Hat futam, prémium tó, prémium kikötő, prémium szélviszonyok jellemezték a 11-12.-i hétvégét ahol finn, kalóz és ILCA versenyzők mérték össze erejüket, tudásukat, kitartásukat embert próbáló körülmények között. Az eredetileg kiírt szombati 10 órás rajtot 11-re tolta át a rendezőség, így kerülve el az indokoltnál közelebbi találkozást a kikötő előtt elvonuló Szüreti Regattával. Egy pont oda illetve még egy, mert versenyzői szempontból nemhogy ideális hanem kifejezetten hiteles amikor a versenyrendező évtizedeket húzott le kishajóban és nem felejtette el milyen is az. 

Épp ezért a Bf 6-ot karcoló szél, hideg víz kombóhoz Beliczay "Bőrtok" Marcink gyors lebonyolítást társított 50 percre tervezett futamokkal pörgetve, minél kevesebb időt hagyva a hajóban vacogásra. Eszerint haladtak a dolgok, befutó után egy szendvics, banán vagy energiaszelet ízlés szerint, utána két korty víz és készülhettünk a következő futamra, legalábbis a hátsó sorból így festett, az élmezőnynek erre nyilván valamivel több ideje volt, de fel tudták dolgozni. 

A rendezők soraiban felbukkanó Molnár "Egér" Csaba neve mára egyet jelent a kikötőtől minél távolabbi pályán vitorlázásra, így került a mezőny Zamárdi vizekre, de eskü megérte megtenni a hosszú utat. Egyenletes, alig forgolódó északnyugati nagyon patika szelet találtak nekünk a versenyre, olyat amilyenre Agárdon az elmúlt tizenkét évben nem volt példa, de lehet, hogy előtte se. Komolyan mondom alig volt szívem visszajönni a kikötőbe a harmadik futam után, bármennyire is rottyon voltam. 

A parton pogácsa, sör és még több pogácsa várta a mezőnyt, az elszántabbaknak aszófői vacsorával levezetésképpen. És ha THE, akkor estére Stefi pazarul felfűtött szaunával járult hozzá a megfáradt csapat regenerálódásához. 

Vasárnapra csillapodtak a kedélyek, kisütött a nap, a szombati húsz csomó feletti szél is egy árnyalattal békésebbre váltott, és ezúttal nem volt akadálya a 10 órás rajtnak sem. Lement a hátralévő három futam, azaz sikerült hozni a tervet akár egy termelési versenyen, és most kapaszkodj meg- a mezőny fegyelmezettségét mutatja, hogy mindezt egyetlen általános visszahívó nélkül. 

Tudom, mindenkinek tele a naptár meg van élet a vitorlázáson kívül, de aki most nem tudott eljönni egy kicsit sajnálhatja. Pakolás, eredményhirdetés, taps majd könnyes búcsú. Stefiéknek köszönjük a lehetőséget, a helyszínt és a beletett munkájukat, Bőrtoknak a remek versenyt. Nem kérdés, hogy vitorlázunk-e még idén, de október lévén  egyre szűkülnek a lehetőségek, és ha valamiért ezzel a hétvégével kellett elköszönnünk a szezontól, akkor ez a búcsú nagyon szépre sikerült.  

Képek: Demeczky Misi és Pallai "Pallus" Tibor