Jobb tehát csütörtök este, vagy már délután nekivágni, így ott az egész péntek, a szombat és a vasárnap. Aztán a jobbak még kiélvezik az elcsendesülő parton a vasárnapi naplementét. Hétfőn reggel elég beérni a városba mégis kisebb a forgalom. De kár olyan korán kelni, beszólunk a kollégáknak, hogy kint kezdünk így elég, ha csak délben indulunk.... Ez így három teljes és két félnap, azaz 4 nap a hétből. Ennyi kell egy kis hétvégi vitorlázáshoz.
Pénteken egy nagy multi cég csapatépítő rendezvényén - több hajóval - próbáltunk kedvet csinálni olyanoknak, akik eddig csak hírből ismerték a vitorlázást. Ideális időben teljesen érintetlen amatőröket vitorláztatni maradandó élmény vendégnek, hajósnak egyaránt. Elmagyarázni a felfoghatatlant, hogy hogyan tudunk szél felé haladni, mesélni a Kékszalagról, hielesíteni a Pogány Madonna filmbéli jeleneteit, megtanítani néhány hasznos csomót, eloszlatni néhány vad tévhitet csak küldetéstudattal lehet. Közel száz lelkes látogatónk többsége a jövőben bizonyosan új megvilágításban látja sportágunkat, olvassa a rólunk szóló híreket.
Az estét az aligai kikötőben töltöttük. A másnapi Ügyvéd Kupára készülő csapatok többsége már megérkezett, legalábbis azok a hajók akiket a kikötőbejárat 1.60-as vízmélysége nem tántorított el. Voltak olyanok is akik már előbb belebotlottak a mederfenékbe. A Pallós Ügyvédi Iroda csapata egy B31-essel közelített az éjszakában, de elvétették az „ugrást" és a hivogató fények által megvezetve felpattantak a marásra. Sajnos olyan mélyen becsúsztak a sekélybe, hogy gyors mentésük reménytelennek tűnt. De az ügyvédek elszántságát ilyen apróság nem puhítja. A hajó csak eszköz a cél maga a részvétel. Iharos Robi ügyvéd létére egy másik kikötőben békésen szunyált kis családja körében. Esze ágában sem volt versengeni amikor a nyitva felejtett telefon megszólalt. A Pallósok hívták, így nem mondhatott nemet. A családot kipaterolta, hogy másnap reggel ott lehessen a rajtnál a 47 ügyvédekkel megrakott hajó egyikeként. Az Ügyvéd Kupa mint a szakmai regatták többsége erre az összetartó elszántságra épül. A kikötőversenyekkel ellentétben itt nem az adott hely bérlői alkotják a mezőnyt, hanem a tárgyalótermi ütközetekben komoly szerepet játszó csapatok választanak új fegyvernemet. A hetedik alkalommal megrendezésre került vetélkedőnek igen komoly a társadalmi, de talán helyesebben mondva társasági presztízse. A játékot hivatalosan támogatja az Ügyvédi Kamara, ráadásul pénteken az ügyvédek foci csapata mérkőzött az OTP focistáival így a nevezési sátorból a kollégák a retro presszóban kötöttek ki. A labdarugó ügyvéd és a vitorlázó ügyvéd a két sportág intellektuális pozicionálásával is elüthette az idejét, de nyilván egy hajózás logisztikája össze nem mérhető a megfelelő mez és csuka kiválasztásával. Már tavaly is feltűnt, hogy a bérelt hajók gyakorlatilag a profi élmezőnyből kerültek elő. Volt olyan iroda amelyik mindjárt a két legesélyesebb hajót választotta, semmit sem bízva a véletlenre. A Lisa akkori látványos borulása jól mutatta, hogy az érzékeny versenyhajók nem kompenzálják a rutintalan legénység hibáit. Idén a Principessán szemmel láthatóan felkészültek a vendégek biztonságos „szállítására" A fotókon is jól látható az egyenöltözetben mozgó profik és a színes vendégcsoport tudatos megosztása. Azok a szerencsések, akik a három libera valamelyikén vehettek részt a küzdelmekben minden bizonnyal életre szóló élményben részesültek. Példamutató a Szponzi szerepe, akik a verseny után is bárki számára lehetővé tettek egy kis élvhajózást. Volt szerencsém közelről látni az egyik turnust, ezerrel döngetni gennaker alatt. Kint álltak a vendégek a trapézon, hatalmas vigyorral az arcukon, és még egy ütős halzolást is bevállalt és levezényelt velük Király Zsolti és csapata.
A verseny egyáltalán nem tükrözte az amatőr társasági esemény jelleget. Először is a mezőnyt döntően nagy sebességpotenciállal bíró hajók alkották, és az emblematikus versenyhajók mellett, ott voltak az Elan 310-es flotta bérelhető performance hajói is. A rendező Erdélyi Béci már a kormányosi értekezleten komoly szakmai továbbképzéssel idított, de a versenyt is kemény kézzel irányította. Nem kegyelmezett a rajtvonal felett elrajtoló Sirocconak, annak a profi csapatnak aki - emlékezetem szerint - ilyen hibát nem nagyon vétett eddig. Pedig nem könnyű ezekkel a tanult népekkel. A mólón találkoztam két ismerős vízi rendőrrel akiket finoman szólva megpróbáltak „kicselezni". A rend őrei segítséget nyújtottak egy komoly műszaki problémával küzdő hajónak. A veszélyesen füstölő motort sikerült időben leállítani, de a kikötőbe a rendőrségi motoros vontatta be a pórul járt hajósokat. Eddig ez rendben is lenne, normál körülmények között a kimentett hajó hálálkodik is a megmentőjének, különösen azért, mert a rendőrségnek egyáltalán nem feladata az eszközmentés. De ha már megtették, kénytelenek voltak az eseményt jegyzőkönyvezni. Ezt az irományt kellett volna a kimentetteknek aláírni, no de egy ügyvéd nem ír alá jegyzőkönyvet, mert „nem köteles maga ellen vallani". Inkább elszeleltek. Mint később megtudtam a helyzet végül is megoldódott, nyilván alapos mérlegelés után felvállalták az aláírással járó kezelhető kockázatot.
A parti kísérő programok is látványosak voltak az ellátás. a díjak minősége is tükrözte a rendezvény prémium jellegét. Az OTP Privat Banking üzletága a rendezvény keretei között látta vendégül legjobb ügyfeleit. Király Viktor és Zséda koncertje sok kívülállót is a rendezvénysátor köré csalt.
Amíg a nagyok szinte a teljes Keleti medencét bevitorlázták, addig a modellvitorlázók a móló Nyugati oldalán vívtak ádáz küzdelemet. Az egyre népszerűbb vitorlás sportág most is sok nézőt vonzott.
A villanyoltásig fajult Chivas Regal által is támogatott szombat esti bulin sajnos már nem vehettem részt, mert várt Szaki barátom vízi esküvője Kenesén.
Gerő András
