Jó kérdések, mi? És a válaszok újabbakat indukálnak. Túráim során látok ezt – azt. És az összkép vegyes. Kis túlzással, gyakorta riasztó és elkeserítő. Ne értsetek félre, nem akarom a „mindentudó okostojást” játszani. Hiszen minél többet tud valaki, annál inkább látja, hogy még mi mindent nem. Máig is, évtizedek során átélt események, helyzetek, gyűjtött tapasztalatok ellenére találkozom új dolgokkal, melyek megoldásánál improvizálnom kell. Jól, rosszul. Sokkal könnyebb, amikor „kész” megoldás áll a rendelkezésemre.

Kiknek is szól ez az írásom? Akadnak ugyanis – egyre többen – olyan társaink, kiknek „tengeri méretű” ladikjai csak ácsorognak a kikötőben, jószerivel ki nem mozdulnak onnan. Legfeljebb évi egy – két alkalommal (vitorlák nélkül) kicsurognak az anyakikötőjük elé pár száz méterre. Ott elvannak, majd visszamotoroznak. Őket feltehetőleg nem érdeklik az itt fejtegetett gondolatok. Azokhoz szólok, akik gyakorta fordulnak elő a vízen. Hogy mi okból, az már mellékes. Ugyanis szerintem a mi témánk is hasonló, mondjuk a hegedülés művészetéhez. Annyiban, hogy valaki népizenekarban, szimfonikusokkal, vonósnégyesben vagy szóló virtuózként akar játszani, először is meg kell tanulnia hegedülni. Szóval, ha valaki versenyezni akar, kirándulgatni, túrázni, először is a vitorlázás tudományát kell, hogy elsajátítsa. Azután ráér eldönteni azt, hogy valójában mit is akar kezdeni vele.

Egyre több az „amatőr” verseny. Jó pár olyan regatta van, ahova tulajdonképpen bárki benevezhet, és valamelyik kategóriában részt vehet. Ez remek! Akik elstartolnak, törekszenek a minél gyorsabb haladásra. Így is kell, hiszen azért vannak itt. Számos szép, drága, soklábas, kitűnő vitorlázattal, márkás felszereléssel, temérdek műszerrel ellátott jacht alkotja a mezőnyt. Kellemes szél lengedez. Aztán pár kilométer megtétele után a mezőny kezd kettészakadni. Egyre markánsabban. Vajon miért? Nézem őket, mint az okoskutya. Sejtésem pogány! A leszakadók többségének halvány fogalma sincs arról, hogy valójában honnan is fúj a szél! Hihetetlen! Teljesen rossz szögben állnak a vásznak. Nesze neked nyolcvan műszer meg jó tanács. Na, többek között ezeknek a sporttársaknak szeretnék segítséget nyújtani eme esszémben.

Temérdek vitorlázással foglalkozó kiadvány áll rendelkezésünkre: Szélcsendben... viharban...Tóth Kálmán - Vitorlássport (Dulin Jenő és László Dr.) - Balatoni útikalauz – Vitorlások – Vitorlázáselmélet - Sport hajózás. ... - Élesedj és gyorsulj! ... - Vitorlás kézikönyv - Átfogó útmutató a vitorlázás szerelmeseinek. ... - Kishajós füzetek vitorlázóknak és egyéb vízen járóknak ... - Gyerünk Vitorlázni - Gyakorlatias kézikönyv kezdő kalózoknak ... - Bill Gladstone: Versenyvitorlázás taktika THE 2004 - Versenyszabályok (The Racing Rules of Sailing) ISAF-MVSz 2020-2024 - Versenyjelzések: MVSz kiadvány Budapest 2002 - Dong Szduyver: Vitorlás iskola. Egyetemi kiadó1992 - - Dulin Jenő: Csomók Gabó kiadó Bp. 2003 - Bedő István: Vitorlázz velünk Sport kiadó Bp. 1966 - TwainBraden: Vitorlázók kézikönyve Alexandra kiadó 2003 - Nagykáldi Csaba: Sportpszichológia (Ajánlott irodalom) - Becske Ö.-Wágner I: Műanyag hajótestek és hajószerkezetek készítése Műszaki kiadó Bp. 2009. 03. 26 - Ruják István: Magyar vizek vitorlásai. évszám: 2209 - Dulin Jenő: A magyar sport enciklopédiája in: Vitorlázás Kossuth kiadó 2002 - Becske Ödön: Kishajók szerkesztése és építése - Galántha Gergely: Csomók, lekötések és áttételek. 2022 - Oxford Companion to Ships and the Sea 1976 - Dave Gerr: The Nature of Boats - Sailing Illustrated. Első kiadás: 1956 - Ted Brewer: Understanding Boat Design. És még sok, sok, rengeteg. Vég nélkül sorolhatnám. Egyik jobb, mint a másik. Sokunk számára a Tóth Kálmán könyv jelenti sportunk Bibliáját. Meghatározza, hogy mit. Akkor a BALATONI VITORLÁZÓK KÉZIKÖNYVE – Dr. Takács Gábor tollából – lehet a Kámaszútra. Megmutatja azt, hogy hogyan. Nemrég jelent meg második kiadása. Kezembe veszem ezt a szép nagy könyvet. Szerintem inkább lexikon, mint „kézikönyv”.

