A gyakorlatban élesen elválik a motoros hajózás az időjárásnak jobban kitett vitorlásmesterségtől. Míg a motorhajtású hajók népszerűsége az autós vezetési technikához közeli élménynek köszönhetően folyamatosan növekszik, addig a körülményes és hosszú tanulási folyamatot igénylő vitorlásokból nagyságrendileg is kimutathatóan kevesebbet értékesítenek. A Balatonon, ahol tiltott a belső égésű motorok használata, a hajózás egyetlen - mindenki számára - legális lehetősége a vitorlázás volt, ami rendben is lenne, ha emiatt nem csúfoskodna annyi kihasználatlan árbocos a kikötőkben.
Október első napjaiban hétköznap késő éjszaka vitorláztunk át Keneséről Földvárra. A tó tengelyében haladva legalább 30 horgonyon álló vitorlással találkoztunk. Horgásztak. Nyilván hobbijuk számára kitűnő eszköz az erős motorral felszerelt kajütös hajó, mely mellesleg szélhajtással is kitűnően üzemelne, de ezt az opciót valószínűleg soha ki nem használnák. De a nyári kánikulában is jellemző a kikötők 300 méteres környezetébe kimotorozó vitorlás jacht, amely - mielőtt az előírások szerint vitorlát kellene, hogy bontson - inkább horgonyt vet és lubickol, majd a nap végén visszamotorozik kikötőhelyére. Nincs ebben semmi szégyellni, titkolni való. A vitorlázás komoly fizikai igénybevételt jelent hajósnak, utasnak egyaránt. Ezt a fajta kihívást kerülendő választanának oly sokan motoros hajót.
Ma már a Balatonon sem kell trükközni ahhoz, hogy a tilalom ellenére propeller tolja előre hajónkat. Az elektromos meghajtás szinte teljes vertikumát kínálja a hagyományos motorosokon átélhető élményeknek, bizonyos szempontból még többet is. Hol máshol találkozhatunk olyan hajóval, ahol a működő motor hangját elnyomja a hullámok csobogása? Az elektromos hajózás társadalmi megítélése is lényegesen eltér a robbanómotorosétól. Különösen az ökológiailag oly sérülékeny Balatonon fogadták szeretettel az elektromos hajókat, még azok a finnyás vitorlázók is, akik a saját beépített motorjaikat is bűntudattal működtetik. Valóban, a méltóságteljesen, hullámot sem keltve suhanó halk villanyhajók még azzal is megörvendeztetik környezetüket, hogy nincs semmilyen károsanyag-kibocsátásuk, se gőz, se gáz, a füstről, a koromról nem is beszélve. A néhány éve egyre aktívabb hazai gyártók rendkívül jó érzékkel foglalták el e piac különböző szegmenseit, így meglepő módon semmilyen rivalizálás nem bontakozott ki közöttük.
A klasszikus fa és a modern olasz design-trendeket követő műanyag motorcsónakok jelentek meg talán elsők között. Dinamikus arculatukat többnyire félsikló test tette elektromosan is hajózhatóvá. Ők azokat a vevőket célozták meg, akik nem tudtak beletörődni a Balaton elvesztésébe, és csak azért is megmutatják, hogy egy motorcsónaknak is van helye a tavon. A technika fejlődése mellettük áll, egyre nagyobb teljesítményű motorok és innovatív energiatároló kapacitás kínál egyre nagyobb sebességet és egyre hosszabb siklásélményt, ha a duplasoros beépített motor brummogásáról le is kell mondaniuk. Van, aki a jelen technikai szintjén is gazdaságosan építhető és hajózható stílust képviseli. Talán ezen a területen a legnagyobb a fejlődés és a kínálat.
Ami közös: az a tavi használatra optimalizált ún. vízkiszorításos úszótest, amely az alacsony energiafelhasználás révén hosszabb túrákra is elegendő munícióval rendelkezik, miközben működtetéséhez alacsonyabb feszültséget és akár hagyományos akkumulátorok használatát is lehetővé teszi. A 20-35 láb hosszig választható modellek között nyitott bulihajó éppúgy megtalálható, mint a legkényesebb ízlést is kiszolgáló luxusjacht. Végül megjelentek a meglévő hajókra szerelhető külmotorok, a bocikra akár beépített akkuval, de a nagyobb hajókon külső táplálással. Az elektromos meghajtás a vitorlás hajókon is kitűnő alternatíva. A tőkesúly környékén elhelyezett akkumulátorok kedvezőbb súlyelosztást biztosítanak, mint a hagyományos üzemanyagtank, a villanymotor eleve könnyebb, mint egy hagyományos vízhűtéses belsőégésű dízelmotor.
Ha valóban ennyire meggyőző előnyei vannak az elektromos hajózásnak, miért nem terjedt el korábban? Elsősorban azért, mert a környezettudatos életmód térnyerésével csak napjainkban értékelődött fel a lokális szennyezés elkerülésének igénye. Ez a jelenség az autóiparban is jól megfigyelhető. Másrészt igen sok tévhitet kell a gyártóknak eloszlatniuk. Csak néhány: a villanymotor gyenge, erősebb szelekben a hajó elsodródik.
Ha valakit a műszaki adatok, a hajók teljesítménymutatói nem győznének meg, legjobb, ha kipróbál egy ilyen járművet. A gyártók készséggel állnak rendelkezésre. Az akkumulátorok hamar kimerülnek, és akkor ott a nagy baj! A benzintank is kiürülhet, indulás előtt a feltöltöttségi szintet sem árt ellenőrizni. A Balatonon egy 480 Ah-s akkukapacitással felszerelt 27 lábas elektromos hajó a 48 V-os motorjával 7-8 km/órás állandó sebességgel 20-22 A-t fogyaszt óránként. Ez kevesebb mint 1Kw teljesítmény, mellyel 20-22 órát haladhat, megtéve úgy 150 km-t. Ez a távolság több mint elég a Balatonon, és ha azt is figyelembe vesszük, hogy így még 1000 forintot sem költünk üzemanyagra, akkor eszünkbe sem jut előretolni a „gázkart", mert a növekvő sebesség valóban csökkenti a hatótávolságot.
Gerő András
