Címke: merlin

Ne a tükröt átkozd…

Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde! Gogol közmondássá vált mondata. Akkor rajta! Mi, túrázók, bele merünk nézni abba a fránya üveglapba?!

Augusztus a szeptemberben

Szeptember első napjait éljük. Rekkenő hőség, huszonhárom fokos víz, kellemesen lengedező szél. Az Isten is túrázásra teremtette. Induljunk hát!

Túrázóknak ajánlott – a lista, amire vártál, megérkezett!

Merlin hajónaplóit ugyan mindig örömmel olvastad, és már rég vitorlát bontottál volna, hogy nekivágj a Balatonnak, csak épp nem tudtad eldönteni, merre indulj, hol mit érdemes megnézni, megkóstolni, meglátogatni - itt az ideje, hogy bevedd hajóval a tavat!

Tombol a nyár

„Hot dog, a kávé, a sült limonádé…” hallgatjuk a rádióban a régi Pa-Dö-Dö slágert, mialatt az autópályán rostokolunk a több órás dugókban. Durva hosszú sor kígyózik a bolt előtt, bent minden kifogyott, még a bubis víz is. A turistákkal közös illemhelyen, már a reggeli takarítást követő fél órában az utolsó centiig kihúzkodják a papírt, nagy gubanc-halomba, az előtérbe (jeles szórakozás).

Brave New World

Aldous Leonard Huxley írta 1931-ben. Nálunk pediglen most épül gőzerővel. Hatalmas a fejlődés, szinte beleszédül az ember!

Láttam egy embört!

Megállott a parton, belenyújtotta kezét a vízbe, majd keresztet vetett.

Ébredezik Boglár

Június közepe már a főszezon? Bizony annak kéne lennie. Legfőbb ideje, hogy szeretett Balatonunk végre magához térjen téli álmából, vagy tavaszi szendergéséből. Már igencsak elegem van a zárt kapukból, száraz levél befútta kocsmákból, kerítésekből, lakatokból. Volt bennük részem bőven az előző négy túrámon. Löktem is a keservemet rendesen, miszerint „temérdek nép mindenfelé, aztán sehol sámli”. Úgy, ahogyan az elmúlt esztendőkben is tapasztalható volt. Változás nuku, ha mégis valami, akkor az, ha lehet még elkeserítőbb – lásd azokat az étkezdéket, melyek eddig áprilistól működtek, idén már csak június közepén kezdenek kinyitogatni-.

Az ország kocsmája

Bizony, az nem más, mint Badacsony. A délnyugati medencében tett túráink csúcspontja, amikor ideérünk. De ezt még megelőzi egy Szigligeten töltött éjszaka. Méghozzá nem is akármilyen. Ugyanis levágott úgy este kilenc óra táján egy jó százhúszas délkeletről. Pont a kikötő szájára, a vendéghelyek kellős közepére. Szerencse, hogy senki nem állt ott. Az egész kikötő megtelt félméteres, ide-oda pattogó hullámokkal.

Eljött az azután

Elfogytak a munkás napok, és végre ismét nekiindulhatunk. Méghozzá az első valódi nyári utunknak. Forrósodnak a napok – és sajnos az éjszakák is –, huszonnégy fokos a Balaton. Beköszöntött tehát a valódi nyár.

Pünkösdi villanás

Villantsunk tehát! Szerintem május második fele a késő tavasz legszebb időszaka. A Balaton már a nyári arcát mutatja. A víz és a nádasok szokásos lakói hazaértek, a hangok ismerősen csengenek. Hajóink többsége vízre került és elindult hosszabb-rövidebb kirándulásra, túrára. A nap forrón éget – már ha kisüt –, akár fürödni is lehet, az éjszakákon szó sincs fűtésről. És szél is akad bőven, mi kell még?! Elvonult egy kiadós zivatar, így azonnal neki is indulunk.

Akkor hát Badacsonyba

Korán reggel felkerekedünk. Több okunk is van rá. Szél ugyan van annyi, hogy sohse fogy el, de milliméterre pontosan szemben. Az előrejelzés már déltől komoly zivatarokat jósol, amiből nem kérünk a nyílt vízen. Teljes grósz, normál fock. Az öbölben még csak-csak hasítjuk a vizet, viszont, amint kibukkanunk a Györök fok védelméből, a Balaton összes hulláma csap a pofánkba. A szél is durva löketekkel támad. Fekszünk, paskolunk, nyeljük a spricceket.

