A Pünkösdi regatta legendásan jó verseny, márpedig a Szüretit is hasonló stáb szervezi. A TVSK ért a rendezvényekhez, Igali Csilla pedig a versenyszervezéshez. A két komponensből pedig egy olyan elegy lesz amire érdemes elmenni. A vitorlázók tudják ezt, és el is részt is vesznek ezeken a versenyeken. Dacára az őszi időpontnak, és az embert hajót egyformán próbára tevő szélnek, közel 130 egység vágott neki az Alsóörs - Badacsony távnak szombat reggel 9-kor.

 

 

A stabil északnyugati szél nem adott sok feladatot. Aki megfelelően választotta meg a 15-20 csomó közötti szélerőhöz használatos vitorlázatot, az térben és időben is igen rövid idő alatt egy takkon jutott el az Ábrahámhegyi bója vétele után Badacsonyba. Délután kettő órára a leglassabb hajók is befutottak és helyet találtak maguknak. A badacsonyi kikötő igen hamar teli lett vitorlásokkal, ám szerencsére van egy bizonyos elmélet, miszerint plusz egy hajónak mindig van még hely. Az elmélet gyakorlati alátámasztása persze igényel némi kreativitást. Így kerültek hajók egy egy mólóvégre virágszirom elrendezésben, vagy a cölöpökre merőlegesen a többi hajó mögé, de így jöttek létre a keleti mólószáron azok a szőlőfürtök is, amikben 4-5 hajó egymásra kötve biztosította társas kapcsolatok fejlesztését. Le a kalappal a kikötőmestereknek, akik folyamatosan jártak körbe körbe, hogy minden hajó megfelelő rögzítést kapjon. Szükség is volt erre, mert a szél bizony az éjszaka folyamán sem gyengült sokat, ellentétben a vitlázókkal, akik viszont igen.

 

 

A szervezők természetesen gondoltak arra, hogy a megéhezett hajóshad viszonylag hamar érdeklődik majd az étkezési lehetőségek felől, így délután háromra, már be is válthatták az első ebédjegyeket a türelmetlen vendégek. A menü savanyú káposzta és csirkecomb. Ez utóbbi inkább hideg volt mint meleg, de azért jól esett a hosszú menet után. Este hattól díj, és borkiosztó kezdődött, mindenkinek jutott 1-2 pohárral, hiszen mégiscsak szüret ez, vagy mi.

A hosszú parton töltött idő persze sok esetben párosult időarányosan növekvő alkoholfogyasztással is, így estére már nem minden sporttárs állt stabilan a lábán. Egy ilyen kolléga jött velem szemben amolyan faltól falig stílusban a mólón, és megkérdezte tőlem hogy egy bizonyos dolgot (vagy embert) nem láttam-e. Nem voltak teljesen érthetőek a szavai, ezért újra megkérdeztem mit is szeretne tudni lényegében. Erre hasonló értelmezhetetlen betűhalmaz volt a válasz, így sajnos azt kellett mondanom, hogy nem láttam. Engem is meglepett a visszakérdés, miszerint: És ha megverlek akkor láttad? 

Így leírva riasztó, de ott a helyszínen komolyan vicces volt a szituáció. Reprezentatív példája annak, amikor az énkép, a valóságérzékelés és maga a valóság a szélrózsa ellentétes sarkaiba költözik az alkohol hatására. Sporttársamat megnyugtattam, hogy ha esetleg megpróbálna megverni, akkor sem fogja megtudni, hogy az a bizonyos dolog hol lehet. Ezt nagyon őszintén mondhattam, mert belenyugodott, és tovább folytatta a krajcolást a mólón. Én kicsit aggódtam a tesi épségéért, de rossz pénz nem vész el alapon, az ilyen emberek sohasem pottyannak vízbe, és ki tudja hogy, de a negyedik hajón is át tudnak mászni, mire épségben eljutnak a sajátjukig, dacára a keresztbe kasul kifeszített köteleknek, korlátoknak, és nyitott tetőablakoknak.

 

 

A 2012-es díjak átadását élőzenés szüreti mulatság követte. Hogy pontosan hogyan is hívták a zenekart, az sajnos a borgőz homályába vész, pedig igazán jól játszottak.

A vasárnapi rajt is 9-kor dördült, ami az ébresztő fél7-es csörgésekor nem tűnt emberbaráti döntésnek. Aztán mire végigálltuk a sort a WC előtt, és a KV-t is elfogyasztottuk, visszatért az életkedv. A szél ugyan nem volt olyan kitartó mint szombaton, de azért szépen elfújt minket a földvári bójáig, aztán pedig át a csövön. Itt 2-3 takkal pikk pakk fent voltunk Füreden ahol jó széllel  befutottunk. Fél ötkor már a Marina Fűzfőben ponyváztuk a hajót, és örültünk neki, hogy ilyen korán volt a rajt. Az eredményhirdetés a Pünkösdihez hasonlóan jövőre lesz, de le kell szögeznem, hogy itt sem az eredmény a lényeg. 

Jót vitorláztunk, jót mulattunk, jókat beszélgettünk. Ez a lényeg. Hogy mellesleg versenyeztünk is, az csak hab a tortán. 

Köszönjük a remek szüreti hétvégét, jövőre sem hagyjuk ki!

Szutor Ferenc képei 

 

Eredmények ITT.