életformát.
• Fizikai és mentális terhelhetőség – hogyan kezeli a versenysporttal járó stresszt és megterhelést.
• Tanulási képesség – mennyire tud fejlődni és alkalmazkodni az új helyzetekhez.
• Időmenedzsment – hogyan egyezteti össze a tanulást, a sportot és a magánéletet.
• Technikai érzék – a hajó és a felszerelés működésének ismerete és hatékony kezelése.
• Természetismeret – a vitorlázást meghatározó elemek, mint a szél, áramlatok és hullámok megértése.
• Térlátás és anticipáció – az előrelátó képesség, amely lehetővé teszi a gyors és helyes döntések meghozatalát.
• Kommunikációs készségek – különösen csapatversenyeknél és páros hajóosztályok esetén.

Még ha valaki végig is megy ezen az úton, az igazi kihívás az utánpótlás korosztályokból való kilépés. Az olimpián nincs életkor szerinti kategorizálás – itt a különböző generációk legjobbjai mérkőznek meg egymással.

Ezért kiemelten fontos, hogy az utánpótlásban széles alapokat teremtsünk. Ha ezt elmulasztjuk, a magyar vitorlázók nemzetközi szinten csak nehezen tudják felvenni a versenyt, vagy óriási energiabefektetéssel pótolhatják a hiányosságaikat. Azok a fiatal sportolók, akik már ifjúsági korban hajlandók magas színvonalú, intenzív és komplex felkészülésre – mind fizikálisan, mind vízi edzésekben, mind mentálisan, valamint különböző hajóosztályok megismerésében –, képesek lehetnek egy stabil, sikeres karrier felépítésére.

Milyen extra hozadékot tud biztosítani a lehető legszélesebb alapokra épülő vitorlás intelligencia?

Ha a fiatal versenyzők már 17 éves koruk előtt kizárólag egyetlen hajóosztály specialistájává válnak – például csak a magyar bajnokság megnyerésére összpontosítva –, az hosszú távon hátrányt jelenthet. Amikor belépnek a felnőtt mezőnybe, ahol a különböző korosztályok versenyeznek egymás ellen, szembesülhetnek azzal, hogy a folyamatosan változó olimpiai hajóosztályokhoz nem tudnak kellő rugalmassággal alkalmazkodni.

Ezért elengedhetetlen, hogy a hajóosztály-specifikus képzés mellett egy szélesebb körű vitorlázási tudás is beépüljön a felkészülésbe. A fiatal vitorlázóknak egy meghatározott időkereten belül különböző technikákat kell elsajátítaniuk, például a spinnakerezést, gennakerezést,  trapézolást, foiling vitorlázást és windsurfözést. Ez az átfogóbb képzés erősebb, szélesebb vitorlás felkészültséget alapoz meg, amely lehetővé teszi számukra, hogy könnyebben alkalmazkodjanak a változó követelményekhez és az új hajóosztályokhoz.

A magas vitorláskultúrával rendelkező, melegebb éghajlatú országok sportolói ezen a téren előnyt élveznek, mivel széles körű képzésüknek köszönhetően gyorsabban képesek felkészülni egy új hajóosztály vagy versenyrendszer kihívásaira. Nemzetközi szinten is komoly verseny zajlik ebben a tekintetben, ezért Magyarországnak a World Sailing diplomáciai küzdelmeiben is aktívan jelen kell lennie, hogy a hazai vitorlázás számára is előnyös stratégiákat és fejlődési irányokat tudjunk követni.

Az olimpiai hajóosztályok és a versenyrendszerek kialakítását gyakran a World Sailing nagyobb befolyással rendelkező országai irányítják, együttműködve a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (IOC). Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jól látható, hogy azok az osztályok, amelyekben a közép-európai országok kimagasló eredményeket értek el, előbb-utóbb kikerültek az olimpiai programból. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy sportdiplomáciai lehetőségeinket hatékonyan kihasználjuk annak érdekében, hogy versenyzőink számára reális esélyt biztosítsunk az olimpiai mezőnyben való sikeres szereplésre.

