A rendőrök jöttek és büntettek.
A büntetés egy szűkszavú levélben manifesztálódott, mely megállapította azt a tényállást, miszerint 2011.08.06-án a Balatonkenese előtti vízterületen az ilyen meg ilyen nyilvántartási számú hajóval rendőri ellenőrzés alá vontak, de itt a "képesítésemet" nem tudtam bemutatni.
A büntetés pedig az, hogy ezt az okmányt személyesen és eredeti példányban kell bemutatnom Fonyódon a Keresztes György kikötőben. Az igazság az, hogy nehezen hiszem el a tényt, miszerint a képesítésem meglétére vonatkozó egyetlen és hamisítatlan információ farzsebemben hordott, hozzávetőleg ötezer éves múltra visszatekintő papír alapú dokumentum. Talán szakmai ártalom, de én központi adatkezelésben, digitálisan továbbítható információkban hiszek. Számomra már ott a helyszínen sem volt teljesen érthető, hogy (ha a személyazonosságomat tudom igazolni) miért nem elegendő mondjuk CB rádión beszólni a központba (ha ott a hajón nincs is számítógép) és megkérdezni, hogy Szutor Ferencnek van-e érvényes képesítése. De ha ott a helyszínen nem is, a levél kézhezvételéig eltelt 2 hónap alatt ez az információ talán mégis beszerezhető valamilyen kevésbé digitális módon.
De lépjünk is ezen túl. Én úgy fogtam fel, hogy ez a jó útra térítés része. Hiszen legközelebb biztosan nálam lesz az a fránya papír. A következő probléma pusztán gyakorlati. Fonyódtól 154 kilométer választ el, ami még gombócból is sok. Arra gondoltam, mégis csak 2011-et írunk, annak is a végét, szóval biztosan van erre valami más megoldás. Fogtam is a telefont, és tárcsáztam azt a bizonyos Fonyódi vízirendészeti rendőrörsöt. Néhány próbálkozás után kapcsolták is az illetékes kollégát, aki megerősített abban, hogy csak személyesen, és csak az eredeti igazolvány bemutatásával gyónhatom meg bűnömet, viszont ezt lényegében bármelyik vízirendészeten megtehetem. Akár Budapesten, akár Siófokon, vagy ahol szeretném. Kérdésemre, hogy ha Október 11-én mutatom be a kérdéses dokumentumot Siófokon (mert akkor épp arrafele van dolgom) akkor elnézik-e nekem a megszabott határidő átlépését 1 nappal, szintén megnyugtató "igen" választ kaptam.
Így történt, hogy a Siófoki vízirendészeten a történet elmesélése után, képesítésem a fénymásolóban, majd a faxban landolt, és már utazott is Fonyódra. Ezzel életemnek ez a fejezete (remélhetőleg) lezárva, bár nem kaptam igazolást arról, hogy valóban eleget tettem a kötelességemnek. Ugyanakkor nincs okom nem bízni a vízirendészetben, hiszen mindvégig teljesen korrektül jártak el velem szemben.
Egyszer pedig majd eljön az az idő, hogy minden megszerzett képesítés, diploma, oklevél, jogosítvány, adókártya, TBkártya, ésígytovább... valahol egy központi szerverterem többszörösen biztosított adattárolóján várja, hogy a világ bármelyik pontjáról befusson a kérdés "Szutor Ferencnek van érvényes képesítése?"
Addig csak azt tudom javasolni, mindenki tartsa magánál a megfelelő igazolványokat.
Kapcsolódó cikk:
Szutor Ferenc
