Történt ugyanis, hogy a Magyar J24-es hajóosztály elnyerte a 2017-es EB rendezés jogát, ami nem kis dolog. Azt mondták, ha már csinálunk valamit, csináljuk rendesen. Legyenek - a következő 3 évben - ugyanakkor, ugyanott nívós versenyek, egy tavasszal és egy ősszel, hogy mindenki fel tudjon készülni rendesen. Ehhez „csatlakozott be” a Melges24 osztály (aminek ugyancsak sikerült egy nívós nemzetközi versenyt idehoznia a Balatonra), azzal a meglátással, hogy nem kell a nagy „fakszni”, nem kellenek színes pólók - amiket úgysem hordunk soha -, nem kell 5-6 nap, hogy levitorlázzunk 8-9 futamot, valamint nem kell semmi felesleges „maszlag”, hanem versenyezzünk sokat, korrekt körülmények között, sallang mentesen, profi módon, készülve a nemzetközi megmérettetésekre. Az ötlet is, és a megvalósítás is hibamentesen, jól sikerült.
És most a verseny kicsit Melges szemszögből… (a J24-es „oldalt” Hercsel Erik „mindenidők leglegleg” Osztálykapitánya tollából várjátok).
Csütörtök este precízen, gyorsan, profin mérlegelve mindenki benevezett a BYC megújult és talán a Balaton legszebb versenyirodájában, klub szobájában (mindenkinek javaslom, hogy nézze meg), és összerakta a vagy parton, vagy vízen érkezett hajóját. Sajnos két egység nem tudta vállalni a 3 napos hétvégét ezért „csak” hatan voltunk, ellenben hat profi csapat.
Pénteken borús, de kifújt szeles napra ébredtünk. 9-kor kormányos értekezlet a megújult (ez is gyönyörű és hasznos) BYC-es „közösségi tető” alatt, majd 10-kor vízre vitte a rendezőség a csapatokat. Egész nap 14-18 csomós nyugatias szélben 3 tökéletes futamon fitogtathatták erejüket az elszánt „harcosok”, mely nap végén Ian Ainslie és csapata bizonyult a legfelkészültebbnek. Egy első, egy második és egy harmadik helyezéssel a „zsebükben”, ugyan csak egy pont előnnyel, de az első helyen hajthatták álomra elgyötört, megfárad fejüket – testüket. Második helyen vicsorogva loholtak Ian-ék után Csoltó Ákosék Ponente nevű hajójukkal, akik idén a két keszthelyi Büki fivéren túl Litkey Árpáddal megerősödve próbálnak borsot törni mind a hazai, mind a külföldi ellenfelek orra alá. Harmadik – negyedik helyen pontazonossággal Bujáky Attila és elszánt ifjú titánjai, valamint a földvári különítmény most éppen Rozsnyay Domonkos kormányzásával (aki nem tudná: FGF Sailing Team, 2014 ProAm kategória győztesei a European Sailing Series-en). Pomucz Tomiék és Tar Laci „Kösziék” is közel voltak a futamokon az elsőkhöz, de az első napon nem jött ki nekik a lépés.
A két osztály jóvoltából tészta partin pótolhatták az elégetett kalóriákat a fiúk. Jó étvágyat! Köszönjük, finom volt!
A második napon hasonló a helyzet… szuper a szél. Mire kiérünk, ugyan gyengül egy kicsit, de egy futam tökéletes körülmények között megy le, újabb Strange Brew sikerrel. Utána némi - na jó, zuhogó - eső, és vízi halasztás. Majd szél ismét és még két jó futam- az utolsó már 20 csomó környékén. Nyertek egy futamot a földvári terminátorok és még egyet Ian-ék, akik az előző napinál is nagyobb előnnyel a zsebükben készülhettek az esti gulyáslevesre, friss meleg pogácsával tálalva a tető alatt a BYC jóvoltából. Második helyen még mindig Csoltó Dugóék, harmadik helyen az FGF.
De volt még hátra egy nap és két futam.
Gyenge keletire keltünk, ami szerencsére kitartott a maga 6-7 csomójával 60-70 fokról fújva. A földvári fiúk nagyon jól kezdtek és nagyon rosszul végeztek, utcahosszal nyerték az első futamot, ahol a Ponente jött be másodiknak, a Strange Brew harmadiknak. Az utolsó futamot „lehozták” Csoltóék, de ez is csak arra volt elég, hogy azonos pontszámra feljöjjenek az ország talán legsportszerűbb versenyzőire, Ian-ékre, akik maguk „adták fel” az utolsó futamot egy személyes gond miatt, de tudván, hogy így is verseny győztesek (Flottabajnokok) korrekt módon, fáradsággal, aggodalommal a „vállukon” végigvitorlázták a pályát. Köszönjük!
A vége ejtőkkel számolva: első a Strange Brew 15 ponttal, második a Ponente 15 ponttal, harmadik az FGF Sailing Team 20 ponttal, negyedik a Hód 20 ponttal (egy ici-pici szerencse kellett volna csak a bronzéremhez), ötödik a Nondiremai és hatodik a Syrius. Nem csak a pontokra igaz, hogy milyen sűrűn vagyunk, ez így van a pályán is. Élvezetes, állandóan változó, nagyon egyben levő a Melges mezőny, sok helycserével, sok izgalommal, nem ritkán 30 másodperceen belüli befutóval.
KORREKT, EGYSZERŰ, DE NAGYSZERŰ verseny volt!
Köszönjük a BYC-nek a tökéletes helyszínt, az odaadó munkát, az MVM-nek a „technikai hátteret”, és a kollégák profizmusát, Fluck Bencének a versenyt, a két Osztálynak az elhivatottságot, a Hajó Magazinnak a szuper képeket, és persze KÖSZÖNJÜK A VERSENYZŐKNEK! Gyertek el legközelebb is!
Csoltó Ákos
HMCA
