Kezdjük először is az időzítéssel, ami inkább csak érdekesség: az idei Kékszalag, bár nagyon későn van, de a mostani holdtölte naptár szerint nagyon közel van az eredeti 1934. július 27-i - egyébként pénteki - dátumhoz. Nem úgy az évenkénti megrendezés, hiszen nagyon sokáig két évente került megrendezésre.

Egy dolog ami állandó a Kékszalag körül: ez egy tókerülő verseny. A célja egy kör a teljes Balaton körül. Ezért van Kenesén a tó egyik végén a pályajel, ezért van Siófok előtt – ahol a legszélesebb a Balaton - még egy, és ezért van Keszthelyen, a tó másik végén a harmadik. Ha tókerülő versenyről beszélünk, igazából nincs B opció.

A versenykiírás azt is rögzíti, hogy pályarövidítésre lehetőség nincs, illetve azt is, hogy “A túraverseny útvonala széliránytól függetlenül: Balatonfüred (rajt) – Balatonkenese – Siófok – Tihanyi-szoros – Keszthely – Tihanyi-szoros – Balatonfüred (cél)”

Mégis felmerült, hogy legyen rövidebb. Merthogy kevesebb a víz a tóban, ezért bizonyos merülés fölött a pálya teljesíthetősége kérdéseket vet föl. Meg merthogy már volt már ilyen korábban is. Engedjék meg, hogy erős véleményt fogalmazzunk meg: ez a megközelítés szerintünk hibás, ahogy hibás volt korábban is. Nézzük, miért is gondoljuk így.

Centizés

A Kékszalag távja 70-es és 50-es vízállásnál is teljesíthető. Ha a bója helye a nádasban vagy a parton lenne, akkor természetesen nincs más hátra, mint előre: változtatni kell. Ez azonban még nagyon messze van.

És az is egy jogos és rögzítendő kérdés, hogy mekkora vízállás az, ahol a fordítóbója áthelyezése indokolt. Amikor azonban még 1,8-as merüléssel is teljesíthető a táv, akkor nagyon, de nagyon nehéz ezt úgy értelmezni, mint kényszert. Legyünk őszinték, mondjuk ki: ezt a döntést kb. a mezőny 1-2%-át kitevő egységek miatt hoznák meg, amelyek (egy részük legalábbis) az első pár helyre várhatók.
Ez a kérdés pedig egy másikat nyit ki: mi a maximális merülés, amit a Kékszalag teljesíthetősége szempontjából engedünk? Tavaly kb. 90 centis vízállásnál ha én egy 3,4m-es merülésű 60 lábas maxival szerettem volna indulni, ami a györöki öbölig oké, beszélhettünk volna róla, hogy átkerüljön a bója? Ugye, hogy nem. Mint ahogy az sem merül fel gyenge szeles előrejelzés mellett, hogy a 48 órás limitidő legyen mondjuk 54. Pedig irdatlan sokat tudna segíteni a mezőny harmadik harmadát alkotó YS/3 hajóknak, Folkéknak és más, nem a sebességpotenciáljuk miatt szeretett egységeknek.

De vissza a centikhez: akkor 70-es vízállásnál miért merül fel egyáltalán? A Balaton természetes gátat szab a maximális merülésnek, és ahogy egyes hajók gyenge szélben esélyesek, de erősben reménytelen velük nyerni, úgy ez a vízre is igaz: van egy pont, ahonnan bizonyos egységek már nincsenek játékban a külső körülmények miatt.
Ha meg visszatöltődik a tó, ismét be tudnak szállni a játékba.
Valójában egy esetleges rövidítés egyszerűen diszkriminálja azokat az egységeket, amelyek gyorsak, de a kisebb merülés – kisebb sebességpotenciál miatt magas vízállásnál nem tudnak labdába rúgni.

Elsőre furcsának tűnhet, de a fejlesztés iránya néha lehet olyan, ami nem a sebesség növelését, hanem a teljesíthetőséget célozza meg. Ahogy egy tengerre tervezett, 2,1 méter merülésű sok kabinos hajót (gyártó megnevezése nélkül) is leszállítanak 1,65-ös merülésű “tavi kíllel”, úgy ilyen vízszegény időkben - ahol van ennek értelme - lehet alkalmazkodni a Balatonhoz, mint körülmény. Mondjuk egy svertes katamarán esetében lehet arról beszélni, hogy milyen beállítás/átállítás az, aminél csak részben letolt sverttel is biztonságosan hajózható. Ne ezért szedjen szét a tisztelt olvasó: nincsen olyan információ a birtokunkban, hogy egy ilyen megközelítés kivitelezhető-e egyáltalán technikailag, de ha egy AC45-ös katamarán foilos svertjét egyenesre lehet cserélni vagy a testeinek hosszát megnövelni több lábbal, akkor vélelmezhetően a merülését is lehet csökkenteni.

(Nem igazán jó a párhuzam, de a kajak-kenu egyetemi világbajnokságot a Velencei-tóról - ugyanúgy vízállás miatt - áttették Szegedre, és nem a 200-m-es sprintből csináltak 100 m-t, mert arra még lett volna pályahossz.)

Kékszalag vagy másik verseny

Ha a pályát mégis megváltoztatjuk, onnan kezdve ez már nem a Kékszalag. Vagy ennyi erővel a keleti medence kerülését is hívhatjuk annak, ha épp úgy látjuk, hogy ezt diktálja az aktuális érdek. Ezt ráadásul indirekt módon a szervezők is beismerik azzal, hogy ezen a pályán nem lehet Kékszalag rekordot futni. Hívhatjuk halványKékszalagnak, vagy 2026-os Kékszalagpótlónak, de pontosan úgy nem lehet Kékszalag, ahogy a Pünkösdi regatta sem mehet Szárszó-Keszthely pályán más egyesület rendezésében, amiatt, mert a Pünkösdi regatta elmaradt. 80-as vízállás miatt. Nem is hívták így.

Környezet- és média

Az eredeti Kékszalag táv megtartása és az ezzel kapcsolatos médiaesemények szintén az eredeti táv mellett szólnak: ha a merülés miatt egyes egységek nem tudnak indulni, úgy a szélesebb közönség is értesül róla, hogy gond van a vízállással, mint ahogy értesül azokról az egységekről, amelyek ilyen együttállás mellett esélyesek a győzelemre.
Új nevek, új hajók, szélesebb kör, társadalmi felelősségvállalás: mind olyan célok, amelyek bőven pozitívba lökik a mérleget, amikor klímaváltozásról, aszályról és hőkupolákról szól az év.

Zárszó

Természetesen lehet, hogy olyan témát boncolgatunk, ami nem is téma és nem születik ilyen döntés, csak megfontolja a szervezőgárda. Mégis úgy gondoljuk, hogy mindenképp fontos kiemelni: a Kékszalag kiírása az, ami a versenyt meghatározza. Aki pedig teljesíteni szeretné, az a kiírás szerinti versenyt szeretné futni.
A játékszabályok adottak, nem azokon kell változtatni, hiszen a verseny állandóságát és szépségét pont ez adja: az évről-évre változó körülmények ugyanazt a kiírást teszik minden évben más játékká az indulóknak.
Tavaly a szél játszott velünk olyan csodát, hogy minden létező rekord megdőljön. Most a víz teszi. Jövőre lehet ismét az árvaszúnyogok fogják. De a Kékszalag legnyugatibb bójájának mindig is Keszthely előtt volt és van a helye.