Szerdán egy 30-as cirkáló, a 8 méteres carbon hajó és a J ígéretével indult - túl szép, hogy igaz legyen, de láttam már elég csodát. Ki ne képzelte volna el minden másodpercét előre a napnak, amikor a napsütéses kék ég alatt a csopaki kikötő meleg füvén át végigsétál a mólón, ami kicsit meg is szólal a lába alatt? Aztán az érzést, ahogy az 50 kilótól megremeg a 30-as orra. És ahogyan a megilletődéstől túlóvatos kezekkel a Balaton legelőkelőbb hajóinak egyikének orráról felhajtja a ponyvát, hogy fellélegezhessen először a réz orr veret, majd a tökéletes lakkozású dekk. Vagy a megkönnyebbülést, ahogyan az árboc nyak lemeztelenítése után tovább óvakodik a karcsú peremen, és a cockpit kiszabadítása után sem találkozik siklóval a ponyva alatt...
És ennél tovább cirkálóval ezen a hétvégén sem jutottam.
A Keleti-medence túra helyett a péntek inkább ismét a Földvár előtti vízen telt. És ugyan a J még szubjektíven sem épp a tó egyik legszebb példánya, de nála kedvesebb nekem most kevés akad. Az előhétvégi kikötőt szintén talán a leginkább szeretem: finomabb és csendesebb. Most is csak a sárga és piros, dinasztiás "Frajndsipek" mozogtak, meg a Spariban látszott életnek komolyabb nyoma: kinn a vízen a megszokott OP és Laser edzés mellett a 18 lábas skiffek vitorlái szürkélltek. Az Európai Grand Prix alatt éppen túra futamot teljesítő mezőnyt távcsővel néztük először Tihany alatt, amíg el nem tűntek a Cső után - szép látvány, Tyutyuék a szürke-sárga vitorla kombó alapján a 2. helyen - jó szelet kívántam a másik medencére is...
A túra után a skiffek Földvár előtt kitűzött pályafutamát már tényleg nem lehetett a partról nézni - bár nyilván anélkül is megfuttattuk volna négykezesen a kellemesen szeles és annál is naposabb időben a Dinghyt, amely Yvett után valamivel lazább kötelekkel ugyan, de rendben várt. Első látásra legalábbis...
A motorunk az elmúlt hetek után ezen a hétvégén is a kajütben pihent: a délután délies szelében pádlival szembe cölöpről indítottuk a Dinghyt - egy gyors halzzal a csőben... Újra és újra bizonyítja a J, hogy ő igazából tényleg egy kishajó, de azért eggyel nagyobb helyen fordul meg, mint a 470 meg a kalóz - a külső mólónál azonban jelentjük, megfelelő kezekben befér egy gyors leejtéses hátszeles forduló.
A 2 emberes szélben udvarias távolságból csatlakoztunk a skiffekhez, meglátogatva közben az OP és Laser flottát is a kikötő előtt. A skiffek délutáni első pályaversenyét VIP helyről néztük végig, fejben lejátszva a pályát, majd a következő futamnál nem csak fejben a rajtot... A J alkalmi kormányosának oldal választásával gyorsan kiderült, hogy minden skiff egyetért, és a rajt taktika is fizetett volna, ha a Dinghy a 18 lábas osztályba születik, de ehelyett most az intim közelből szemlélődés maradt. A dánok technikai fölénye egyértelmű volt - és a pletykák szerint a parti teljesítményükre hasonló jelző illik -, a Liberty pedig a nemzetközi mezőnyben a vízi eredménylistán stabilan a 2.
Az utolsó futam előtt bemutattuk a Dinghyt a fotós csapattársnak, majd végignéztünk egy svájci borulást, végkövetkeztetésként levonva, hogy a skiff baját, miszerint állni kell rajta végig, végül is orvosolja a 16 fokos víz, visszeret tehát mégsem fognak a skiffesek kapni - respect a teljesítményért minden GP résztvevőnek!
A gyros tál és a palacsinták után plusz 4-gyel kiegészülve kibillegtettük a Dinghyt még egy körre. A leálló szélben olyan igazi, sebesség helyett félszeles nézegetősen nyaralósra is vettem volna a kormányzást, ha aktuális trimmerem nem áll ellen. A Cső és a Keleti-medence helyett ez alkalommal az empátia és a felesleges konfliktusok elkerülésének jegyében úgy döntöttem, mindegy, koncentrálok a maradék pöffökre: centiztem a kikötőig az egyre fogyó 20 fokos szélfordulókban az élesedéseket és ejtéseket, mert álljanak aztán vízszintesen a szálak azon a 87-es génuán is - a szórakozási vitorlázást meg lehet majd egyszer mással, máskor művelni.
Estére a kikötőben is lassan megindult az élet: a földvári vitorlázók mellett a szombati Mihálkovics mezőny egy része is megérkezett. Egy darabig a tó éjszakai hangját még a Sparis skiff party állandó és alkalmi DJ-i helyettesítették, de a szombatba nyúló hajnalon nyert végül a Balaton felett ragadt cella, és az újabb sok milliméter eső... De ez már egy következő napi történet.
Illusztrációként nem péntek, nem ez a hétvége, és mozgalmasabb is, de Visy Laci videoja kiválóan adja vissza a látványt, ami Földvár előtt a tavon fogad minden péntek délelőtt, amikor megérkezem: kis hajók növésben lévő kis emberekkel, szélben vagy anélkül, Napon vagy esőben, a vízen sok nagyot simán túlszárnyaló csendben, kitartással, példásan: Spari - tavaszi vasárnap
Cserta Gábor fotói a 18ft GP-ról: 18ft GP fotók FB
A Grand Prix eredménye: 18ft GP végeredmény - Gratulálunk a Liberty Sailing Team-nek!
Kovács Éva
