Címke: túrázoknak ajánlott

MEGTELT tábla kifüggesztve

Tombol a veszett északi, hullik a „parasztáztató” égi áldás. A partra sem kívánkozik az ember lemenni, nemhogy a vízre. Három hajóval kellene, hogy elinduljunk a középső és nyugati medence bejárására. Egyik Balatonbogláron vár minket, kettő Balatonföldváron tesped. Remek első nap. Sebaj, jobb híján felkocsikázunk Zamárdi nevezetességeit bejárni.

Ellopjuk a mobilodat, Hurrá!

Ellopjuk a matracodat, hurrá! Ellopjuk a biciklidet, juhéj! Ellopjuk a labdátokat, csuhé! Ellopjuk a papucsodat, hajrá! Jaj, nektek, ha partra szállunk! Elraboljuk feleséged, hohó! Csak vissza ne hozzátok, válaszol egy borízű hang a mólóról, amint a Sánta Róza kalózhajó vagy húsz, torkaszakadtából, kórusban üvöltő gyerekkel beúszik Balatonfüred mólójához.

Mit ajánljunk a túrázóknak?

Kedves rovatunk, a „Túrázóknak ajánlott” kitűnő gasztronómiai célpontokat ajánl mindazoknak, akik veszik a bátorságot és hajlandóak az anyakikötő 300m-es körzetén kívülre is elhajózni.

Hívogató napsugár

„Zápor előtt, zápor után, mindig ugat az én kutyám. Zápor előtt a felleget, Zápor után a kék eget. „ (Kányádi Sándor) Nincs is kutyám! Csak én ugatok folyvást, hogy hideg van, meg eső, vacak idő… stb. Na, ennek itt és most vége. Olyan, amilyen, most például melegen ragyog a nap, sehol egy felhő. Induljunk hát tovább nyugat felé.

A szirmok is vacognak

Beköszöntött a május. Jószerivel el is telt, hiszen Pünkösd ünnepén indulunk útnak. Más években ez idő tájt vörösre égtünk a tűző napon, mézillattal terhes szellő lengedezett. Most ólomszürke fellegekből hullik a permet, veszett szelek kergetik egymást. Szuszog a hűvös éj, reggelente ködfátyolt lehel a tájra. Örvendezhetünk, ha tizenkét – tizenhárom fokra kúszik hőmérőnk délidőre. Mit nekünk! Nekivágunk a nyugati messzeségnek.

Még nyílnak a völgyben…

…a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt. De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Petőfi csodálatos gondolatai játszottak elmémben, amint terveztük a szokásos, szezont lezáró túránkat. Természetesen Badacsonyt kívántuk megcélozni. Az időjárás viszont másképpen döntött. Hideg szél, sűrű eső. Még a partra is keserves lemenni, nemhogy vízre szállni.

Délre fordulunk

Elhagyván az északi partot, a déli oldal felé fordítjuk hajónk orrát. Járjuk most végig azokat a kikötőket, amelyek útba esnek Balatonföldvár felé, a hazaúton. Tavaly óta nem láttuk őket, és már igencsak hiányoznak. Ugyan mi változott házuk táján? Hogyan élték túl a veszedelmet?

Szomszédos túrahelyek

Magunk mögött hagyjuk Szigligetet. Viszont nem kötelező, hogy túránk minden szakaszán félmedencényi utat tegyünk meg. Pláne, ha nincs szél. Most is ezzel a helyzettel állunk szemben. Leheletnyi fuvallattal csúszunk be az öböl közepéig – egészen a műszeres cölöpig – ahol némi délies légmozgást lelünk. Ennek jóvoltából, ebédidőre elkecmergünk Badacsonyig. Pedig csak a szomszédban leledzik.

Ősz úrfi beköszönt

Gusztusosan gőzölög a reggeli forró tea. Isteni érzés markomban tartani a bögrét. Hűvös van, és a fedélzet csurom lucsok. Lehet törölgetni. Kortyolunk egy kávét. De jól esik! Életmentés. Talán segít a napocska. A tó vize, mint az olaj. Talán lengedez valami szellő, csak nem ér a felszínhez. Nézzük meg, induljunk neki, mi bajunk lehet. Még el is juthatunk valameddig. Ez bizony már nem nyár. Ősz úrfi beköszöntött!

Szél hozott, szél visz el

Ragyogva tündököl a nap, a rezzenéstelen kék égen nyoma sincs egyetlenegy felhőnek sem. Fonyód öreg házai közt egy magas oszlop tetején álló fészkükön egymást váltja a gólyapár, hiszen három fiókájuk követeli az eleséget. Szóval nyár van, most már igazán. Induljunk hát a túrára. Hátha valami – szerintem – valódi nagy szenzációba botlunk.