Szép új világ

Ezzel, gyakorlatilag a létük kerül megszüntetésre, pedig a Balaton részei. Mennyi embernek jelentettek örömet, kikapcsolódást, felejthetetlen nyári élményt, hangulatot. Sőt, már a honfoglalást követő időktől, a halászok is így kötötték ki ladikjaikat (Kodolányi: Pogány tüzek). Bár ez a forrás megkérdőjelezhető, én elfogadom. Fényképem ugyan akkorról nincs, de 1931 évből már akad. Íme, nagy és dédnagymamáink nyaralása.

Stég, csónak, nádöböl, fiatalok jókedv. Károsítottak ők valakit?  Ugorjunk előbbre a hatvanas évekre. Tipikus volt, hogy a parti telek tulajdonosok, a távolabb lakók hajóit, az előttük lévő öbölben, nem csak hogy engedték kikötni, de kezelték, merték és vigyáztak is rájuk. Bóják, klocnik, bejáró. Ártott ez valakinek? Zavart ez valakit?

Elérkeztünk napjainkba. És ahol a civilizáció még nem egyenesítette ki, kövezte le a partot, néhol  láthatunk meghitt öblöket, békésen ringatódzó csónakokkal. Gazdája pár evező csapással kiér a nád elé, lesheti a halat. Vagy gubbaszthat a stégjén napestig.

Pusztít  bármit is? Útban van bárkinek is?

Mások, esetleg csónakázhatnak egyet, szép sima alkonyatkor, vagy kora hajnalban, megcsodálni a napnyugtát, vagy a napfelkeltét. Gyönyörködhetnek a kócsagok röptében, a kormoránban, ahogy szárnyát terpeszti valami cölöpféle hegyén.

Miért fáj az bárkinek is, hogy nekik ez a nyaralás, ebben lelik örömüket!  Elvétve még akad pár öböl. A béke,  nyugalom, szépség, természet szeretete és tisztelete árad belőlük. Nem kell autóba ülni, motort indítani, pár lépés, és szelheti a habokat a szelek szárnyán. 

Baj, hogy még vannak? Keresztezik valaki útját? IGEN! A pénzét! A gátlástalan haszonszerzés érdekeit sértik! Szeretett tavunkra köszöntő „szép új világ" , szigorú, feltétlenül betartandó alapszabályokra épül:

• A profit vagy nyereség (negatív profit esetén veszteség) valamely gazdasági tevékenység során felmerült, számszerűen kifejezett bevételek = Isten.
• A 32 lábas, vagy annál nagyobb vitorlások érdekeit kell figyelembe venni, vastag pénztárcájú tulajdonosaikat kell maradéktalanul kiszolgálni.
• Aki, vagy ami nem tartozik ide, az csak rondítja a képet, feleslegesen foglalja a helyet, semmi keresnivalója a Balaton vizén, vagy annak közelében.
• Aki nem tud kiperkálni legalább évi fél milkót kikötőhelyért, az felejtse el a hajókázást, vagy csónakázást. Rohadjon meg otthon, nézze a TV sorozatokat.
• Támogatni kell továbbá, a legalább 2 x 250 lóerős motorral rendelkező sikló yachtokat, melyek fittyet hányva hatályban lévő jogszabályoknak, büntetlenül száguldoznak, bármiféle korlátozás nélkül. Nem összekeverendő a vitorlással, ha szélcsend esetén beindítja környezetbarát, beépített motorját annak érdekében, hogy hazaérjen a túráról. Őt ugyanis keményen bírságolni kötelező!
• Nádasokat ki kell markolni, kotorni, az öblöket meg kell szüntetni, hiszen ezek a tó „koszfészkei". Követendő módszer, miszerint az ott tanyázó stéges - bejárós horgászokat, jolleseket addig kell bírságolni, szekálni, míg létük lehetetlenül, esetleges partközeli ingatlanjaikat fel kell vásárolni, bodegáikat ledózerolni. Felszabadult víztükröt határoló partot lekövezni, ellátni lejárókkal, telkeken emeletes üdülő apartmanokat építeni, jó pénzért értékesíteni. 
• Aki a Balaton természetes szépségeiért, a víz nyújtotta lehetőségekért jön, az nem számít.  Azok a fontosak, akik sok pénzt fizetnek például a wellness szállókban (hiánypótló beruházásként lehet építeni, még építési tilalom alá eső területen is), vagy más vendéglátó ipari intézményekben olyan dolgokért, melyeknek semmi köze a földrajzi elhelyezkedéshez.

Végezetül álljon itt, mivé lett pontosan az, ami a második képen látható, hatvanas évek béli jolleparadicsom:

Vaskos belépti díj tartja távol a nem oda illőket. Jegesen gyöngyöző koktélokat hord a „penszérek hada". Tízezrekben mérhető számlák. Csodás kilátás, pálmák, kényelem, jeges kávé. Minden, mi szem szájnak ingere. Az arisztokrácia diszkrét bája lengi körül a teraszt. Irigykedő pillantások a partról. Tudunk élni, az szent!

Van sava - borsa ennek a „ szép új világnak". Kell ez nekünk?!