Eddig ez rendben is volna de most nem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogy azt mindenki remélte.

Lássuk mi is történt:

Látványos külsőségek pompázatos rajt. A Világ és Európabajnok kormányosok által vezetett katamaráncsodák és a Libera osztály gigantikus látványhajóit a rajtvonal Déli oldalára rejtették, nehogy a partról is élvezhető látványt nyújthassanak. A nyomasztó szélhiány, a nagy meleg szétszabdalta a mezőnyt a többség által felfoghatatlan, reménytelen helyzetet teremtve. Nem véletlen, hogy csupán 238 hajó vánszorgott be a célba a 48 órás limitidő alatt, a mezőny több mint 60%-a idő előtt racionális döntést hozott: feladta a versenyt. Nézőpont kérdése, hogy miként ítéljük meg a példátlan mértékű megfutamodást, de akik 24 óra alatt sem jutottak ki a Keleti medencéből, vagy akik átélték az árvaszúnyogok flautéra hangolt Hitchcock-i rémtetteit, azok nem könnyen vállalkoznának egy újabb hasonló megmérettetésre.

SzúnyogKézenfekvő válasz: a vitorlázás már csak ilyen, a szél nem kötelező kelléke egy naptári naphoz igazított eseménynek. Csakhogy van egy kis baj az időzítéssel. Ha ragaszkodnánk a verseny hagyományaihoz akkor egy héttel korábban a nyári napfordulót követő első holdtöltéhez igazították volna a rajtot. Ez lehetővé tette volna, hogy a telihold ragyogásától kísérve lényegesen jobb szélviszonyok között hajózhassanak azok, akiknek a sebességpotenciálja eleve nem teszi lehetővé a napvilágnál történő befutót. Sajnos a bágyadt hold most csak 23 óra után tekinthetett rá az árvaszúnyog bundában kókadó mezőnyre. Teliholdkor nincs szúnyog? Dehogy nincs! De szélben a kis rovarok zümmögő felhőzete kisebb eséllyel takarja be a teljes vízfelületet, ráadásul a fény felé törekvő dögök számára a pozíciófények kevésbé csalogatóak, ha az égi lámpás rendesen világít.

Apropó lámpás. Azért idén sem sikerült mindenkinek az előírt fények használata. A végső győzelmet megszerző Ventilo 28-as hajósai mindent elkövettek mégsem sikerült láthatóvá tenniük hajójukat a befutó sötétjében. Nem kell ahhoz egy Mac Gyver a fedélzetre, hogy akár a követő eszköz túlméretezett akkumulátorának felhasználásával a hiányzó fények energiaforrását pótolni lehessen.....

A követő eszközök amúgy sem adnak elegendő információt amennyiben azt a kísérő motoroson helyezik el....

Ennyit a verseny tisztaságáról.

Azok akik dacolva a körülményekkel és végignyomták a versenyt - amennyiben sikerült a szombat esti buliig befutniuk - ezúttal inkább az álmosságra panaszkodtak mint az ünneplő tömegre.

A vasárnapi díjkiosztó őrizte hagyományos monumentalitását, már ami az időtartamot és a műsorvezető harsány bakiktól sem mentes ténykedését illeti.

A „nyolcmiliméteres one design osztály" az tetszett, de amikor felcserélődött a helyezettek sorrendje, az egyáltalán nem volt vicces. A legdurvább hibákat azonban nem lehet az alkotó kreativitásra kenni. Csak néhány:

Az egyik támogató értékes karórájából 5 db-ot egy négyszemélyes hajó kapott. 

Talán a legfájóbb méltatlanság a nemek jutalmazása során történt ahol a legjobb férfi kormányos és a legjobban szereplő női versenyző kapott értékes díjat. Miért nem a legjobb női kormányos? Nem ugyanaz a teljesítmény vendégeskedni egy menő hajón vagy végigkormányozni a Kékszalagot. Nem hiszem, hogy a szponzor kérése volt ez a bántó igazságtalanság.

Amíg végeláthatatlan sorban jutalmaztak különböző hagyományos osztályokat, addig a rendezők figyelmét elkerülték az újonnan érkező többtestűek olyan látványos különbözősége mint a testek száma. A túratrimaránokat az értékelés során főúri nonsalansszal betették egy zavaros „nyilt többtestű" elnevezésű csoportba, hogy esélyük se legyen érdemi szereplésre a verseny katamaránokhoz viszonyítva. A nevezéskor azonban még „nyílt trimarán osztályba" lajstromozták a háromtestűeket... Fizetés után nincs reklamáció! Nem vagyok benne biztos, hogy a trimaránosok epedve várják a következő megmérettetést.

„Ha valakinek lenne felajánlani való díja az bátran jöjjön a mikrofonhoz..." Így szólt a harsány felhívás. Nagy szerencse, hogy a vége felé már alig néhányan hallhatták a felhívást. Érdekes lett volna ha valaki - élve a lehetőséggel - elkezdte volna ily módon promótálni saját üzleti vállalkozását! Mire a Kékszalag abszolút győzteseit szólították az emelvényre egy főként hozzátartozókból, barátokból álló közönség enervált tapsa jelezte, hogy a többség már távozott.

Feladták.

G.A.

A beszámolók gyűjteményét itt megtalálod! 

 

Gerő András