Aki már 20-30 évvel ezelőtt is versenyt rendezett, tudja, hogy a következő évi versenynaptár összeállítása mindig előző év októberében kezdődött. Nagy matek, versenyfutás, viták, helyezkedés, mire novemberben a volt Népstadion tövében, a régi „szövetségek (sportok) házában” a Szövetség Szakfelügyelőjének koordinálásával, a rendező egyesületek nyilvánosan egyeztettek. A szakfelügyelő, a „KőPityu” pedig gondosan a kockás lapjain összehozott egy tervezetet. Ritkán volt egyazon hétvégén két azonos hajóosztálynak verseny a keleti medencében!
Pro és kontra vélemények ütköznek. Most sokkal több a hajó, legalább versenyhelyzet van a rendezvények között, emelkedik a színvonal, tud választani a vitorlázó a helyszínek és a versenyek között, tehát legyen több verseny. Felhígult az egész, egymás hegyén-hátán a pályák, kevés a nevező mert több hasonló rendezvény van a környéken és megosztja a résztvevőket, rendezőket, ezért ne legyen ennyi verseny. Sokáig hallgathatnánk a véleményeket.
És mi van versenyzőkkel? Felvesszük a Hülye Hapsi pólót, feltűrjük a gallért, oszt irány a víz, megyünk a versenyre! Na de melyik versenyre?

Minden versenynek van versenykiírása amit jó előre, időben közzétesz a rendező. Általában a versenykiíráshoz versenyutasítás is tartozik. A versenykiírás és a versenyutasítás alapján nevezünk a versenyre, tehát gondolom elolvastuk, értelmeztük. Különben honnan a fenéből tudnánk, hogy
- hol van a rajtterület
- hány órakor rajtolunk
- hogyan helyezkedik el, milyen a rajtvonal
- milyen rajteljárás szerint indítanak
- milyen színűek a pályajelek
- mi a teljesítendő pálya (és hosszan sorolhatnánk)
Vagy nem olvasunk, nem látunk és működik a csordaszellem, megyünk a vezérürü után.

Remek vitorlázó idő, süt a nap, 10 - 12 csomós könnyű, kicsit pöffös szél borzolja a vizet, ha ez így marad, ma jó verseny lesz.

Mivel a mi rajtterületünk közelében is lesz egy verseny, hasonló hajókkal és a két rajtvonal viszonylag közel esik egymáshoz (ez a kormányosi megbeszélésen ki lett hangsúlyozva) figyeljünk egymásra!

Versenyvezető hajó elfoglalja a pozícióját, kirakjuk a rajtvonalat, korábbi évek egyeztetései és bevált gyakorlata alapján, a lehetőségekhez képest jól elkülönül a két rajtterület


- szomszédnál sárga pin end bója és 500 méterenként vörös betétbóják a rajtvonalon
- a szomszéd rajtvonala a partra és a Tihanyi cső irányára merőleges, DK-ÉNY tájolású
- a mi rajtvonalunk parttal párhuzamos, Siófokra húzott iránylatra merőleges, ÉK-DNY tájolású
- a mi rajtvonalunk 350 méter, a szomszédé ennek közel a tízszerese 3 kilométer
- a két rajtvonalat elvileg a Siófok – Balatonfüred közötti hajózó út is elválasztja
- a mi rajtvonalunk legnyugatibb pontja 870 méterre a szomszéd rajtvonalától
- időben pedig 30 perccel előbb kezdünk

Csak a kelet felől érkező és a szomszéd rajtjához tartó hajók jelenthetnek némi akadályt, ezért két RIB. hajónk a csopaki strand előtti vízterületen figyelmezteti a Félszigetkerülőre tartókat, hogy figyeljenek. A rajtvonalunk nyugati felén is van egy RIB hajónk, hátha valaki nyugat felől tévedne errefelé a másik pályáról. Közben a Kisfaludy strand triatlon versenyének úszást biztosító hajói is gondban vannak,mert néhány csapat, a strandról „beach starttal” próbálna rajtolni, mert ott is van két hatalmas vörös (színre bejön) kocka alakú bója.
Már folyik a rajteljárás. Néhány bizonytalan hajó a rajtvonalunk csíkos zászlós pin end bójájánál (színre, formára, és a telepítés módjára is jelentősen eltér a másik pin-end kialakítástól) azért biztos, ami biztos alapon még kérdez, majd elcsodálkozva nyugtázzák, hogy: „Ti 30 perccel később és egy kilométerrel délnyugatra!

