Mindezeket nyári melegben még be is vállaltuk volna, most viszont jött még valami. Elment a víz! Hatvanhat centiméteres vízállásnál Füred, Alsóörs, Almádi, Siófok számunkra sajnos kiesett. Az Ypsilon Yacht Club viszont tudott volna fogadni (nem véletlen, hogy ott van rendes vízmélység). 

Egy mérsékelt szeles, napsütéses, meleg péntek azért adódott. Tihanyi kirándulásra használjuk fel. Kora délelőtt futunk ki Földvárról. Kikerülve egy versenyt, érjük el a kompok vonalát. Gyönyörködünk a sziporkázóan csillogó Balatonban, bekrajcolunk a csőbe. Jó pár cikk-cakkal, figyelve a bójákat hajózzuk végig, majd leejtünk a kikötő irányába. Komoly reményünk van arra, hogy partra tudunk szállni, ugyanis tavasszal kettőszáznegyvenes mélységre korták a medencét. Így is lett, még ennél a tragikus vízszintnél is a tófenék érintése nélkül tudunk kikötni. De jó, hogy ezt megcsinálták! Köszönjük szépen! Brávó BHZRT!

Pár turista sétálgat a hajóállomás környékén. Étkezde nyitva, úgy félházzal van tele kuncsaftokkal. Megebédelünk. Nézünk valami járművet, ami felvisz az Apátsághoz. Ez nyáron necces volt, különösen hétvégenként, ugyanis a dottó már telve érkezett ide a révtől, nehezen, vagy sehogy nem lehetett felférni. Most viszont egy emeletes busz is beszállt a sorba (gyakorlatilag a dottó árában). Felülünk a tetejére.  Igen élvezem az utat, bámulom a panorámát. Látjuk a külső és a belső tavat is. 

Megnézzük a szépen felújított Apátságot, jót fagyizunk a szokott helyünkön. Elgyönyörködünk a kilátásban. De szép is tudsz lenni te drága Balaton!

Sétálgatunk kicsit az utcákon. Szép számmal akadnak boltok, ahol a turisták pénztárcáját apasztó áron juthatunk a legkülönbözőbb csecsebecsékhez. Szemügyre vesszük a kálváriát, belesünk a Pál Csárdárdába. Keményen zárva! Világít benn azért valami villany. Lehet, hogy szombaton kinyit? Vagy csak pakolnak? Ördög tudja. Belesek a Visszhang kilátót körbe ölelő Echo Étterembe. Elolvasom az étlapot. Ez bizony nekem pokoli drága. Néhány vendég ül az asztaloknál. A kaják látványa sem vonzó, – számomra, - tehát felejtős. Lesétálunk a hajóállomásra. Kellemes alkonyati raumban, úgy másfél óra alatt érünk haza Földvárra. A kikötő torkából hátra tekintek, és mit látok? Villog a másodfok! Úgy látszik, itt a következő front. Mindegy, csodás napunk volt. Ennyi adatott.

Akadt még egy viharmentes délelőttünk, így módunk nyílt arra, hogy felfedezzük a Földváron megnyílt új kikötőt.

Bármiféle előzetes bejelentkezés nélkül jövünk, délelőtt tíz óra körül, mintha távolból érkező túrázók lennénk. Lassan közelítjük a bejáratot. Az alacsony víz határát piros bójasor jelzi. A mólóvégi cölöpök sapkája pedig piros – zöld. Igen egyszerű behajózni. Az ügyeletes kikötőmester (Szilvia) meglátta, hogy idegen hajó tévedt az öbölbe, kisietett tehát elénk és beirányított az egyik vendéghelyre. Persze szakszerűen segített a beállásnál. Kiadtam a kettőharmincas csatlakozót: Kérek szépen áramot. Közölte, hogy töltsek le a mobilomra egy applikációt és azon keresztül regisztráljak be a rendszerbe. Akkor lesz villanyom. Én pedig – átmentem fafejbe, hogy nehezítsem a helyzetet – közöltem, miszerint semmiféle cuccot sem szeretnék letölteni, pláne nem regisztrálni. Semmi baj – mondta –, akkor megoldja anélkül. Szűk három percig nyomkodta a mobilját, és lett áramom. Nem semmi ez a rugalmasság! Kiléptem a mólóra, megköszöntem a fáradozását és bemutatkoztam. Meglepődött. Sejtette, hogy valami furmányosság van az ittlétemben, ismer, ugyanis rendszeresen olvassa újságcikkeimet.

