E jacht egzakt tipológizálása még a legnagyobb tudású szakértők számára is problémás, szerény véleményem szerint inkább ketch, hiszen van egy kisebb és egy nagyobb árboc, és a - deffiníciónak megfelelően - kisebb mizzen mögött is találunk kormányt, amennyiben a hajó hátramenetben halad. Előremenetben tehát maradhat szkúner, bár az én ízlésemtől távol áll az orrból meredő rövid árboc.
Az Orfűi Vitorlás Napok rendezvényén pillantottam meg először ezt a méltóságteljesen haladó vízi járműszerűséget, melyen hatalmas bow-kormánykereke mögötti - klasszik-csíkvásznas liegestuhlban (nyugszék) egy valódi kapitány üldögélt és pásztázta a látóhatárt egy láthatóan erre a célra optimalizált látcsövön keresztül.
Egy menetben lévő hajó megközelítése többnyire aggályos, de amikor Makusz barátom gumimotorosával áttörtük a hajó auráját, nem éreztük a kapitány rosszalását. Illő tisztelettel üdvözöltem a hajó urát, aki - nagy örömömre a fedélzetre invitált.
Némi hajós tapasztalattal léptem át a biztonságot sugárzó hegesztett szénacél csőkorlátot, mégis meglepődtem a hajó liberás billenésén. A csőtámaszokon nyugvó deckfelületi expanzió nem csupán a rohanógépek kiülő kereteinek hangulatát idézi, de a labilitást is sikerült tökéletesen átmenteni. Bár itt nem a Kékszalag győzelembe vetett hit pörgette fel a flex vágótárcsáját, mégis az eredmény, az áldozat - a lemetszett kíl - ugyanaz. A tófenéken akadékoskodó tőkesúly feleslegessé vált, miközben a mediterrán élettér nemhogy nem csökkent, inkább egyre nagyobb felületet és billentő nyomatékot produkál az eredetileg 24 láb körüli hajócskának. Mekkora most? Csak saccolni lehet, mert a vízvonal feletti fejlesztések korszakos rétegekben rakódtak a test köré. Hátul több mint 10 láb, elől a kétszintes napozóágyas bowspreet legalább 15-tel duplázza meg az eredeti hosszt, miközben a deck is kiszélesedett vagy 5 lábnyit mindkét oldalon! Ha most kikötőhelyet keresnék nem könnyen találnék 6 méter széles 50 lábas hajónak megfelelőt lehetőleg jó olcsón! Mert Radnai Úr láthatóan nem valamelyik felkapott design studióval upgrade-elte a cuccost. Bár Emir Kusturica képi világának mély nyoma tükröződik az arculati elemeken, mégsem hiszem, hogy jelentős összegek cseréltek volna gazdát, csupán a látvány kedvéért. Az újrahasznosítás jegyében fogant fejlesztésben olyan reinkarnálódott különleges forgó rögzítő, és kötőelemeket fedezhetünk fel, melyet a legnagyobb bontó specialisták sem tudnának beazonosítani. Míg megátalkodott tuner-ként műszerrel hangolgatom saját vantnijaim feszességét, addíg ezen a hajón kitüntetett szerep jut a kerítéshálóból kinyert cikk-cakkos dróthuzalnak éppúgy, mint a trópusi tík erdők védelmében alkalmazott kültéri szőnyeg és filcburkolatoknak.
Az 5db különböző teljesítményű és típusú elektro külmotor a Minn Kotától a Sentialig kavargatja a vízet, erőt merítve 7 db különféle méretű akkumulátor celláiból.
A két árbocra 9 db vitorla rögzíthető. Sajnos látogatásunk idején nem voltak használatban elsősorban a dolgos segítő matrózkezek hiánya miatt. Pedig kiváncsi lettem volna, hogy a manővereket megkönnyítő és még a bum-okat is kiváltó kötélrollerek segítségével mit lehet behúzni. Radnai Kapitány úr megemlíti, hogy szívesen megosztaná tapasztalatait a hajózást és a bütykölést egyaránt kedvelő sporttársakkal. Tőle lehet is tanulni. Korát meghazudtoló fizikum és a jellegzetes tengeri medve arculat egyediségét egy párducmintás napszemüveg és az elmaradhatatlan méltósággal viselt „captain's hat" is kiemeli. A kabintetőn elhelyezett napszemüveg kollekció is kizár bárminemű spontaneitást, már ami a megjelenést illeti. A hatalmas faragott kormánykerék egy hosszabbítóval ellátott kalóz kormányt mozgat, legalább is hátul. Az elől lévő kormányállás és a laterál felületek kapcsolata nem meggyőző.
Radnai Kapitány úr igazi hajós ember. Furcsa járműve a pici Orfü-i tavon ugyanazt nyújtja mint a Balatoniaknak vagy a tengeren hajózóknak saját szeretett eszközük: örömet, kikapcsolódást, azt a meditatív élményt melyet mindannyian átélünk miután ellöktük a partot.
Gerő András