09.30 Rajt, 3 hajó kinn, egyéni visszahívás, majd „mentést kérünk, a versenyvezető hajóhoz” hangzik a rádióból (szerencsére semmi komoly, csak vaklárma, személyi sérülés és jelentősebb anyagi kár nincs, de bármi lehetett volna, és ez teljesen komoly, bármi sokkal rosszabb). Egy kisebb hajó tévedt be az éppen rajtoló és alaphangon is ötször, akkora tömegű hajók elé. A 750 kg körüli hajó éppen a mezőny egyik legsúlyosabb, 7 tonna körüli hajójával találkozott, ami a versenyvezető hajó mögül szinte maximális sebességgel, a rajt pillanatában esett be a rajtvonalra. Köszönhetően a rajtolók lélekjelenlétének, rutinjának és tapasztalatának, csak érintőre vette egymást a két hajó.

Az élethez szerencse is kell, meleg volt a pite, és ismét nyilván pro és kontra, megoszlanak a vélemények, az álláspontok.
Sokan azt mondják egyértelmű, backboard - steuerboard. Igen ez az alaphelyzet, és ennek értelmében kell eljárni, ez a szabály überel mindent. De azért azt is leszögezik a szabályok, akár COLREG, akár BinSchStrO (magyarul HSZ.), hogy: „Mindkét hajónak (hajóvezetőnek) mindent meg kell annak érdekében tennie, hogy a közvetlen összeütközés veszélyét elkerülje.” Tehát azt is látjuk, hogy itt sem volt (szerencsére feltételes módban is kijelenthetjük: lett volna) 100 % -ban vétkes és ugyancsak 100 %-ban vétlen hajó.


- Tájékozódtunk?
- Átnéztük az egyébként kiváló és precíz, remek ábrákkal is tűzdelt versenyutasítást?
- Felmértük, tudtuk, hogy hol vagyunk, valamint mikor és honnan rajtolunk?
- Biztosan tisztában voltunk azzal, mit szeretnénk?
- Nem volt feltűnő, hogy egy rajteljárás utolsó percében, szinte a rajtvonalon (de ott is a rajtvonal pálya felőli részén) a rajtoló mezőny előtt „fittkedünk” (útjogot demonstrálunk) egy olyan hajóval, amely minden találkozásból, ahol a két hajó összeér, csak rosszul jöhet ki?


Egyébként meg ugye mindenkinek megvannak a hasonló, de kicsit keményebben végződő harcosabb esetek is? Csak egy példa, a 2017-es Kékszalag rajtja, vagy ugyanezen verseny első pályajele, amikor a mezőny második fele két tutajban (északról a Fűzfői öböl felől, ill. délről, Világos irányából) sodródott a bója felé, aztán összeért a két tutaj. Egyik hajóorr a másik külmotorját a vízbe, a 40 láb feletti egy kisebbet deréktájon merőlegesen! Csak kapkodni tudtuk a fejünket, recsegett a poliészter, pattant a reeling. Pénz, paripa, fegyver nem számított, mindenki a legkisebb íven akarta venni a jelet, azt a jelet, ahol még semmi nem dőlt el, mert még a verseny egy tizedét sem teljesítette a mezőny, sem távban, sem időben.


Mennyivel másabb lenne, ha másképpen hoznánk ki hajónkból és magunkból a maximumot! Megfelelő vitorlafelület, folyamatosan kontroll alatt tartott hajó, precízen beállított és trimmelt vitorlák. Nem keresztben álló kormánylap, kagyló és algamentes hajófenék. Kevesebb pia, több elméleti és gyakorlati tudás, szabályismeret, nagyobb rutin és kisebb arc.