A Józsa Márton vezette Wild Joe maxi yacht a nyári szezon végeztével sem pihent. A szeptember végét az adriai képzéssel töltötte, melyben egy remek verseny is szerepelt a programban. A versenyen uralkodó szélerőt jól jellemzi, hogy az összesen 22 tengeri mérföldes távot több mint 4,5 óra alatt tettük meg (4,8 csomós átlag). Legnagyobb riválisunkkal - a 70 lábas, Shining névre hallgató maxival - mondhatni páros-versenyt vívtunk. De folyamatos fenyegetettséget jelentett az 58 lábas Marina Kastela is (Grand Soleil 56R, akivel a cresi vb-n meccseltünk sokat). A Shiningot több vitorlájuk (Top genua) és nyilvánvaló nagyobb helyismeretük ellenére szinte végig tartani tudtuk. Sajnos az utolsó szakasz neki kedvezett, ahol ki tudta használni sebességpotenciálját és a befutó előtt 200 méterrel elénk került, amin már nem tudtunk változtatni.

 

És a történet ezzel itt véget is érhetne, joggal feltételezve, hogy ez a két hajó kiemelkedve a mezőnyből osztozott az első két helyen, de az égi "rendező" másképp rendelkezett.

Történt ugyanis, hogy a szélcsendes időben végrehajtott jó rajt után ellenfeleinket tartva haladtunk a várt frissülés szélirányának megfelelően NY-felé tendálva és igyekeztünk védeni a pozíciónkat a szinte teljesen leálló szél maradékaiban. Solta és Brac között a mezőnyt lassan hátulról ránk fújta a szél és a várt frissülés nem NY felől kezdett terjedni, hanem a másik irányból. Egy szél-kifli alakult ki körülöttük, a kifli két szára közt az egyetlen szélcsendes területen küzdött egymással a két legnagyobb hajó 0 és 3 csomó közötti sebességtartományban mozogva, míg körülöttünk mindenhol harsogva rohantak a hajók, közülük 10 tetemes előnyre tett szert hozzánk képest.

Jól helyezkedve a két rivális előtt elsőként kaptuk meg a frissülést és megkezdhettük a szökevények becserkészését (fenekünkben a Shininggal). Mrduja szigetét megkerülve bizonytalan volt, hogy utolérjük-e mindegyiket a majd kilométeres hátrányból. Végül 2 hajót már nem sikerült megfogni, maradt a harmadik hely számunkra. A befutó így is nagyon izgalmas volt, gyakorlatilag 5mp-en belül futottunk be az utolsó előtti szökevénnyel, egy RC 44-essel- és a Shininggal.

 

Összességében egy érdekes verseny volt, gyönyörű helyszíneken vezetett végig a verseny, horvát barátaink is kitettek magukért az esti fogadáson, jól éreztük magunkat. Szégyenkezni nincs okunk, hiszen nálunk egy dimenzióval nagyobb hajó előzött meg. Inkább az volt meglepő, hogy ennyi ideig előtte tudtunk lenni. A szökevényekkel pedig nem lehetett mit kezdeni. Se nekünk, sem a Shiningnak nem termett babér. Ilyen a vitorlázás.

Azért be kell vallani, az a tény bosszantott minket, hogy ismét egy olyan versenyt kellett teljesítenünk a Wild Joe fedélzetén, ahol nagyon nagy volt a szélcsendes időszakok aránya.

A következő állomás Málta - picit tartunk is tőle, hogy Máltán egybe kapjuk meg az eddigi összes elmaradt szelet.

FOTO: Tumbász Hédi

INFO: www.wildjoesailing.com