Csoltóéknak végig testközelben volt a dobogó – az utolsó előtti napon, június 30-án csak két pontra voltak a harmadiktól… A bemutatkozásuk is remekül sikerült: az első futamban másodikként futottak be. Kalandos, változatos verseny volt a dániai VB. Az első napon a 22-25 csomós északnyugati szelet erős lökések kísérték. Egy általános visszahívás után kiderült, hogy a szél tovább erősödött, és így biztonsági okokból partra küldték a mezőnyt. A második naptól viszont sokkal gyengébb, ám meglehetősen forgolódó, trükkös szelekben rendezték a futamokat. Hatalmas csata volt a világbajnoki aranyért, a végén az egyesült államokbeli Pacific Yankee győzött, Drew Freidessel a kormánynál. A Corinthian kategória aranyát – az abszolútban harmadik helyen végezve – a horvát Mataran24 nyerte, Ante Boticával és csapatával. A zárónap egyik legkülönösebb teljesítményét nyújtotta a német-olasz vegyes csapattal vitorlázó Nefeli, Peter Karrie és legénysége. A nap első futamában begyűjtöttek egy feketezászlós kizárást, majd a rá következő két futamot megnyerték a hihetetlenül erős és kiegyensúlyozott mezőnyben. Mindez az abszolút 12. helyre volt elegendő számukra. Azonban az utolsó napjukról egy sportpszichológus bizonyára érdekes tanulmányt írhatna majd…
Kép: Mick Anderson
visyla
