A Camargue-on, a Rhone deltáján hajózunk 3000 m3/sec árral szemben.


Arles-t így is hamar elérjük. Arles római város, bár korábban is lakták. A kelták után a görögök érezték sajátjuknak Krisztus előtt VI. sz.-ban. A rómaiak a II. sz.-ban érkeztek, Arles a római provincia része volt korunk kezdetén. E korban vált jelentős kikötővé, a Rhone és más folyami utak központjává.

A folyó két partján különböző ácsműhelyek és hajóépítők tömörültek hatalmas hajdani „konszern"-be. Julius Caesar maga építtette ki a „Naves Longae"-t a Marseille elleni küzdelmek főhadiszállásául. Minden nagyobb országút érintette Arles-t. A Via Domitia összekötötte Spanyolországgal, a Via Aurélia pedig Rómában végződött. A Rhone-on való átkelést pontonhidak biztosították még századokig a folyó teljes hosszában.

Le pont d'Avignon

Több múzeum és ókori rom tanúsítja a „Gall Róma" létét, de bennünket a szőlőtőkék évezredes folyamatossága kicsivel jobban érdekelt.

 

Ha szakértelemmel nem is, de badacsonyiként némi affinitással rendelkezem a szőlő és bor területén.
Vagy csak a kíváncsiság vezérel, honnan is hozták a barátok hozzánk a Badacsonyi Szürkebarát vesszejét?
Honnan származik a Pinot Gris?
Vagy a Gris de Gris?
Mert azon a vidéken is keresztül fogunk hajózni, ha kis dizelünk három hengere is úgy akarja, Alsace-Lorraine, vagyis Elzász-Lotharingián. De addig még sok víz lefolyik errefelé. Most még a Rhone völgy borai vannak közelünkben, megsúgom, ez sem megvetendő, sőt kiváló!

Sok anyag gyűlt össze borász-gurukkal és szőlőgazdákkal folyt esti kellemes beszélgetéseink során, amelyet egész hajóutunk vissza-visszatérő fejezeteként könyv-formában szerkesztve kiadni reménykedem. Az esetleges bevételt az anyagi okok miatt megszűnt Badacsonytomaji Sportegyesület újraindítására, és a Badacsony hegy körüli települések 5-15 éves gyerekeire gondolva (Optimist) vitorlás szakosztály létrehozására szánom. Csak legyen belőle valami, rajtam nem múlik!

A Rhone völgy borai

A természet erőinek jelenléte: egy hatalmas folyó, a Rhone, és a szelek mestere a Mistral a titka a varázslatos termőföldnek a Rhone partjain. Északi és déli szakaszra osztható, a termőföld adottságok gyakran a gránitos talajtól és a mérsékelt kontinentális klímától öröklik jellegüket. Valence-től Montélimar-ig a szőlő átadja helyét más kultúráknak, hogy a Donzere-i szoros után újra elfoglalja a folyó mindkét partját Avignonig, ahol a szőlő mészkő alluvium talajon növekszik. Szárazság, vagy meleg, ez itt mediterrán klíma. Hajózásunk során Avignontól Vienne-ig élveztük ezt a csodálatos tájat 200 km-en keresztül, ahol a Cote du Rhone szőlői a második A.O.C. (Appellation d'Origine Controlée) címet érdemelték ki Franciaországban. Az Avignon környéki szőlőket a XII. sz. óta nevezik „La Vigne de Papes" - a Pápák Szőlejének, majd a XVII. sz.-tól XIV. és XV. Lajos terjesztették ki a „terrasses et coteaux"-kat (teraszokat és lankákat) a Rhone-ig.

21 szőlőfajta, ennyi alkotja itt a híres borokat.

A legismertebb vörösbor szőlők a Syrah és a Grenache, amelyek a Mourvedre, a Cinsault és a Carignan-nal társulhatnak. A fehér borok közül a Rousanne és a Marsanne az északi tőkékről származnak, ezeket szintén társítani lehet a délről származó Clairette, és Bourboulenc fajtákkal.

A Cote du Rhone Originale elnevezés reprezentálja a Rhone-i borok 80 %-át. A vörös, rosé és fehér borokat vagy 170 vállalkozás termeli hat régióban: Rhone, Loire, Ardeche, Drome, Vaucluse, Gard, melyek a változatok végtelenségét biztosítják.

A Cote du Rhone Villages-nak - legyen vörös, rosé, vagy fehér - sok szabálynak kell megfelelnie: szigorú kontroll a telepítéstől a termesztésig, a hozamot korlátozzák, az erjesztést és a borkészítést szabályozzák. Ez eredményezi a minőség folyamatos fenntartását az A.O.C Cote du Rhone Village 1966 évi sikeres bevezetése óta.

A Cote du Rhone Locales elnevezés alatt minden bor jelentős azonossági jeggyel bír, az évjáratuk, hírnevük, sokféleségük és charme-juk alkotja legendájukat.

A természetes édes borok (Beaumes-de-Venise és Rasteau) kevésbé ismertek, de borászismerőseink élénken bizonygatják, hogy rászolgáltak a hölgyek felfedező kíváncsiságára.

Persze előbb a munka, aztán a szórakozás, most ismét egy Écluse következik, kis hajónk zsilipezéséhez minden kézre és alkalmasint hat lábra is szükség van, hogy a zsilipkamrában áramló örvénylésben eltartsuk magunkat és Monát a húszméteres falon felfelé csúszva.

(Jövő héten folytatjuk) 

Előző rész 

Életképek a folyami hajózásról

Kárpáti Lajos