Nyolc fejezetet látok, melyek különböző témaköröket tartalmaznak. Világos, érthető, könnyen kiigazodok rajta – még én is –. Odalapozok a második fejezethez (vitorlák használata). 2.1 Hagyományos (latnis) nagyvitorla. 2.1.1.1 Korábban felszerelt vitorla. 1. „A hajó közelítőleg szélben álljon, hogy a vitorla felhúzás közben ne fogjon szelet.” Teljesen korrekt, így is van. Még az is érti, aki legalább egyszer ült vitorláson és nyitva tartotta a szemét.

Lapozgatok tovább. Kezdek rádöbbenni arra, hogy mekkora információmennyiség van ezeken az oldalakon rögzítve. Micsoda hatalmas munkája kellhetett Dr. Takács Gábornak mindezek összegyűjtéséhez, továbbá ilyen átgondolt szerkezetbe rendezéséhez. Szemlélem az ábrákat: egyszerűek, látványosak, lényegre törőek, valósághűek. Akad, aki nem érti? Kétlem.

Ha már a kikötéseknél járok, keresem a Balatonnál legtipikusabb esetet. Hátul két cölöp, elől mólón jobb és bal, azaz szél feletti és alatti bika. Vizslatom az ábrákat, nincs közöttük. Rövidke szöveg utalás azért akad. Ennyire evidens lenne? Meglátásom szerint sok hajósnak ezzel van problémája. Nem tudják felhelyezni a hátsó, szél feletti farcölöpre a kötelet. Fogalmuk sincs arról, hogy a hajó orrát kell az említett karóhoz vinni, onnan rátenni a hurkot. A szél alattihoz bármikor át lehet csúszni. Majd minden oldalszeles vendéghelynél látok efféle bénázást. Erről ennyit.

Lapozgatok tovább. De sok minden van itt! Rabul ejt a könyv, elröppen két óra. Tetszik, hogy a legújabb technika (parasail vitorla) is oly módon szerepel, hogy még én is, aki csak távolról csodáltam, átlátom működését. Lehet, hogy nekem is lesz ilyen? Ne álmodozzak, kanyarodjunk vissza a földre.

Gonoszkodnék egy kicsit. Hogyan kell vitorlával csapást váltani? Keressük meg! 4.2.2.1 Fordulás. Megvan! A szöveg pontosan leírja a dolog mikéntjét. Tudományos igényességgel, érthetően. Tényleg így kell csinálni. Betűről betűre. Kínosan kerülve azt a (hadd ne mondjam miféle) hivatalos előírást, amit vitorlás oktatók a vizsgára felkészülés alatt tanítottak, hogy fordulás alatt a kormányosnak fel kell állnia. Persze, hogy a baum jól fejbe vágja. Tehát ilyenről itt szó sem esik. Ügyes. De jó megoldás!

Van azután a nyolcadik fejezet: „Karbantartás, javítás.” Temérdek bölcsesség. A hajótest karbantartásával kapcsolatos dolgok teljesen rendben vannak. Mi is magunk végezzük. Viszont a motor bütykölése más tészta. Ez az a bizonyos „hozzá ne nyúlj” kategória – mondá kedves motorszerelő barátom –. Ha „megdöglött”, akkor hívd a Balatonhelpet. Kivontatnak valamelyik déli parti kikötőbe, fordulj a hivatalos márkaszervízhez. Órákon belül jönnek alkatrésszel, szaktudással. Meg fogják oldani a problémádat. Az mindenesetre hasznos, ha megismerjük a gép részeinek működését. Csak ne piszkáljuk!

Mondandóm végére értem. Talán még annyit, hogy e művet hajózás közben előkapni és „kézikönyvként” bogarászni szerintem nem életszerű. Hanem otthon, borongós délutánon, leemelve a könyvespolcról, egy pohár vörösbor és egy jó szivar kíséretében lapozgatni, tanulmányozni, inkább elképzelhető. Sőt hasznos, érdekes és értelmes, kellemes szórakozás. Számomra legalábbis az. És még valami. Többen mondták, hogy jelenleg, magyar nyelven, nem kapható e-könyvhöz hasonló, ilyen sok tudnivalót tartalmazó mű – én sem ismerek ilyet –. Tud valaki efféléről? Kérem, jelezze!
Maradjunk ennyiben.

Most menjünk inkább túrázni!

Jó szelet (tiszta vizet): Merlin!