Hogyan biztosítják a felkészülés infrastrukturális és pénzügyi feltételeit?

Összefogással! Az MVSZ Olimpiai Bizottságának célja, hogy biztosítsa a versenyzők számára a felkészüléshez szükséges megfelelő forrásokat és az azt kiszolgáló, széles spektrumú hazai és külföldi infrastruktúrát. A finanszírozás több forrásból valósul meg: az állami támogatás mellett jelentős szerepet kapnak a szövetségi források, a klubok hozzájárulásai, valamint az egyéni szponzorációk is.

A bizottság már elkezdte a különböző támogató/segítő csatornák megnyitását. Az edzőkkel folytatott megbeszélések eddig rendkívül pozitív és reális képet mutattak, és ezt a párbeszédet a jövőben is folytatni kívánjuk. Emellett két alkalommal versenyzői konzultációt is tartottunk, amelyeken az olimpiai reménységek és a jelenlegi csúcsversenyzők egyaránt részt vettek. Ezek az egyeztetések szintén biztató visszajelzéseket hoztak.

Jelenleg egy külön találkozót szervezünk a szülőkkel is, hogy számukra is bemutassuk a vitorlázás sokrétű, összetett világát. Célunk, hogy ne csupán sportként, hanem az életre való nevelés eszközeként is kiemelkedő szerepet játszhasson a fiatalok fejlődésében.

Az olimpiai felkészülésnek természetesen szervezeti és infrastrukturális feltételei is vannak. Javasolni fogjuk, hogy a Kékszalag Port kikötője legyen az a központ, amely helyet és megfelelő infrastruktúrát, „vitorlás otthont” biztosít a válogatottak összetett olimpiai felkészítéséhez. Ez lehetővé tenné, hogy a klubok is igénybe vehessék ezt a bázist anélkül, hogy külön hajóparkot kellene fenntartaniuk vitorlázóik széles körű képzésére. Ezentúl dolgozunk egy MOBIL edzőközpont megteremtésén, mely mindig oda települ, ahol a nemzetközi csapatokkal együttműködve készülhetnek a válogatott keret tagjai.

Lesz-e operatív stábja a bizottságnak? Lesz-e szövetségi kapitány, és mi lesz a feladata?

A bizottság egyik kiemelt feladata, hogy kidolgozza a szövetségi kapitány/sportigazgató részletes profilját és feladatkörét. A szövetségi kapitány kulcsszerepet tölt be az olimpiai felkészülési rendszer működtetésében: összefogja és irányítja a szakmai munkát, felügyeli a szövetségi edzői kar, háttércsapat operatív tevékenységét, valamint koordinálja a válogatási rendszert és a felkészülési programokat.

Mivel a vitorlázás egy folyamatosan változó sportág, elengedhetetlen egy átfogó tudástár kialakítása, amely rendszerezi és alkalmazhatóvá teszi a felhalmozott tapasztalatokat a különböző hajóosztályok felkészülése során. Ennek létrehozása és naprakészen tartása egy erre specializálódott szakértővel, szintén a szövetségi kapitány feladata lesz.

Ahogy korábban is említettük, elengedhetetlen egy jól működő háttércsapat kialakítása. Az azonban, hogy minden egyes versenyző saját, különálló háttércsapattal dolgozzon, sem financiálisan, sem szakmailag nem kivitelezhető. Ezért szükség van egy központilag szervezett és irányított szakmai háttércsapatra, amely támogatja a versenyzők egyéni vízi felkészülési programjait. Ennek a csapatnak a működését szintén a szövetségi kapitány feladata lesz koordinálni.

