"I am sailing,
I am sailing
Home again across the sea;
I am sailing stormy waters,
To be near you, to be free."
A szakmai regatták közül a legnagyobb hagyományokkal és múlttal bíró találkozót, anno hagyományosan Rod Stewart slágere nyitotta, a rendezvényt, mely idén, az 50. alkalommal kerül megrendezésre. Az idén is Balatonfüred, Koloska-Marina a helyszíne, és az Atomerőmű SE. a vendéglátó-rendező (sajnos felmorzsolódnak az iparági csapatok, ma már szinte csak az ASE tartja életben ezt a mindenképpen példaértékű hagyományt)
Ma már semmi nem a régi, a 80-as 90-es években az iparág társaságainak presztízs volt a versenyt megrendezni, volt, hogy több mint 50 kalóz rajtolt (a külföldi szakmai befektetők csapatai is beszálltak a játékba), a szombat esti banketten a dress code „porcelánban” – a vacsora végéig mindenképpen, utána, ki hol folytatta ….. Almádiban az Aurórában hajnalig húzta a cigány, Siófokon a Matrózban az asztalunkon pezsgőztek és ropták a táncos lányok, Alsóörs - Dexion, Füred - a még a parton lévő Helka, és a Thomas, Lellén a Vörös Csillag és az Üvegház ……
Megannyi story a Mediterránnal, a Megawattal, a Koloskával és az Elmű III-al (mert általában a vízen mentek a csapatok – elvégre az éjszakai hajózás fejleszti legjobban a tájékozódóképességet, a vonalismeretet). De voltunk a Fertő tavon is IFÁ és ZIL teherautókkal.
Az iparági vitorlás versenyek 1969 -ben kezdődtek. Tenke Lajos az MVM akkori vitorlás szakosztály vezetője, a Dunamenti Erőmű (DESE) vitorlás szakosztályának megalakulása apropóján, Balatonkenesén megszervezi az első versenyt és iparági találkozót. A versenyeket eredetileg kalóz hajóosztályra írták ki, későbbiekben időszakosan a kalózzal párhuzamosan szerepel a 470-es, a szörf, az utóbbi 10 évben a nagyhajó.
ASE, DESE, ELMŰ, ERBE, ÉVSC, MSE, MVM vitorlás és szörf táborok, háziversenyek, vizsgafelkészítő táborok, valamint komoly kishajós és nagyhajós regatták, nemzetközi versenyek. Számos vitorlázót nevelt ki az iparág. Olimpikonok, világversenyek helyezettjei, Magyar Bajnokok vitorláztak, vitorláznak közöttünk. És az edzők Erdélyi Béci, Eszes Béla, Hamviő (Hamvas Imre), …….
Nyilván 1969 óta számtalan fotó készült a találkozókon, mindenkinek lapul az íróasztal fiókjában, vagy albumokban néhány emlékezetes pillanatról képe. Személy szerint több mint 30 találkozón jelen lehettem, így rengeteg élmény, sztori, poén, vidám perc részese lehettem.
V. VVT. - 1973 Kenese / DESE
Sanyi bácsi a szakosztályvezető, remek diplomáciai érzékkel oldotta meg a nehéz helyzeteket
Hamviő bekezdett, 78-ban rendszeres kalóz és 470-es edzések (legtöbbet vitorlázott Kolter Gyula)
Kiss, Kolter, Bányai - még parton a legendás új 333-as (hajógyári, polyester, piros deck – dukkozás extra felár). „Bócman” csehszlovák vagy szovjet búvárruha alsóban – aki ilyenben szörfözött az már nagy király volt!
A régi okumé 333-as még a vízen, amíg az új elkészül.
XVII. VVT. - 1988 Kenese / DESE
A versenyutasítás, a MEGAVATT (Magyar S., Nyírő L., Poszpisek I., Forgács B., Györei J., Varga A., Belső I. (Forgács B. takarásában a bal oldalon Hagi vezet). Kép a rajtról és a kikötői készülődésről.
XXV. VVT. - 1996 Kenese / DESE
Borús szeles idő, egy klasszikus hidegfront 3. napja, 12-15 csomós É-i szél, a víz hideg, sok hajó borul, van aminek a svertje is elmegy. A németeket már partra vittem, tusolnak a meleg víz alatt. Be kell öltözni a békába és a német vendégek helyett a svert nélküli hajót kibányászni az iszapból. A Selvára helyettem a Jamrik Peti ugrik, én meg a vízbe!
A Dunamenti kikötője (Forgács B., Ősze L., Györei J.). A legendás páros természetesen talpon maradt, de nem mindenkinek volt ennyire malaca. Öröm az ürömben, hogy a svert nem szállt el, megmaradt
