Az elmúlt évek bevált gyakorlatának megfelelően a Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából három medencére bontjuk fel, a Keszthelytől a Badacsony-Fonyód szorosig tartó nyugati medencére, a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben. A Velencei-tónál és a Tisza-tónál egy adott időpontban egyfajta jelzés érvényes, ott is a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak az aktuális viharállapotról. A viharjelzést az OMSZ korszerű infrastruktúrája segíti, melynek része az automata meteorológiai állomáshálózat, meteorológiai műholdak és radarok, villámmérések, valamint az ezek által szolgáltatott információkat megjelenítő korszerű térinformatikai eszközök. Ugyancsak az előrejelzés szolgálatában áll egy nagy teljesítményű szuperszámítógép is. A Balaton körül tizenegy, a Velencei-tavon egy, a Tisza-tónál pedig három meteorológiai mérőállomás rögzíti az időjárási elemek állapotát.
A viharjelzések tóparti megjelenítését a Balaton körül harmincegy stabil fényjelző viharjelző, kiemelt strandokon tizenöt mobil tájékoztató fényjelző, a Velencei-tavon három stabil fényjelző viharjelző és egy mobil lámpaegység, a Tisza-tavon öt viharjelző állomás, valamint a Fertő-tó magyar szakaszán egy állomás végzi.
A viharjelzőpontok villogó fényjelzéssel jelzik, ha erős szélre, viharra kell számítani. A szél erősségétől függ, hogy milyen viharjelzést ad a rendszer. Elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 sárga fényű felvillanás jelzi a veszélyt. Ilyenkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. Másodfokú viharjelzés esetén a lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni.
A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a Balatonnál az időjárási elemeknek – mindenekelőtt a szélnek – nagy a tér- és időbeli változékonysága. Gyakran megfigyelhető, hogy másodfokú viharjelzés idején az északi part közelében, a nádasoknál nem tapasztalhatóak viharos széllökések, azonban néhány száz méterrel beljebb már lecsaphat a szél, és a parttól távolodva gyorsan felerősödik a hullámzás is.
Ugyancsak nagy a térbeli változékonyság zivatarok környezetében, a zivatarból kifutó szélrohamok rövid idő alatt elérhetik a viharos fokozatot, ugyanakkor néhány kilométer távolságban néha csak gyenge légmozgás tapasztalható. A szélviharokat nem mindig kíséri felhőzet. Különösen veszedelmes a nyár közepén derült időben fújó száraz meleg déli szél, amely a sekély déli parti vízről gyorsan besodorja a matracokat és a vízi bicikliket a hullámos mélyvizekre. Fontos tudni, hogy a Balatonnál gyakran kialakulnak keskenyebb szélcsatornák, ahol lényegesen erősebb a szél, ilyen például a Szigligeti-öböl. Mindenkinek saját érdeke, hogy figyelje a viharjelzéseket és tartsa be a vonatkozó szabályokat – hívja fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat folyamatos fejlesztésekkel igyekszik javítani az időjárással, illetve a veszélyes időjárási jelenségekkel kapcsolatos tájékoztatási tevékenységét. Az állampolgárok teljes körű tájékoztatását szolgálja az OMSZ Meteora nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazása, amely az érvényben lévő időjárási veszélyfigyelmeztetések és riasztások kijelzése mellett arra is alkalmas, hogy a tavi viharjelzés érvényben lévő fokozatáról, illetve annak változásáról tájékoztassa a felhasználót.
