A 3 legismertebb fok, a Jóreménység foka, a Leeuwin-fok és a Horn-fok kerülésével, 3 fő megállással, szólóban.
Gábor jelenleg a Dél-Atlanti-óceánon vitorlázik Fokváros felé.
Hajónaplóját folyamatosan vezeti, az első 21 nap bejegyzései az Európa-Kanári szakaszról:
Földkerülés / 6.nap - Komp a hullámhegyek közt
A szél mit sem veszít erejéből, amivel még nem is lenne gond, csakhogy nekem negyedről érkezik és rendesen dolgozni kell a kormánynál, hogy megtarthassam ideális útirányomat. A jó haladásért pedig beáldoztam egy újabb egész éjjelt alvás nélkül, sőt már órák óta világos van, az idő múlása pedig kezdi szárazföldi mércével elveszíteni értelmét. Csak a most van... Fogom a kormányt, a hajó meg mászik egyik hullámról a másikra, miközben az aknamező szerű menetben minden hullámnál ütemesen hátrarepül egy köbméter víz. Az erős szélben a tizenhat fokos víz is kifejezetten melegnek tűnik...
Messze a távolban halvány fehér folt tűnik fel, és ahogy lassan növekszik, látszik egy böszmenagy hajó fog relatíve közel elhaladni hozzám. Húsz perc múlva egy mérföldön belül van, és valószínűleg a Las Palmas-Cadiz között ingázó komp egyike az. A hajó mikor a közelembe ér szemmel láthatóan lassít... A hatalmas fehér vízi szörny hídjáról szinte érezhető a figyelem ami rám tapad. Biztos vagyok benne, hogy most keresnek a VHF rádión is, hogy minden rendben van e? Viszont én most biztos el nem engedem a kormányt, hogy bemenjek a kabinba a rádióért, hiszen minden méterért ádáz harcot vívok a hullámhegyeken.
Tekerem a kormányt és fél szemem az előttem levő megtörő hullámon, a másik meg rajtuk. Lefogadom most teszik fel maguknak a költői kérdést, hogy ki az az eszelős, aki kétszáz kilométerre Afrikától harminc csomós szélben, negyed szelezik egy kis vitorlással. Érzem, valamiféle beteges büszkeség önt el, ahogy a hajó orrán megtörő hullámok ütemesen felrepülnek és telibe kapnak, - ezt nézzétek! - ordítom a szélben miközben egy méretesebb hullámfalon kaptatok fel. A magaslatról most legalább látják mivel is küzdök itt. Intek nekik, majd a gépóriás ismét gyorsít és az erős időben egykedvű dülöngéléssel tovább halad Európa felé.
Földkerülés / 7.nap - Elektromos rendszer kibővítő, rövid kikötés Las Palmas, Gran Canarián
Az eddigi 761 tmf (1410 km) táv megtétele alatt a hajó végig remekül viselkedett, ám az elektromos rendszer egy kisebb fejlesztésre szorul, amit most itt még a las palmasi kikötőben könnyen el lehet végezni.
A hajóra az eddigi egységek mellé plusz napelemet fogok felszerelni, hogy mindig és minden körülmény között megfelelő energia álljon rendelkezésre, illetve biztonsági okokból az egyes napelemeket külön töltésszabályozóra kötöm. Az ilyen szerelés elvégzésére Gran Canaria, las palmasi kikötője tökéletes helyszín.
Eddigi megtett táv/idő: 761,5 tengeri mérföld (1410,3 km) / 6 nap 23 óra
1. nap: Indulás: 2013.11.23. 11:23 Benalmádena (Spanyol o.) Szélcsend eső, a Gibraltári-szoros keresztezése. 119 tmf (220,4 km)
2. nap: 126,9 tmf (235 km) 18 cs É-i szél
3. nap: 127,7 tmf (236,5 km) 20-24 cs ÉK-i szél
4. nap: 94,3 tmf (174,6 km) 6-8 cs DK-i szél
5. nap: 121,8 tmf (225,6 km) De: 6-8 DNy, Éjjel: 20-25 cs DDK-i szél, hajnalban 30 cs.
6. nap: 70,3 tmf (130,2 km) 30 cs DDK-i szél, majd D-re vált, Éjjelre szélcsend.
7. nap: 101,5 tmf (188 km) Kikötés: Las Palmas (Gran C.)
Az Európa - Kanári-szigetek utat a mostanival együtt hetedszerre tettem meg. Ebből háromszor evezve és négyszer vitorlázva. Volt már a többnapos szélcsendtől a Beaufort 9-10-es (2006-os óceánátevezés) -ig minden, de a szél soha nem volt ilyen stabilan déli irányú (D-DDK-i 30 csomós), mint most. A hajó viszont végig remekül és az elvárásnak megfelelően viselkedett.
Pár napon belül a megkezdett lendületet megőrizve folytatom az utat.
Földkerülés / 8.-21. nap - Elektromos rendszer szerelés
Las Palmas az a város, ahova minden hajó nyílt vízi úttal érkezik és ahonnan a hajók nagy része indul nyugat felé, hogy átkeljen az Atlanti-óceánon.
A kikötő szinte a maximális kihasználásával üzemel és sorra érkeznek Európából vagy az egyik keleti szigetről a vitorlások. Ez az utolsó hely ahol szinte bármilyen szerelést el lehet végezni a nagy út előtt...
Az itt levők nagy része miközben már várja az év végét vagy a megfelelő időjárást, hogy elindulhasson Brazília vagy a Karib szigetek valamelyikére, az indulásig hátralevő időben lázasan szerel a hajóján valamit, amitől van itt egy egészen különleges miliő. Itt csak elvétve lát az ember kezdőket. Van itt viszont valami, ami méltán ellensúlyozza a helyzetet. Ez a valami pedig az óceáni stoppos jelenség. Itt tanyáznak azok a kalandorok akik az átkelés erejéig vagyis 2-3 hétre felkéredzkednek egy vitorlásra, hogy eljussanak nyugatra. Van köztük mindenféle alak, az amerikai jómódú egyetemistától kezdve az angol hippiig mindenki. Többen kifejezetten azért repültek ide a világ valamely távoli pontjáról, hogy átkelhessenek az óceánon, aztán van itt olyan aki évek óta csavarog a nagyvilágban és most épp Brazília felé venné az irányt. A hajóra felkéredzkedő szöveg meg a következő: kis helyen is elférek, jól főzök és természetesen rossz idő esetén nem hányok...
Rólam már a második nap kiderült, hogy dél felé fogok haladni, így kimaradok a hosszas győzködésből, hogy miért is lenne nekem jó, ha többedmagammal mennék. És tényleg, Fokváros nagyon messze van, mondhatjuk hosszabb út mint két Atlanti átkelés, meg aztán onnan hova tovább...
Az itt töltött napjaim leginkább az elektromos rendszer kibővítésének szerelése tette ki. Az időjárásba rendesen beleszólt az északon randalírozó rendszer, ami elég jól érezteti a hatását még itt is. A jelenlegi déli szél behozza a szintén ebbe az irányba nyitott kikötőbe a hullámokat, aminek következtében az összes hajó táncol a mólok mellett. Hamarosan viszont lesz pár nap ideális szélirány, amit kihasználva tudom folytatni utamat Fokváros felé.
Gábor végül 2013. December 13-án pénteken, 13 órakor- a várva várt ÉK-i szél megérkezésével- elhagyta Las Palmas kikötőjét és folytatta útját Fokváros felé.
További képek Las Palmasból 2. galéria