Körbevezet a kikötőn. Elsőként az energiavételező dobozról beszél (ha már erre járunk). A kék csatlakozós konnektorok tizenhat amperrel terhelhetőek, míg a pirosok harminckettővel. A zöld gomb pedig az úszómólót védő kaput nyitja, így kijutunk a nyilvános területre. A kikötőirodában aztán egy tokent kap a vendég, mellyel a kapukhoz hasonlóan, minden zárt helyiséget nyithat. Lehet ezt egyszerűbben? Nem hiszem.

Lassan sétálunk a „szabadon bejárható” gyalogúton. Megtudom, hogy a terület lekerítése elbontásra került, a Kvassay sétány ismét akadálytalanul keresztülvezet a területen. Mondá az úr: „Jól vagyon ez így!” 

Szilvi elújságolja, hogy Rick Csaba lett itt a vezető kikötőmester. Gratulálok, hogy megszerezték! Lassan kiérünk a daruzási területhez. Egy katamaránon úszó nyári kikötőirodát látok, szép nagy terasszal. Innen látható be az egész öböl. Van egy téli is beljebb, ami fűthető. Innen lehet a vízen tárolt hajókkal kapcsolatos feladatokat elvégezni. Szezonon kívül is lesz tehát folyamatos felügyelet. Fontos, hiszen ez egy vízforgató rendszerrel jégmentesített öböl lesz, amit feltehetőleg sok hajós fog igénybe venni a tárolásra. Remek! 

Lássuk a vizesblokkokat. Pillanatnyilag nyolc létesült. Szépek, kényelmesek, jó nagy tükör is van, fűthetőek.

Eddig minden rendben, tetszik a látvány. Araszolunk tovább. Sorompós autókapu. Ez is kell. A belső területen viszont gyakorlatilag nincs parkolóhely. Sebaj, a bérlők alapból kapnak Földvár kártyát, mellyel ingyen megállhatnak a strand előtti területen. Ez is egy megoldás. Elég lesz ez a nyári csúcsforgalomban? Meglátjuk.

Megakad a szemem egy vidám nyári képekkel díszített ponyvával körülvett területet. Ez vajon micsoda? Megtudom: alaposan lezárt szeméttároló! Nagyon tetszik! Ötletes. Van itt még gyermekjátszótér, napozó – ejtőző füves terület, terveznek egy büfét „egyszerűbb ételekkel”. Főznek tán babgulyást is? Remélem. Szemlélem a mólók külső oldalán, a part vonaláig szélesedő sártengert – ó bocsánat, lerakódott balatoni homokréteget. – Ez bizony pillanatnyilag ronda! Tudom, kilencvenes – százas vízszintnél jórészt eltűnik. Ki is lapul. Lehet, hogy nyáron, a gyerekek kedvenc pancsoló – homokvár építő helye lesz. Légyen így!

Az már más tészta, hogy személyes véleményem szerint – mivel én a békákkal, kígyókkal, madarakkal vagyok, – a mélyvíz felé eső háromnegyed részét a kőgát melletti ötven méteres sávban náddal telepíteném be. Hadd verjenek itt tanyát szárnyas meg hüllő és kétéltű barátaink. Talán nem „ördögtől való” ez a gondolat.

Lehuppanok egy padra és nézelődöm jobbra, balra. Igen jól érzem magam. Ez egy valódi, hajósok lakta hely! Csak gratulálni tudok hozzá! Szerencse, hogy ez itt létrejött!

Megköszönjük a vendéglátást, elbúcsúzunk, hazaindulunk a szomszédba. Persze, a másodfok megint villog. Ilyen ez a kora ősz.

Jó szelet (tiszta vizet): Merlin!