Az idei szezonkezdet a túravitorlázók számára is tartogat fejlesztéseket. Ezek egyike a még tavaly decemberben bemutatkozott Digitális Szabadidő Térkép, melynek kialakításakor a cél a biztonságos, és tervezhető túravitorlázáshoz való segítség kialakítása volt, a korábbi Balaton pilotok modern megfelelőjeként.

… hát a titokról a követ! Vénséges vén pince mélyén ült a követ – mondja a nóta –. Minket más titok foglalkoztat: nem követ csak kő, és nem eltűnt, hanem ott van. A kompkikötőtől úgy ezerméternyire, északkelet felé Szántód partja előtt, közel tizenöt – húsz méter szélességben, a Tihany-rév mólóját célzó vonalban, több mint ötszáz méter hosszú szakaszon. Víz fedi, alig másfél méteres magasságban. Keményen meg lehet fenekleni rajta. Vajon, mi az ördög ez? Természetes képződmény, vagy emberi kéz műve?

Ragyog a nap. A cinkék vígan fújják, hogy kiscipő – kiscipő (kékcinege), vagy cipő – cipő (széncinege). Zavarják el a telet. A fák még kopárok, barna levélmaradékokkal ágaikon. Sebaj, pont jó idő a bepakoláshoz, stand építéshez. Megnéztük, hogyan is állnak a kiállítók a nyitás előtti utolsó estén.

Szomorú, ködös reggel van a Balatonon. A tihanyi dombok fölött lassan világosodik, a szél határozottan meg-megjelenik, a víz izgatottan fodrozódik, mintha tudná: ma valakiről beszélni kell. Barát Stefiről.

Február 15-én markáns hidegfront érkezett a Balaton térségébe: hirtelen lehűlés, 1 fok körüli hőmérséklet, és helyenként közel 85 km/h-s széllökések. Az a fajta nap volt, amikor a legtöbben otthonmaradnak, a fanatikusok viszont pont ilyenkor mennek igazán vízre.

Ha van ember, akinek az életét nehéz lenne egyetlen mondatba sűríteni, Sigmond András biztosan közéjük tartozik. Mert persze lehetne azt mondani róla, hogy mesteredző, szövetségi kapitány, olimpiai érmesek nevelője, pedagógus. De akik igazán ismerik, azok inkább úgy beszélnek róla Giba, aki mindig, most is ott van, ahol tanulni, fejlődni, lehet – akár a vízen, akár azon kívül.