Fundák György – Nemzetközileg elismert sportszakember a vitorlázásban

Szakmai pályafutása

Fundák György (1953. május 6.) a magyar és osztrák vitorlázás egyik meghatározó alakja, aki edzői és szövetségi vezetői szerepben egyaránt kimagasló eredményeket ért el. Pályafutását versenyzőként kezdte, majd edzőként és szakmai vezetőként folytatta, különösen nagy hatást gyakorolva a nemzetközi vitorlás sport fejlődésére.

Versenyzői pályafutása

• Kezdetek: 1967-ban kezdett vitorlázni Balatonalmádiban.
  • Hajóosztályok: Cadet (kezdő hajóosztály) Repülő Hollandi
    • 470-es (Zalai Gáborral 11 magyar bajnokságon indultak, 9 győzelmet, egy második és egy harmadik helyet szereztek.)

Olimpiai részvétel

• 1980 Moszkva (Tallinn): 470-es hajóosztály, 11. hely.
• 1984 Los Angeles: A keleti blokk bojkottja miatt nem vehettek részt, pedig addigra már a legjobbak között voltak, az ezt követő sok nemzetes olimpiai BARÁTSÁG versenyen bronz érmet szereztek Magyarországnak.

Edzői és szövetségi kapitányi karrierje

Osztrák Vitorlás Szövetség

• Kezdetek: 1986-ban kezdte edzői pályafutását Ausztriában, 2019-ben vonult nyugdíjba.
• Pozíciók: Edző, vezetőedző, szövetségi kapitány, sportigazgató, szövetségi igazgató.
• Eredmények:
  • Olimpiai aranyérmek:
    • 2000 Sydney – Roman Hagara és Hans Peter Steinacher (Multihull).
    • 2000 Sydney – Christoph Sieber (Windsurf).
    • 2004 Athén – Roman Hagara és Hans Peter Steinacher (Multihull).
    • 2024 Párizs – olimpiai felkészülésében személyes tanácsadóként segítette a 2 Person Dinghy mixed kormányosának (Lara Vadlau) aranyérmes teljesítményét
  • Olimpiai ezüstérem:
    • 2004 Athén – Andreas Geritzer (One-Person Dinghy).
    • 2021 Tokió  – a Cyprusi és Horváth One Person Dinghy csapat munkáját tanácsadóként segítette.
  • Olimpiai bronzérem:
    • 2016 Rio de Janeiro – Thomas Zajac és Tanja Frank (Multihull).
  • Olimpiai pontszerző helyezések:
    • 4. helyezés:
      • 1988 Szöul (Multihull).
      • 1996 Atlanta (One-Person Dinghy Heavy, Multihull).
      • 2012 London (Skiff Men).
    • 5. helyezés:
      • 1992 Barcelona (Windsurf).

Elismerések

• Év edzője Ausztriában: 2000-ben és 2004-ben,
• Burgenlandi tartományfőnök kitüntetése: 2024-ben az „Ehrenpreis des Landeshauptmanns” díjjal tüntették ki a burgenlandi sportban végzett több évtizedes munkájáért.

Szemlélete és hatása

Fundák György tevékenysége jelentős hatással volt az osztrák vitorlássportra. 1987-2019 között, Irányítása alatt az osztrák vitorlázók több olimpiai, számos világbajnoki, Európa-bajnoki érmet szereztek. Edzői filozófiájában kiemelt szerepet kap a sportolók komplex felkészítése, beleértve a technikai, taktikai, fizikai és mentális felkészülést is. Nevéhez fűződik az Osztrák Vitorlás Szövetség Fertő tavi Vitorlás Központjának létrehozása, működtetése 2003-tól nyugdíjba vonulásáig Neusidler am Seen.

A Nemzetközi Vitorlás Szövetség (World Sailing) tevékenysége

• Az ő vezetésével alakult meg a World Sailing elnökségének tanácsadó testülete, a Coaches Commission, amelyet 8 évig irányított, majd további 4 évig tagja volt.
• Egy cikluson keresztül tagja volt a World Sailing Centerboard Bizottságának, majd ezt követően 8 évig az Equipment Bizottságnak.