Akkor hát tovább nyugatnak

Ha már arrafelé készültünk! Fúj az északi veszettül, az elsőfokú viharjelzés villog, a gomolyfelhők is tornyosulnak. Első reffsor, normál fokk. Kicsit szűkebben a fél szélnél dőlünk és repesztünk Szigligetet célozva. Bízunk benne, hogy még a begorombulást megelőzően odaérünk. Megyünk-megyünk, fogy a távolság, az idő pedig egyre szelídül. A napocska mind gyakrabban mutogatja orcáját, viharfelhők távolabb csúsznak, szél mérséklődik, a viharjelzés megszűnt.

In-dulj!

Bizony remek dolog egy túra elébe nézni. Imádom! Pláne, így főszezon előtt. Ugyan már repkednek a hírek, hogy „pörög a Balaton”. Itt ez lesz, ott meg az. Kitűnő, hát legyen. Minden ilyesminek örülök, ami valamilyen formában igyekszik megnyújtani az évadot. Mi most kicsit mégis annak nézünk utána, hogy mi van ott, ahol éppen nincs semmiféle közhírré tett, vagy meghirdetett vonzó csődület.

Csábító lüktetés

A tizenkét hónap közül talán az április és a május a kedvenceim. Ez az igazi tavasz. Frissen és üdén zöldellenek a levelek, körös-körül virágok pompáznak, rovarok zümmögnek, pillangók libbennek, madarak dalolnak, illatozik és lüktet a természet. Felébredt téli kábulatából. Bármerre csatangolok, számtalan apróbb-nagyobb élmény tárul elém. Nekem ezt jelenti az első túra. Persze az elmúlt évtizedek képei gyakran visszaköszönnek, de mégsem ugyanazt látom. Minden mindig más, tartogat valami újat. De az élmény ugyanaz marad, és pont olyan örömöt okoz. Hiszen a természet örök!

Mögöttünk dél, irány észak

…Vidámak a „tengerészak”! De még mennyire! Szikrázó a reggel és még némi szél is lengedez. A vízügy motorosa is nekiindult, mellévett alakzatban cipelve az Óriást, hogy kihelyezze a hajózási jelzéseket. Nem kell tehát tovább érzéseinkre támaszkodva átcikázni a csövön. Nincs mese, megkezdődött a hajózási szezon.

Faun-bokáju, vad suhanc

„Április Április, ó, Április,

Minden csínyre friss!

Faun-bokáju, vad suhanc,

Újra itt suhansz!...”

Kérdésünk lőn, s válasz adaték!

Megérkeztek végre a pontos, kimerítő válaszok azokra a keservekre, melyeket a vásárról szóló újságcikkemben https://porthole.hu/cikk/11730-vasar-vasar-zsibvasar rögzítettek szerint zúdítottam a szeretett szolgáltatónk nyakába.

Tervezzük a túrát

Induljunk ki abból, hogy idáig minden a legnagyobb rendben történt, mondhatni „ideálisan sikerült”. Az éves, nyaralásra szánt szabadságunkat az általunk kiválasztott időpontra kaptuk meg, hajónk is lett ugyanakkorra, méghozzá olyan, amilyet szerettünk volna. Hurrá! Akkor hát hogyan tovább?

Eresz alatt sír a jégcsap…

…sárban dagaszt a veréb… cseng valahogy így – kicsit megcsavarva - Varsás Frici barátom költeménye. Még ugyan tartják magukat a roggyant hófoltok, de óhatatlanul, rohamléptekben közelít a tavasz. Röpke napok múltán elérkezik a pillanat: „Jobb betenni, mint kivenni!” (mármint a hajót a vízbe, mielőtt még bárki másra gondolna.)

Hahó, a tenger!

Elmúlt a Karácsony, a Szilveszter is. Január közepe felé – pláne ilyen téli tavaszban – kezdenek jelentkezni az „elvonási tünetek”. Fülemben cseng, elmémbe tolakszik a hullámok csobogása, vitorlák suhogása, csörlők kerepelése. Meg még sok minden más. Mi, vízenjáró népek, bizony effélék vagyunk. Kár tagadnunk, rabjaivá lettünk a víznek. Csoda?

1 2 3