Születésem óta vitorlázom. Édesapám kedveltette meg velem ezt a sportot, aki maga is 8 éves kora óta vitorlázik, így hamar megbarátkoztam a vízzel és a sporttal. Gyerekkorom nyarait Balatonföldváron töltöttem apukám által tartott gyerektáborokban. Optimistben kezdtem, majd több kisebb hajóosztályt is kipróbáltam (kalóz, 420…).

20 éve vitorlázom: igazi szerelem első látásra kapcsolódás volt, ami még most is tart. Amikor huszonévesen először ültem be egy 8MOD hajóba, és friss szélben vitorláztunk a Balatonon, akkor éreztem, hogy ez valami csodajó dolog! Ettől kezdve mindig kerestem az alkalmat, hogy mikor ülhetek fel egy hajóra, így a Bankár Kupán vagy bármilyen túraversenyen mindig rögtön kaptam a lehetőségen. Aztán úgy hozta az élet, hogy egy kicsit a munkám is a vitorlázáshoz kötődött, mert 2001-ben a Kenese Marina-Port kikötő és szálloda marketingkommunikációs tevékenységét koordináltam.

A Budapest Boat Shown történt bemutatkozásunk apropóján következzen Fehér Boró #mysailingstory-ja, aki szintén ott volt velünk a beszélgetésen és elmondta neki, mint ifjú lánynak mit jelent a vitorlázás!

"Számomra nem feltétlenül az eredmény az elsődleges, hanem az, hogy magát a vitorlázást és a versenyzést élvezzem, szeressem. A Balatont imádom a legjobban, ugyanakkor fantasztikus érzés a nagy tengereken ilyen kicsi hajóval, lányként a természet erejét kordában tartva jó eredményeket elérni." Ismerjétek meg Fehér Boróka vitorlás történetét, tehetséges, fiatal versenyző, akiről még biztos hogy sokat fogunk hallani!

A vízi életet szörfön kezdtem: szüleim a 80-as évek elején az első lelkes balatoni szörfösök között voltak a KFKI sportegyesületének tagjaiként. Anyukám 4 éves koromtól hurcolt a Tornádóján magával, aztán varrt nekem egy gyerek vitorlát, de a szántódi öbölben megbújó kis egyesületnek Kalózai is voltak, így a szörfözés mellett 10 éves koromban bekönyörögtem magam az egyesület amúgy korhatáros vitorlás táborába - onnantól az elmúlt 30 év szinte minden nyarát a néhány évvel később 470-esekkel bővült mini flotta hajóit nyúzva-szerelve-szeretve töltöm a kis közösség táboraiban, házi versenyein és túráin.

A vitorlázással először 13 évesen kerültem kapcsolatba, amikor egy barátnőmmel elmentünk a füredi MKB táborába. Igazi nyári gyerekként rögtön beleszerettem ebbe a sportba, minden évem fénypontjává vált az a bő hét, amit a Balatonon tölthettem.

Rendszeresen két éve vitorlázom, így még igazán kezdőnek számtok, annak ellenére, hogy a vitorlázással már a nyolcvanas években kapcsolatba kerültem. Akkor, még kiskamaszként, jutalomból részt vehettem egy vitorlástáborban Balatonfüreden, és a vonzódás azóta tart. Szerencsére az életem nemrég elért arra pontjára, hogy a vonzódásból tényleges vitorlázás lett.

A Women On Water oldalán blogbejegyzésekben szeretnénk bemutatni a közösség tagjait egy-egy interjú keretében. Reméljük, hogy a hazai vitorlázó nők és lányok történetei önmagukban is sokak számára nyújtanak motivációt. Fogadjátok szeretettel Greff Magdolna történetét.