Címke: merlin

Merre is repíthet még?

Bizony, még sokfelé. Idáig, belekóstoltunk a középső medencébe, majd visszaugrottunk a „mesés keletet” bejárni. Ezt valamilyen szinten meg is tettük (a „no sailing” eredményei alapján fizetőssé lett kikötők kivételével). Most Földvárról indulunk tovább, hogy a hátralévő pár napban elérjük a „leg nyugatibb sarkot”.

Tovább repít a szél

Ha már Tihanyba hozott a kíváncsiság, menjünk tovább a „mesés kelet” felfedezésére. Legalábbis addig, ameddig megcsonkított lehetőségeink megengedik.

Szél hozott, szél visz el

Ragyogva tündököl a nap, a rezzenéstelen kék égen nyoma sincs egyetlenegy felhőnek sem. Fonyód öreg házai közt egy magas oszlop tetején álló fészkükön egymást váltja a gólyapár, hiszen három fiókájuk követeli az eleséget. Szóval nyár van, most már igazán. Induljunk hát a túrára. Hátha valami – szerintem – valódi nagy szenzációba botlunk.

Hogy mik vannak???

Beköszöntött a nyár, tombol a kánikula. Megteltek a strandok is, ahogyan az a főszezonban szokásos. És olyat láttam, amilyet még soha az életemben. Gépi erővel meghajtott szörfdeszkaszerű képződmény. Siklik a tavon, spriccel a víz. Na, halljátok? Én pedig csak nézek, mint az okos kutya.

Harsogja a rikkancs!

Csak tessék – tessék hölgyek, urak! Megjelent a színes – képes tarkabarka! Más eltitkolja, nem tudja, mi felderítjük, megírjuk! Ki, kivel, mikor, hol, mekkorával, hányszor, mennyiért! Kommentárok nélkül, csak a tényeket! Hát vigyék, olvassák! Tessék – tessék!

Pondró ébred zöld ereken…

„...görnyedt ember bottal megyen, csontváz kattog fönn a hegyen.” Weöres Sándor megindító szavai csengenek fülemben. Hisz beköszöntött a tavasz. A tél szorítása után újra él, lüktet a természet, üde zöld ruhába bújnak az erdők, virágok tarkítják a rétet.

Közhírré tétetik!!!

KÖZHÍRRÉ TÉTETIK, ÉS EZÚTON KIDOBOLTATIK, HOGY AZ ÚRNAK 2019. ESZTENDEJÉBEN, AZ NAGY MAGAS SZÖVETSÉG, AZ ALANT CSILABIZÁLANDÓ DÍSZES PERGAMENT BOCSÁJTA KÖZIBÉNK, MELYNEK OLVASATÁT ÉS MEGVÁLASZOLÁSÁT KÍVÁNÁ VALA!

Ölelkezzünk a tavasszal!

Már februárban langymeleg fuvallatok libbentek felénk déli tájakról. A fellegek mögül egyre sűrűbben dugta ki arcát a nap. A töppedt, az éjszaka folyamán kérgesre fagyott hó alatt, délidőben vékony erecskék szaladtak szanaszét. Rajtam pedig erőt vettek az „elvonási tünetek”: Ki a vízre!

Hahotázik rajta a Kaszás

Minden áldott évben megközelítőleg százan fulladnak bele vizeinkbe. Nyaralás, szórakozás, fürdőzés, hajókázás… stb. közben. Ez rengeteg áldozat! Még egy is sok lenne! Váratlan, tragikus, teljességgel értelmetlen és felesleges halál. És a szám valójában nem csökken. Tehetünk bármit ellene?

De szép is volt (első rész)

Hogy mennyire? Azt elmondani nem tudom. Beszámolni róla képtelenség. Mérleget vonni, értékelni, összehasonlítani botorság. De mesélni, azt tudok róla! Kezdődjék hát.

Merre dől a lé?

2015 novemberében indult a történet, amikor is hírét vettük, hogy egy kormányhatározat, amely a Balaton átfogó fejlesztését célozza, rendkívül jelentős összegű forrást irányoz elő szeretett tavunk fejlesztésére. Nézzük, a mai napig mi látható ennek a temérdek pénznek a felhasználásából.

Vékony tűz nyüszít

Jött őszanyó hideg széllel, aranysárga vízfestékkel, sárgák lettek a levelek, fújtak, fújtak őszi szelek.

Ne a tükröt átkozd…

Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde! Gogol közmondássá vált mondata. Akkor rajta! Mi, túrázók, bele merünk nézni abba a fránya üveglapba?!

Augusztus a szeptemberben

Szeptember első napjait éljük. Rekkenő hőség, huszonhárom fokos víz, kellemesen lengedező szél. Az Isten is túrázásra teremtette. Induljunk hát!

Túrázóknak ajánlott – a lista, amire vártál, megérkezett!

Merlin hajónaplóit ugyan mindig örömmel olvastad, és már rég vitorlát bontottál volna, hogy nekivágj a Balatonnak, csak épp nem tudtad eldönteni, merre indulj, hol mit érdemes megnézni, megkóstolni, meglátogatni - itt az ideje, hogy bevedd hajóval a tavat!

Tombol a nyár

„Hot dog, a kávé, a sült limonádé…” hallgatjuk a rádióban a régi Pa-Dö-Dö slágert, mialatt az autópályán rostokolunk a több órás dugókban. Durva hosszú sor kígyózik a bolt előtt, bent minden kifogyott, még a bubis víz is. A turistákkal közös illemhelyen, már a reggeli takarítást követő fél órában az utolsó centiig kihúzkodják a papírt, nagy gubanc-halomba, az előtérbe (jeles szórakozás).

Brave New World

Aldous Leonard Huxley írta 1931-ben. Nálunk pediglen most épül gőzerővel. Hatalmas a fejlődés, szinte beleszédül az ember!

Láttam egy embört!

Megállott a parton, belenyújtotta kezét a vízbe, majd keresztet vetett.

Ébredezik Boglár

Június közepe már a főszezon? Bizony annak kéne lennie. Legfőbb ideje, hogy szeretett Balatonunk végre magához térjen téli álmából, vagy tavaszi szendergéséből. Már igencsak elegem van a zárt kapukból, száraz levél befútta kocsmákból, kerítésekből, lakatokból. Volt bennük részem bőven az előző négy túrámon. Löktem is a keservemet rendesen, miszerint „temérdek nép mindenfelé, aztán sehol sámli”. Úgy, ahogyan az elmúlt esztendőkben is tapasztalható volt. Változás nuku, ha mégis valami, akkor az, ha lehet még elkeserítőbb – lásd azokat az étkezdéket, melyek eddig áprilistól működtek, idén már csak június közepén kezdenek kinyitogatni-.

Az ország kocsmája

Bizony, az nem más, mint Badacsony. A délnyugati medencében tett túráink csúcspontja, amikor ideérünk. De ezt még megelőzi egy Szigligeten töltött éjszaka. Méghozzá nem is akármilyen. Ugyanis levágott úgy este kilenc óra táján egy jó százhúszas délkeletről. Pont a kikötő szájára, a vendéghelyek kellős közepére. Szerencse, hogy senki nem állt ott. Az egész kikötő megtelt félméteres, ide-oda pattogó hullámokkal.

1 2 3